Hirdetés
Archivum

A Jekatyerinburg hazai pályán érhet fel a csúcsra



:

:

Hirdetés

Mikor nyerjen EuroLigát a Jekatyerinburg, ha nem most? – így lehetne felvezetni az EuroLiga négyes döntõjét, melynek a hétvégén Jekatyerinburg ad otthont. Egy biztos, sorozatban harmadik alkalommal orosz-spanyol döntõ lesz, de hogy a Jekatyerinburg és a címvédõ Szpartak Moszkva, illetve a Valencia és a Salamanca párharcából melyik együttes jut be a fináléba, az teljességgel megjósolhatatlan.

A címvédõ Szpartak Moszkva sorozatban ötödik alkalommal nyerheti meg az EuroLigát, ezzel olyan rekordot felállítva melyet a közeljövõben egészen biztosan megközelíteni sem lehet. Ugyanakkor ez az együttes, nem az az együttes, amely az elmúlt években megállíthatatlan volt. Nincs Diana Taurasi, Sylvia Fowles, Janel McCarville (a tavalyi siker három kulcsfigurája) és a világbajnokság elõtt megsérült Marina Karpunina sem áll Pokey Chatman rendelkezésére.

A meggyilkolt Kalmanovics támogatása nélkül egy finanszírozhatóbb kerettel vágott neki az idei évnek a vidnoje-i gárda és egész õsszel úgy tûnt, hogy nagyon messze vannak a négyes döntõtõl. Ráadásul decemberben ismét lesérült Lauren Jackson, helyette pedig a zseniális, de igencsak veteránnak számító Taj Mc Williams érkezett. Igen ám, de nemcsak Mc Williams csatlakozott ekkor a kerethez, hanem egy kisebb pihenõ után januárban visszatért a csapathoz Sue Bird is. Valahogy a fordulópont is ide tehetõ Pokey Chatman alakulatánál. A rájátszásban a Schio nehézkes kiütését követõen a Final Four-ért vívott ütközetben az ekkor már ezer sebbõl vérzõ Fenerbahce sem tudta útját állni a címvédõnek.

Ahogy az elmúlt években a Szpartak Moszkvát mindig elsõ számú esélyesként neveztük meg, idén ezt nem lehet megtenni. Ezúttal is kiváló képességû a keret, de a 17.1 pontot átlagoló és ezzel kimagaslóan legeredményesebb Epiphany Prince, illetve Sue Bird és az orosz válogatottak mellett kevesebb rutin sorakozik fel. Jelena Milovanovics zseniális szezont fut és Noelle Quinn-nek is csodálatos megmozdulásai vannak, de EuroLigát még egyikük sem nyert. Ilyen kiélezett rivalizálásban pedig ennyi is elég lehet, hogy ezúttal az elõdöntõ a Jekatyerinburg javára dõljön el.

A két csapat, a Szpartak Moszkva és a Jekatyerinburg kétszer már találkozott ebben az évadban és mindkettõ rangadót Gundars Vetra együttese nyerte. Decemberben a vidnoje-i csarnokban 29 ponttal gyõzött a Jekatyerinburg, míg pár héttel ezelõtt az Ázsiában fekvõ városban 4 ponttal diadalmaskodtak a hazaiak. Igazából a két mérkõzésbõl messzemenõ következtetéseket nem lehet levonni, az elsõn már sérült volt Lauren Jackson és Sue Bird még nem érkezett meg, az alapszakasz végén pedig nem volt tétje annak az összecsapásnak.

