:
:

Fotó: Rébay Viktor / FIBA.Basketball
Csütörtökön Miskolcon Finnországgal vív kulcsfontosságú Európa-bajnoki selejtezőt a magyar válogatott. A találkozóra hangolva Kányási Verával, a DVTK csapatkapitányával, felnőtt válogatottunk alapemberével ültünk le egy hosszabb beszélgetésre. Szóba kerültek a DVTK januári mérkőzéseinek tapasztalatai és a válogatott előtt álló kihívások.
Magyar Kupa negyeddöntő, Európa Kupa nyolcaddöntő és kötelezőnek elkönyvelt, de egyáltalán nem egyszerű feladatok a bajnokságban. Nagyon ambivalens érzéseket hozó, sűrű januári időszak áll a bajnoki címvédő mögött. Hogy értékeled a DVTK elmúlt heteit?
A nemzetközi oldal nem a várakozásaink szerint sikerült. Mindenki úgy gondolkozott, hogy a Ferrol együttesén mindenféleképpen túl kell lépni. Ennek megfelelő hozzáállással mentünk bele a párharcba.
Spanyolországban ötpontos különbség alakult ki. Egy kellemetlen, szokatlan stílusú csapat a Ferrol, amelyiknek egyáltalán nem könnyű a hazai pályája. A bajnokságban is erős ellenfeleket szorongattak meg vagy győztek le. Ami igazán fájó, a hazai meccs. Megvolt az előnyünk, amit az utolsó negyedben adtunk le. Azért igazán fájó, mert abszolút képesnek éreztük a csapatot a továbbjutásra.
Időnk nem volt és nincs is beleragadni, siránkozni a kiesésen. Megy az élet tovább, sok új feladat vár ránk. A válogatott játékosokra az Európa-bajnoki kvalifikáció kiharcolása, a DVTK-val pedig a Magyar Kupa négyes döntője, majd a bajnoki rájátszás. Az Európa Kupa pedig egy lecke, amit meg kell tanulni és egy olyan tapasztalás, amit hosszú távon fel kell használni ahhoz, hogy minél jobbak legyünk.

Fotó: Nagy Gábor Sándor / FIBA.Basketball
Nem szeretném azt sugallni, hogy „bármi jó dolog” származna a nemzetközi kiesésből, ugyanakkor utaltál a következő feladatokra. Felidézve a tavaly januári időszakot és azt, hogy mi minden várt rátok akkor, most valamivel letisztultabb a naptár. Át lehet fordítani a jelenlegi helyzetet úgy, hogy a kiemelt feladatokra fizikálisan és mentálisan frissebben érkezzetek?
Másfajta terhelés jön, mint a tavalyi szezon ebben a szakaszában. Visszaállunk a rájátszás kezdetéig a heti egy meccses ütemre. Azt, amire nekünk a leginkább szükségünk van, hogy a saját játékunkkal foglalkozzunk és építsük, meg tudjuk tenni.
Meg kell ragadni ebben a helyzetben a pozitívumot és minél többet kell dolgozni azért, hogy minél jobbak legyünk. Úgy érzem, hogy erre képesek is vagyunk. A célunk egyértelmű, a felszabaduló időben egyénileg és csapatként topformába kerülni.
A DKKA elleni győzelem után vezetőedzőtök Völgyi Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy mostanában rendre akad egy negyed, amikor hullámvölgybe kerül a csapat. Játékosként miként látod ezt?
Ez nagyon jó kérdés, nyilván ezen dolgozni kell és meg kell fejteni, hogy mi az oka ezeknek a visszaeséseknek. Az egyértelmű, hogy nem lehet 40 percen keresztül 100%-on fenntartani a koncentrációt, viszont az is egyértelmű, hogy ennyire üres járatok nem is lehetnek.
Azon kell dolgozni, ha megtorpan a csapat egy meccsen, az ne legyen ilyen nagy mértékű. Ne tartson hosszú ideig, illetve ha mégis eljön ez a pillanat, hogyan tudunk ennek megálljt parancsolni.
Együtt dolgozunk ezen és minél többet tapasztalunk, annál inkább látni fogjuk, mit lehet annak érdekében tenni, hogy ez a spirál ne gördüljön tovább.

