:
:
A VBW CEKK Cegléd ellen megvívott bajnoki rangadón szenvedett bokaszalag-szakadást az ELTE-BEAC Újbuda irányítója Papp Klaudia. A játékos rehabilitációjáról a fõvárosi klub honlapja készített egy összeállítást, mely az alábbiakban olvasható.
Fotó: ELTE-BEAC Újbuda / Girgász Péter
Forrás: ELTE-BEAC Újbuda hivatalos honlap
Február végén, a Cegléd elleni hazai mérkõzésen szenvedett bokaszalag-szakadást irányítónk, Papp Dia. A hétvégi meccsen a padról szurkolt a társaknak, és bár ez még egy kis ideig így is marad, reméli, hogy a civil ruhát pár héten belül meccsszerelésre cserélheti
Dia, adja magát a kérdés: hogy vagy?
Jól! Ma végre elkezdhetek futni, igaz, ez egyelõre csak egyenes irányú futást jelent, vagyis az irányváltoztatásos futás még arrébb van. Fájdogál még a lábam, de szerencsére egyre kevésbé. Most azon kell dolgoznunk Endrével, a fizikoterapeutánkkal, hogy újra összerendezzük a mozgásomat, mert a sérülés nyomán nyilván felvettem egy védekezõ, kissé sántító mozgást. Ezt helyre kell tennünk, hogy ne terheljek rosszul, ne terheljem túl az egészséges lábamat.
Mennyire segít ebben a gyógytornászi végzettséged?
Egyértelmûen komoly segítség. A sérülésem után csapatorvosunk, Dobos doktor mondta, hogy mehetek gyógytornára a Sportkórházba, de ez a helyzet most arra is alkalom, hogy magamon gyakoroljak. Emellett gyógytornászként nyilván tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen sérülés után mi az, ami normális, mi az, amit már szabad és mi az, amivel még átlépném a határokat. Talán kevésbé aggódom, kevésbé vagyok türelmetlen így.
A sérülésed után hazautaztál Nyíregyházára. Mikor tértél vissza Budapestre?
Igen, elsõsorban azért mentem haza, mert ameddig nem voltam mozgásképes, addig nagyon jól jött a szüleim segítsége a mindennapi dolgokban. Amióta újra képes vagyok ellátni magamat, azóta újra itt vagyok, Budapesten. Mostantól pedig az edzéseken is ott leszek újra, igaz, egyelõre csak a pálya mellett futhatok majd.
A hétvégén ott ültél a kispadon a Sopron elleni mérkõzésen. Milyennek láttad a meccset kívülrõl?
Kintrõl egészen más nézni egy ilyen mérkõzést, mint amikor az ember pályán van. Én azt láttam, hogy nem voltunk megilletõdve, különösen a második félidõben, ami szerintem abszolút dicséretre méltóan sikerült. Az elsõ félidõben több volt a hibánk, ott úgy éreztem, jobban megfogott minket, hogy a Sopronnal játszottunk, de összességében szerintem egy nagyon jó meccset tudtunk játszani.
És mit vársz a hétvégi, Vasas elleni rangadótól?
Az egy élet-halál meccs lesz, nekünk is nagyon fontos a gyõzelem, a Vasasnak még inkább. Én azt gondolom, hogy ha olyan összeszedetten tudunk játszani, mint azt tettük decemberben idegenben, akkor minden esélyünk meglesz a gyõzelemre. Fontos, hogy ne görcsöljünk rá a mérkõzésre, mert bár tényleg nagyon kellene egy újabb siker, a nagyobb tét a Vasast nyomja. A lányok már a múlt héten is erre a mérkõzésre készültek, biztos vagyok benne, hogy maximálisan fel fognak készülni a szombati találkozóra.
Mit gondolsz, téged mikor láthatunk újra a pályán?
Mindent megteszek érte, Endrével közösen, hogy minél hamarabb játékra alkalmas állapotban legyen a lábam. Nagyon szeretnék már játszani és újra a pályán segíteni a lányokat. Én most azt gondolom, hogy reálisan talán a play-out második mérkõzésén lehetek újra ott a parketten.
Forrás: ELTE-BEAC Újbuda hivatalos honlap