A két csapat keretét posztról posztra nem érdemes összehasonlítani, zseniket nem is nagyon lehet összevetni és különösebb támpontot sem adna a mérkõzéshez. Egyedül talán a palánk alatt mutatkozik különbség, a Candace Parker, Stepanova, Gruda hármasnak a papírforma szerint a világon mindenki ellen érvényesítenie kell fölényét. Ami a Jekatyerinburg szempontjából különösen érdekes lehet, hogy az elmúlt három évben háromszor kaptak ki az elõdöntõben a nagy riválisuktól. Ilyenkor mindig bevett fordulat, hogy ezen a szinten a lélektani dolgok már nem számítanak, de ez talán kivételt jelent. Amikor kifutnak a csapatok a pályára, akkor az elmúlt három év vereségeit átélõ játékosok között nem lesz olyan, akiben nem fordulna meg, hogy most már EuroLigát KELL nyerni. Ez a tudat lehet a hazaiak legnagyobb ellenfele ezen a hétvégén…

A másik ágon a spanyol különítmény csatázik. Ha az orosz párharc megjósolhatatlan, akkor a spanyolra nincs jelzõ. Elég tudathasadásos állapot ez, ha szigorúan az eredményeket nézzük, akkor ebben az évben a Salamanca háromszor is legyõzte a Valenciát, miközben úton-útfélen abba ütközik az ember, hogy azért a többség a Valencia döntõjére számít. A Valencia mellett Natalia Hejkova szól. A szlovák edzõnõ kilenc Final Four-ban szerepelt eddig és ezekbõl négyet megnyert. Egyedülálló mutató.

Hejkova fogalmazta meg a Fiba Europe honlapjának adott nyilatkozatában, hogy a Final Four mindig egy speciális helyzet, hiszen egy hétvége alatt dõl el, hogy ki lesz Európa legjobbja. Éppen ezért a szakmai stáb rutinja, ha aranyat nem is, de a tavalyi évhez hasonlóan döntõt érhet. Igazából csak edzõi rutinban mutatkozik különbség a két spanyol óriás között, Lucas Mondelo ilyen sokáig nemzetközi porondon még egy csapatával sem jutott.

A keretekben viszont nincs nagy különbség, sõt… Anna Montanana, Erika de Souza és Belinda Snell Salamancába a nagy riválistól, a Valenciától érkezett melynek színeiben EuroLiga döntõt játszottak egy éve, de Anke De Mondt, Silva Dominguez és Isa Sanchez is játszott egy EuroLiga finálét. Mellettük Sancho Lyttle sem tekinthetõ rutintalan harcosnak és akkor még nem beszéltünk a fiatal Alba Torrensrõl, aki kulcsfigura lehet igaz inkább negatív értelemben. Amikor az idei szezonban háromszor is legyõzte a Salamanca a Valenciát, Torrens mindig extrát hozott. Kérdés, hogy egy EuroLiga elõdöntõt ilyen fiatalon rá lehet-e bízni.

Amíg az orosz párharcban arra a következtetésre jutottunk, hogy végsõ soron az egymás elleni eredményeknek tudat alatt lehet némi szerepe, addig ez a spanyol párharcban kizárt. Lehetetlen elképzelni, hogy Katie Douglas vagy éppen Rebbekah Brunson estenként telesírják a párnájukat, mert már háromszor kikaptak idén a Salamancától. Ez az elõdöntõ egy más történet lesz.

A Valenciának védekezésben kell fejlõdnie, mert a három vereség alkalmával nem tudták megfogni a Salamancát és rengeteg könnyû pontot kaptak. A palánk alatti csatározások is érdekesek lehetnek, a két gárda utolsó találkozásakor Rebbekah Brunson nem játszott, így a De Souza, Sancho Lytlle duó brillírozott. Ezúttal azonban lesz Brunson és remélhetõleg emlékezetes csata alakul ki. A Valenciánál a két kiemelt sztár mellett egy beharangozóban el kell hangoznia Edwige Lawson és Laia Palau nevének is. Lawson a CSZKA Moszkvával, a Szamarával és az USVO-val is felért a csúcsra Európában, míg Palau klasszisát az olvasóink közül talán senkinek sem kell bemutatni.

Reméljük, annak ellenére, hogy mindössze két nemzet 2-2 csapata küzd az EuroLiga címért, látványos és felejthetetlen hétvégénk lesz. A 4 órás idõeltolódás miatt pénteken kora délután kerül sor az elõdöntõkre. 15 órától rendezik az orosz-orosz ütközetet, 17 óra 15 perctõl pedig a spanyol-spanyol csatát. A mérkõzéseket az Eurosport 2 és a FIBA TV is élõben közvetíti.

Hirdetés