Felejthetetlen nyitóünnepséggel hivatalosan is megkezdődött a 2024-es párizsi olimpia

Egy nagyon francia, nagyon párizsi és egyben felejthetetlen ünnepséggel kezdetét vette a XXXIII. nyári olimpia a francia fővárosban.

Hosszú éveken át készült Párizs arra, hogy az olimpiai nyitóünnepségek tradícióival szakítva ne egy stadionban kerüljön sor a szokott forgatókönyv szerint a játékok nyitányára, hanem az egész várost egy élő rendezvényhelyszínné varázsolják. A sportolói parádé útvonala 6 km-en át tartott a Pont d’Austerlitz-től a Trocadéro-ig, ahol az előkelőségek egy lelátón helyet foglaltak. Összesen tíz hidat vagy gyaloghidat érintett a felvonulás, melyeken különböző produkciókat láthattunk.

A megnyitót Thomas Jolly rendezte. Az elsősorban színházi munkáiról ismert rendező sajtóértesülések szerint 150 millió dolláros költségvetéssel gazdálkodhatott. Érdekesség, hogy jegyzetben írta meg az egyik francia lapban a vízióját egy különleges ünnepségről és ezzel keltette fel a szervezők figyelmét, akik végül bizalmat is szavaztak neki. Egy biztos, hogy megérte!

Olyan élményben volt részünk, amit sokáig fogunk emlegetni. Nem biztos, hogy minta lesz a megnyitó ilyen jellegű lebonyolítása a következő házigazdáknak, de az elvitathatatlan, hogy ikonikus pillanatok egész sorát szállították.

Talán úgy lehetne legjobban jellemezni a péntek esti ünnepséget, hogy nagyon francia, nagyon párizsi volt, anélkül, hogy klisékbe süllyedt volna. Magát az ünnepséget 12 felvonásra bontották, melyek végig kísérték a francia kultúra és történelem fontos mérföldköveit. A felvonásoknak olyan címeket adtak, mint a harmónia, a szabadság, az egyenlőség, a testvériség, a sportszerűség vagy éppen az rejtély.

A menekültek olimpiai csapatával együtt 205 küldöttség hajókon vonult fel. Hiába szakadt az eső, ez nem szegte kedvét a résztvevőknek. Elsőként a görög hajó érkezett. Végül pedig az Egyesült Államok és Ausztrália (a következő két nyári olimpia házigazdái), illetve a jelenlegi házigazda Franciaország küldöttsége hajózott be.

A magyar küldöttség Svájc és Honduras sportolóival került egy hajóba, a mieink két zászlóvivője Böde-Bíró Blanka és Tóth Krisztián volt. Női kosárlabda szempontjából még Belgiumot figyeltük megkülönböztetett szemmel, hiszen az egyik zászlóvivőjüknek napjaink legjobb európai női kosárlabdázóját Emma Meesseman-t választották.

Az ünnepség egy előre felvetett szegmenssel kezdődött, melynek főszereplője Zinedine Zidane volt. Párizs sokszínűségét megmutatva futott a lánggal ikonikus helyszíneket érintve, majd az elakadó metróban gyermekeknek adta át a fáklyát. Leírva szürreálisan hangzik, képi megvalósítással viszont kiváló alapokat adott az estének.

Nem ez volt az egyetlen előre felvetett betét. Az egész műsort végig kísérte egy álarcos futó a lánggal, aki sorra vette azokat a stációkat, amik fontos szerepet töltenek be Párizs és az olimpia életében. Ezek a megnyitó ünnepségek hagyományosan arra is lehetőséget adnak, hogy megmutassák, mit tart fontosnak egy város önmagáról és ezt a lehetőséget kimaxolták a francia szervezők is.

Rögtön a második fellépőként jött Lady Gaga. Titkolták a fellépőket, de amikor Lady Gaga megérkezett a napokban a francia fővárosba, nem nagyon lehetett nem arra gondolni, hogy a megnyitó miatt jött. A francia kabarékat idézte a produkciója és előadta Zizi Jeanmaire legendás dalát, a Mon truc en plumes-t. Ezt követően ismert francia előadókat láthattunk, de olyan popkulturális szegmensek is feltűntek, mint a tengeralattjárón érkező Minyonok. Animációs filmekből indultak világhódító útra és talán nincs ember, aki ne találkozott volna a kis sárga lényekkel.

