Hirdetés
Európa

A hét, amikor végleg leálltak az európai versenyrendszerek

Hirdetés

Bármit is hoz a jövő, az elmúlt hétre a női kosárlabda tekintetében is biztosan hosszan fogunk emlékezni. Az összes európai nemzeti liga leállításra került. A mögöttünk hagyott hétvégén már egyetlen tétmérkőzést sem rendeztek.

Amikor a bajnoki versenyrendszerek leállásáról beszélünk, akkor megkülönböztetjük azokat a helyzeteket, amikor már a nemzeti szövetségek elnökségei hivatalosan is befejezettnek nyilvánították az adott évi bajnokságot. Tették ezt hol végeredménnyel, hol nélküle. Illetve azokat a ligákat, melyek egyelőre “felfüggesztett” státuszban várják a sorsukat.

A felfüggesztett státusz sem garancia a folytatásra

Ha egy bajnokság felfüggesztett státuszban van, az még nyitva hagyja az esélyt arra, hogy a járványügyi krízis javulása esetén folytathatóak legyenek a küzdelmek. Tekintve azonban, hogy az elmúlt napokban is a megbetegedések számának emelkedéséről és ezzel együtt egyre több halálos áldozatról érkeztek hírek, melyek magukkal hozták a korlátozó intézkedések újabb szintjét, meglepő lenne, ha tavasszal még bárhol bajnoki tétmeccset látnánk.

A topligák közül Oroszországban március 20-án állt le a versenyrendszer. Hivatalosan “csak” felfüggesztve, de ezzel együtt a csapatok elkezdték elengedni a légiósaikat. A klubok egyhangúlag az alapszakasz sorrendje alapján történő zárást és eredményhirdetést javasoltak a szövetségnek, melynek az elnöksége március végén vagy április elején dönthet a lezárás és az eredmények kérdésében. Törökországban utolsóként döntöttek felfüggesztés mellett. A csütörtöki határozat után pénteken megindultak haza a légiósok. A helyi szövetség egyelőre a szezon törlését kerüli, de nagy kérdés, hogy hiányos keretekkel akár egy májusi folytatásban benne lennének-e az igen nagy befolyással bíró topcsapatok.

Nyugat-Európában hasonló a helyzet. Olaszországban kedden tartottak válságtanácskozást a klubok vezetői videó-konferencia keretében. Elhangzottak olyan tervek, hogy a jelenlegi tabella alapján a rájátszással folytatnák késő tavasszal, majd júniusban jönne egy hazai játékosokkal megvívott Olasz Kupa. Arra a kupára még lehet esély, a bajnoki folytatásra egyre kevesebb. A napokban a légiósaikat sorra engedték el a klubok. Spanyolországban március 29-ig, azaz ezen hét végéig tolták ki a felfüggesztett státuszt. Az országban azonban egyre több a megbetegedés és a hazautazó légiósok listája is egyre hosszabb. A Girona az európaikat úgy engedte el, hogy folytatás esetén visszatérnek, azonban ez most távolinak tűnik. Franciaországban március 31-ig szól egyelőre a felfüggesztés és majd azt megelőzően 28-án értekeznek a csapatok. A kupát már törölték és minden jel arra utal, hogy szombaton befejezik a bajnokságot is.

A kisebb, de a nemzetközi sorozatokba résztvevőket delegáló bajnokságot tekintve szintén a felfüggesztett státusz van érvényben például Romániában. Onnan éppen vasárnap nyilatkozott Rusz István, a Sepsiszentgyörgy ügyvezetője és józan számítások szerint minimális az esély a folytatásra. Görögország az Olympiacos révén csatlakozik meghatározó módon az európai vérkeringésbe, náluk egyelőre szintén a felfüggesztésről van határozat. Portugáliában szombaton döntöttek úgy, hogy nyitva hagyják a bajnoki folytatás esélyét. Ezért végeredmény még nincs. Ugyanakkor azt is elfogadták, hogy a második vonal jelenlegi listavezetőjének felkínálják az élvonalbeli indulást.

