„A mindennapi munkánkat szilárd alapelvek vezérlik” – rajtol az U18-as Európa-bajnokság

Szombaton kezdődik Stockholmban a 2026-os U18-as Európa-bajnokság. A magyar válogatott felkészüléséről, a célokról és a csapat alapelveiről Laczka Miklós vezetőedzőt kérdeztük.

Indításként tekintsünk vissza az elmúlt két hétre: részt vettetek egy spanyolországi felkészülési tornán, majd a lengyelekkel játszottatok itthon. Melyek voltak ezen összecsapások legfőbb tanulságai?

A spanyolországi túra rendkívül hasznos visszajelzésekkel szolgált. Élesen rávilágított azokra a területekre, ahol még csiszolnunk kell a játékunkon. Voltak kifejezetten biztató periódusaink, főként a védekezés terén, ám a támadásokba még jócskán csúsztak hibák. Ez a felkészülés jelenlegi fázisában teljesen normális, de értelemszerűen a pontatlanságok minimalizálására törekszünk.

A lengyelek elleni hazai találkozókon is hasonló kép rajzolódott ki. Bár adódtak olyan játékelemek, amelyeket célirányosan tudtunk gyakorolni, ezek a mérkőzések sokkal inkább a rotáció és a különböző felállások teszteléséről szóltak, hiszen meg kellett találnunk az optimális utazó keretet. Eredménytől függetlenül hasznosnak ítélem meg ezt a két mérkőzést; egyértelműen léptünk előre, és úgy érzem, jó úton járunk.

Ezt követte a felkészülés egyik legnehezebb szakasza, a keretszűkítés. Hogyan alakult ki a végleges tizenkettes névsor, és milyen szempontok domináltak a kiválasztás során?

A tizenhat fős bő keretből végül Mester Fruzsinától, Ferletyák Zitától, Gréts Zoétól és Lép Izától köszöntünk el. Iza esetében döntő tényező, hogy egy sérülés miatt kénytelen volt három hetet kihagyni, ami jelentősen hátráltatta a beépítését. A szelekció során a legfőbb vezérelvünk a csapategység és a mentális egyensúly megteremtése volt.

Azt vizsgáltuk, hogy ez a tizenkét játékos miként képes együttműködni, milyen mentalitást képviselnek egyénileg és kollektívan, mind a pályán, mind azon kívül. Bárki is maradt volna ki a névsorból, az óhatatlanul befolyásolta volna a gárda dinamikáját, de a szakmai stábbal végül ezt a felállást ítéltük a legjobbnak.

Térjünk át a csapat szerkezetére. Mire számíthatnak a szurkolók, milyen stílusjegyek jellemzik az idei U18-as válogatottat?

A mindennapi munkánkat szilárd alapelvek vezérlik. Kifejezetten komoly erőfeszítést és munkamorált követelünk meg a lányoktól, miközben kiemelt hangsúlyt fektetünk a csapatszintű, illetve a stáb felé irányuló bizalomra, valamint az egyéni önbizalom építésére.

Szintén elengedhetetlen számunkra, hogy a kreativitás is teret kapjon a pályán. Stabil, agresszív védekezésre szeretnénk alapozni, még úgy is, ha a keret összetételéből fakadóan ez a gárda talán nem kifejezetten ilyen beállítottságú. Természetesen rengeteget dolgoztunk ezen a területen, és agresszivitásban egyértelműen magasabb szintet vártunk el a játékosoktól, mint amihez eddig hozzászokhattak.

Támadásban a magas fordulatszám a célunk: egy kötetlenebb rendszerben kosárlabdázunk, amely nagyban épít a lányok helyzetfelismerő képességére és gyors döntéshozatalára. Nem túlbonyolított figurákban gondolkodunk, sokkal inkább egy letisztult, dinamikus, mozgáson alapuló koncepciót alkalmazunk.

Ami a szerkezetünket illeti, van két domináns centerünk, Josepovits Kinga és Csaplár-Nagy Lara, akiknek kiemelt szerep jut. Annak az összecsiszolása, hogy a többiek miként tudják a leghatékonyabban kiszolgálni és bevonni a magas játékosainkat, nem megy mindig egyik pillanatról a másikra – ezen a kapcsolatrendszeren folyamatosan finomítunk.

Természetesen az előbbiekben kiemelteken túl is rendelkezünk még olyan erősségekkel, akikre szeretnénk támaszkodni. Tehát nem lehet azt mondani, hogy kizárólag egy-egy elemre figyelünk oda vagy egy-egy elemben szeretnénk erősek lenni.

Kanyarodjunk rá a szombaton kezdődő Európa-bajnokságra. Mivel páros évet írunk, a mostani kontinenstorna egyben világbajnoki kvalifikációs esemény is. A csoportkörben Csehország, Franciaország és Németország lesz az ellenfelünk, míg a sorsdöntő nyolcaddöntős keresztágon Finnország, Svédország, Olaszország és Belgium szerepel. Hogyan látod az erőviszonyokat, és mik a kitűzött célok?

Tisztán kell látnunk, hogy a torna ezen ága nagyságrendekkel erősebb, mint a másik. Amióta a válogatott mellett dolgozom, nem is emlékszem ehhez foghatóan nehéz sorsolásra; talán a lehető legkedvezőtlenebb helyzetbe kerültünk.

A csoportunkban ott vannak a franciák, akik papíron egyértelműen esélyesebbnek számítanak nálunk. A németek szintén kiváló játékerőt képviselhetnek: ahhoz a gárdához képest, amellyel Tenerifén megmérkőztünk, elvileg hat játékosuk érkezik az U17-es világbajnokságról. A csehek játéka egyelőre kevésbé ismert számunkra.

Ami viszont az igazi nehézséget adja, az a keresztágunk, ahol három egészen brutális erősségű válogatott kapott helyet. Ebből adódóan, ha nem mi nyerjük a csoportunkat, a nyolcaddöntőben szinte borítékolhatóan egy nálunk magasabban rangsorolt riválissal fogunk összecsapni. Csak érzékeltetésképp: a belgák magja tavaly az U18-as mezőnyben a legjobb négyig menetelt, a felkészülés során még a franciákat is felülmúlták. Korábban a finnek nyerték az U16-os korosztály kontinensviadalát. Ők tehát ezzel a generációval megkérdőjelezhetetlenül az európai elithez tartoznak.

Mindent meg fogunk tenni a nyolcba jutásért, de közben törekszünk arra is, hogy tudjuk kezelni azt, ami a torna során ránk várhat. Reálisan kell látni az erőviszonyokat, és a közös munka során kialakult csapategységre, közegre, építve kell megpróbálnunk egy bravúrt elérni a negyedik mérkőzésen.