:
:
Ahogy arról korábban már hírt adtunk, a postojnai FIBA edzõtáborban Vajda Anna is részt vehetett. A BEAC-Újbuda honlapja a szlovéniai tapasztalatokról és a klub juniorjainak felkészülésérõl készített egy összeállítást.
Fotó: KZS.si
Forrás: BEAC-Újbuda hivatalos honlap
Nem csupán felnõtt csapatunknál zajlik az élet ezekben a hetekben. A postojnai FIBA edzõtábort „megjárt” Vajda Nusi a juniorokkal szintén hetek óta készül már a következõ idényre.
„Egy 4+1 hetes programot csinálunk a lányokkal, amibõl az elsõ 4 héten heti három alkalommal, az utolsón pedig két atlétika mellett már heti ötször van edzés, ahol elsõsorban az egyéni fejlesztésen van a hangsúly. A kadettekkel május végén ért ugye véget a szezon, a junioroknak viszont már márciusban lement a döntõ, így, ha nem kezdünk el dolgozni, gyakorlatilag 4-5 hónapos kihagyással kezdtük volna az alapozást augusztusban, ami semmiképp sem mondható ideálisnak. Emellett, ami számomra sokkal fontosabb, hogy szezon közben nincs idõ, lehetõség arra, hogy az egyéni hiányosságokat javítsuk, ezt most viszont nyugodt körülmények között megtehetjük. Június vége óta dolgozunk, általában 6-8-12 lány van jelen egy-egy edzésen, ami több, mint egy egyéni képzéshez ideális, de nagyon örömteli látni a nagy érdeklõdést. Sokrétû munkát végzünk: labdakezelés, labdavezetés, passzolás, dobás, betörés, befutás fejlesztésére irányuló feladatok mind-mind szerepelnek a programban, de minden kicsit komplexebb formában, azaz próbáljuk a meccsszituációkra felkészíteni a lányokat, hogy pontosan értsék, mikor mit, miért kell csinálni. Emellett próbáltuk összeszedni azt, hogy kinek mire van szüksége, hol vannak lemaradásaik, és a nagy létszám ellenére igyekszünk személyre szabni a feladatokat. Nagyon élvezik ezt a fajta, kreatívabb munkát ebben a nyugodtabb, lazább idõszakban, volt, aki még a nyaralását is lemondta azért, hogy itt lehessen. Én is máshogy készülök ezekre a foglalkozásokra, ezáltal nekem is nagy hasznomra válnak a nyári edzések, a lányokkal együtt én is sokat tanulok” – mesélte az elmúlt hetek munkájára Nusi.
És hogy mikortól válik „élessé” a dolog a fiatalok számára? „Ettõl a héttõl kezdve már heti öt edzés van, atlétikával kiegészítve, ez már erõsen javasolt azok számára, akiknek nincsen más kötelezettségük. Aki nem tud velünk lenni, az otthonra kap feladatot. Az a terv, hogy mire augusztus harmadik hetében edzõtáborozni megyünk, az alapok már meglegyenek, és elkezdhessünk építkezni.”
Nusi július elején a FIBA posztojnai U15-ös táborában járt, ahonnan érthetõ módon fáradtan, de rengeteg élménnyel tért haza, amikrõl örömmel mesélt nekünk is.
„Nagyon komplex és tartalmas programot állítottak össze a szervezõk nekünk, gyakorlatilag minden nap reggel 7-tõl késõ estig tartott. Több instruktorral dolgoztunk együtt a hat nap alatt, saját ötleteinket mutattuk meg az edzéseken, ezt értékelték, elemezték. A játékosokat és az edzõket is négy-négy csapatba osztották, nyolcan irányítottunk egy tizenhat fõs csapatot, ami már önmagában is sok kihívást tartalmazott. Az edzéseken túl 7-10 perces meccseket játszottunk a csapatunkkal, 16 játékos és 8 edzõ munkáját kellett összehangolni, ráadásul a játékosok tudása nem volt egységes. Mi, edzõk minden feladatot párban végeztünk, hol egyikünk, hol az éppen aktuális társ volt a “vezetõedzõ”. Ez a felosztás nekem szerencsére nem volt idegen, hiszen az elmúlt évben én mindkét szerepet betöltöthettem a BEAC-nál, de sokak számára ez volt az elsõ ilyen szituáció. Interaktív megbeszélések keretében volt minden nap egy, sokszor kettõ elõadása az instruktoroknak, sportpszichológusnak. Ezek közül az egyik talán legemlékezetesebb a szerdai volt, amikor az egyik instruktor a mi kérésünkre szabad estéjét feláldozva bevitt minket a terembe és nekünk, edzõknek vezényelt egy nagyszerû edzést, tele kreatív, szórakoztató, ám végtelenül hasznos feladatokkal.
Nusit az edzõtáborban komoly megtiszteltetés is érte: „Az egyik instruktor a cseh Európa-bajnok, Euroliga gyõztes Hana Horakova volt, akit csütörtök délután a játékosok is kérdezhettek. A beszélgetés elõtt nem sokkal odajöttek hozzám – és Oleksandra Radulovichoz, akire Sopronból még Gorbunova néven emlékezhetnek – a szervezõk és megkértek, hogy én is vegyek részt ezen a beszélgetésen, mint vendég, azaz én is meséljek a játékos pályafutásomról, arról, mit jelent nekem a kosárlabda és mit kell tenni azért, hogy egy sportoló kihozza magából a legtöbbet. Nagyon meglepõdtem, de nagy örömmel tettem eleget a felkérésnek.”
És hogy mi az, amit elraktároz magának a postojnai napokból? „Az elsõ pillanattól kezdve arra törekedtem, hogy minél több embert ismerjek meg, beszélgessek, új ötleteket szerezzek, más gondolatokat, meglátásokat halljak. Az instruktorok révén megerõsítést kaptam azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amiket eddig inkább csak ösztönbõl csináltam. Összességében egyfajta szemléletformálás volt számomra ez az edzõtábor. És persze óriási élmény, sok-sok emlékezetes pillanattal, új ismeretségekkel, tapasztalatokkal, illetve egy jó nagy adag motivációval tértem haza. Nagyon örülök, hogy együtt lehettem a két tehetséges lánnyal, Dúl Terkával és Krasovec Lilivel, akikre büszke voltam egész héten, illetve Tóth Cilivel, aki elõtt szintén fényes jövõ áll. Nagy boldogság volt magyarnak lenni kint, nem is beszélve arról a pillanatról, amikor a tábor legjobb játékvezetõjének választották! Nagyon hálás vagyok azoknak, akik lehetõvé tették, hogy elmehessek Szlovéniába, és átéljem ezt az élményt!”
Forrás: BEAC-Újbuda hivatalos honlap