Fehéroroszágban március 16. óta áll a kosaras élet. Későbbi döntés lesz, hogy folytatják-e. Bár nem adnak a nemzetközi kupákba csapatokat, de érdemes kiemelni, hogy Horvátország és Szerbia is egyelőre a felfüggesztésnél tart. Szerbiában addig, amíg a szükségállapot érvényben van az országban, a horvátoknál pedig április 1-én üléseznek a döntéshozók.

A ligák többségét már befejezettnek nyilvánították

Románia vagy éppen Görögország olyan szempontból kivételnek tűnik, hogy a kisebb bajnokságokat döntően már lezárták. Az öt nagy ligában a szerződéses kötelezettségek miatt nehezebb törölni a versenyrendszert. Ilyen szempontból a kisebb ligák vezetői könnyebben tudnak reagálni. Ott már csak az a kérdés, hogy a rendelkezésre álló eredménysorok alapján hirdessenek-e végeredményt vagy helyezettek nélkül vonuljon be az évkönyvekbe ez az idény.

A környező országok közül Szlovákiában az MBK Ruzomberok, Csehországban az USK Praha lett a bajnok. Ausztriában – hazánkhoz hasonlóan – nem hirdettek bajnokot. Ott arról határoztak az illetékesek, hogy kiesés és a feljutás sorsáról, illetve adott esetben a nemzetközi indulási szándékról később döntenek. Szlovéniában pénteken zárták le az évadot a Cinkarna Celje bajnoki címével. Lengyelországban pedig az Arka Gdynia lett a bajnok és a hétvégén a liga még az egyéni díjakat is kiosztotta.

Maradva az Euroligába is csapatot delegáló nemzeteknél, Belgiumban úgy fújták le az évadot, hogy a Castors Braine-t kihirdették bajnoknak. Lettországban pedig a TTT Riga gazdagodott hasonló módon egy újabb trófeával. Svédországban a Lulea Basket végzett az élen, Izraelben a Ramat Gan. Németországban szintén lefújták a bajnoki küzdelmeket. Későbbi döntés lesz, hogy hirdetnek-e győztest és mi lesz kiesőkkel, illetve a feljutókkal. A brit WBBL szezonja véget ért. A végső sorrendről később határoznak.

A nemzetközi kupaindulás és az osztályváltások kérdése nyitott

A nemzetközi kupaindulások kapcsán a nemzeti szövetségek jellemzően elhalasztották a döntést. Itt először meg kell várni, hogy mik a FIBA szándékai a saját sorozataival kapcsolatban. A nevezési döntés nyári időszakra halasztás sportgazdasági szempontból is felelősségteljes döntés. Nehéz meghatározni, hogy a jelenlegi krízisnek milyen hatásai lesznek a sportágban. Egyáltalán hány klub és milyen feltételekkel futna neki az Euroligának, illetve az Európa Kupának.

Az osztályváltások kérdésében olyan szempontból egységes irány látszódik, hogy jellemzően kiesők idén nem lesznek a nemzeti élvonalakból. Vannak olyan nemzeti ligák, például Lengyelország és Izrael, ahol ugyan kieső nincs, de a feljutónak megadják az esélyt a nevezésre. Szükség esetén tehát nyitottak a mezőny bővítésére. Belgiumban még a járvány európai begyűrűzése előtt januárban bejelentette a sereghajtó tulajdonosa, hogy élvonalbeli csapatot nem üzemeltet, így ott rögtön kiajánlották a helyet a másodosztály elsőjének. Nem lenne meglepő, ha később máshonnan is érkeznének ilyen döntésről információk.

Az lesz az érdekes kérdés, hogy a legnagyobb bajnokságok milyen elveket követnek. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy nyáron izgalmas tárgyalások jönnek.