Fotó: FIBA.Basketball
Ugorjunk a válogatottra! A finn meccs előtt tekintsünk vissza novemberre. Mi volt a bolgárok és a szlovénok elleni találkozók legfontosabb tapasztalata?
Az, hogy ebben a csoportban bárki megverhet bárkit és bármi történhet. Nekünk csak saját magunkkal szabad foglalkozni, nem szabad semmilyen külső tényezővel.
Mindenki át tudta azóta gondolni, hogy mi történt. A meccsek szakmai kielemzésén túl félre kell tenni azt a tudatot, hogy akkor nem sikerült nyerni. Teljes mértékben olyan hozzáállásra van szükség, hogy a sikeres kvalifikáció a cél. Ehhez pedig minden egyes pont, labdabirtoklás, jó védekezés, apró mozdulat óriási jelentőséggel bír.
Tisztában vagyunk azzal, hogy innentől mindenre (is) szükség lesz. A legfontosabb tanulság, hogy 40 perc alatt egy másodpercig nem szabad kiengedni.
Magyar szemmel Finnország egy speciális rivális, hiszen ezen sorozat első FIBA-ablakában, 2023. novemberében találkoztunk velük. Távoliak az emlékek, de az azóta megszerzett tapasztalatokat is összegezve, mit kell tudni erről a finn a csapatról?
A legfontosabb emberük Awak Kuier. Kivételes adottságokkal rendelkezik és európai szinten is nagy sztárnak számít. A semlegesítése fontos lesz, de általánosságban is elmondható, hogy egy agresszív, harcos csapat a finn.
Sok olyan játékosuk van, akik, ha adott napon elkapják a fonalat, meglepetés emberré képesek előlépni. Senki másról szem szabad megfeledkezni, de azért elmondhatjuk, hogy nagymértékben Awak határozza meg a csapatukat.

Fotó: FIBA.Basketball
Győzelmi kényszerben léptek pályára. Az elmúlt egy évben rengeteg nagy meccset vívott a válogatottunk. Minden alkalommal segítetted a munkánkat, így kicsit kötetlenebbül is kérdezhetlek erről. Akár tavaly Sopronban, majd Rauandában, aztán legutóbb novemberben, elhangzottak a jelzők a kérdéseimben, hogy „kulcsfontosságú” vagy „sorsdöntő” és még sorolhatnám. Meddig lehet fokozni, hogyan lehet megélni ezt a mostani szituációt?
Önmagában a meccs tétje elég motiváció mindenkinek. Ezt a tétet viszont semmilyen körülmények között nem nyomásként kell felfogni.
Tudjuk, hogy mi a feladatunk, mi a célunk és csak ismételni tudom, amit korábban is mondtam: minden apró részletnek óriási jelentősége lesz. Mindenki, minden idegszálával azon lesz, hogy kitegyük a szívünket, lelkünket a pályára és húzzuk be a meccset.
Zárásul, Miskolcon rendezik a találkozót. Milyen üzenetet fogalmaznál meg a szurkolók felé?
A DVTK Arénában pályára lépni mindig óriási boldogság és ünnep számunkra. Az, hogy ez a magyar válogatottal lehet, különösen nagy dolog.
Biztos vagyok benne, hogy egy olyan mérkőzésen, ahol minden apró mozdulatnak óriási jelentősége lehet, nagy segítség tud lenni a közönség.
Mindenkit arra buzdítok, az ország minden területéről jöjjenek szurkolni. Az egész csarnokban uralkodjon olyan hangulat, hogy közösen fel tudjuk szántani a parkettát.

Fotó: FIBA.Basketball