Az ünnepség zenés-táncos részének végén Juliette Armanet adta elő Yoko Ono és John Lennon Imagine című dalát. A művésznőnek a lángoló zongora a védjegye és ahogy ez a produkció egy hajón a Szajnán megjelent, szem nem maradt szárazon.

A hivatalos rész az Olympic Laurel Díj átadásával kezdődött. Ezt annak ítélik, aki „a sport révén jelentős eredményeket ért el az oktatás, a kultúra, a fejlődés és a béke területén”. Az idei, tehát a 2024-es díjazott Filippo Grandi lett, a menekültek olimpiai csapatának alapítója. Jobb helyre nem is kerülhetett volna a díj!

A folytatásba Tony Estanguet, a szervezőbizottság elnöke mondott beszédet.  “Óriási megtiszteltetés számunkra, hogy 100 év múltán ismét vendégül láthatjuk az olimpiai családot Párizsban.” –  mondta a sportvezető, utalva arra, hogy a francia főváros 1924-ben adott otthont legutóbb ötkarikás játékoknak.

Frappáns köszöntőjében egy szerelem szinonimájában vázolta Franciaország viszonyát az olimpiai játékokhoz. Említette Pierre de Coubertin báró nevét, aki közel 130 évvel ezelőtt vetette fel az ókori olimpiai játékok felélesztésének ötletét. A múltidézés mellett pedig a nemzeti összefogást méltatta, mely elengedhetetlen a sikeres rendezéshez.

A szervezőbizottság első emberétől Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke vette át szót.

– mondta Thomas Bach, aki elsőként számunkra, mint a női sportot kiemelten propagálók számára is legfontosabb gondolattal kezdte: ezen az olimpián teljes a nemek közötti egyenlőség. Pierre de Coubertin szülővárosa Párizs és Bach beszéde stílszerűen egy szerelmeslevél volt a világ talán legcsodálatosabb városához. Melyre csak ráerősített kiváló kulisszát teremtve az Eiffel torony és lézer show.

“Sportolók! Ez az utazásotok csúcspontja.” – folytatta a NOB elnöke. “Sportolóként érkeztetek Párizsba és most már olimpikonok vagytok. Olyan esemény részesei vagyunk, amely békében egyesíti a világot. Az olimpiai világban mind összetartozunk és törődünk egymással.”

Bach beszédében kitért arra, hogy a világunk háborúk és konfliktusok által széttépett világ jelenleg.  Hangsúlyozta, hogy sokszor álmodozónak hívják az olimpiai eszme képviselőit, de mindenkit meghívott, hogy álmodjunk együtt és sokszínűségében egyesüljön az emberiség.

A beszédek után Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke megnyitotta az olimpiai játékokat.

Keretbe foglalva a nyitóünnepséget, immár élőben Zinedine Zidane érkezett a Trocadéro-ra, ahol a lángot Rafa Nadalnak adta át. A világklasszis spanyol teniszező és Párizs neve összeforrt. Nadal 14 alkalommal nyerte meg a Roland Garrost. Általában a megnyitók ezen szakaszában már hazai sportolókat helyeznek előtérbe, de Párizs ebben is újat mutatott. Hiszen Nadal a lánggal motorcsónakba szállt, ahol Serena Williams, Carl Lewis és Nadia Comaneci ült.

Négyük társaságában utazott a láng, majd immár újra a szárazföldön Amelie Mauresmo, illetve Tony Parker vette át. Ekkor a Louvre üvegpiramisánál, illetve a Diadalívnél jártunk. A Tuileriák kertjéig vezető úton sorra adták egymásnak ismert francia sportolók a fáklyát.

Végül Marie-José Pérec, háromszoros olimpiai bajnok francia futónő és Teddy Riner, tizenegyszeres világbajnok cselgáncsozó gyújtották meg az üstöt, mely egy hőlégballon alatt állt. Később ez magasba emelkedett, szimbolizálva hogy 16 napon át az olimpiai láng világítja be a Fények Városát.

Zárásul Celine Dion lépett fel az Eiffel-torony egyik kilátói szintjén. A világhírű énekesnő Stiff-person szindrómában szenved és 2022 óta nyilvánosan nem szerepelt. Ezúttal viszont csodálatos produkcióban idézte meg Édith Piafot és adta elő felejthetetlen dalát a Hymne A L’Amour-t.

Egy varázslatos nyitóünnepséget élhettünk át. Bízzunk benne, hogy a sportversenyek is hasonlóan emlékezetesek lesznek. A női kosárlabda torna vasárnap kezdődik Lille-ben, míg a 3×3-as kosárlabda kedden Párizsban.