Hirdetés
Archivum

A nõk sportban és sportmédiában betöltött szerepérõl tartottak konferenciát a TE-en



:

:

Hirdetés

A jövõ évi tokiói olimpián már a résztvevõ sportolók 48,8 százaléka lesz nõ, a sportvezetõk között és a sportmédiában azonban még elenyészõ az arányuk a férfiakéhoz képest – hangzott el szombaton egy budapesti konferencián.

Forrás: MTI

A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) 110 éves jubileumi kongresszusának keretében a Testnevelési Egyetemen (TE) rendezett nemzetközi konferencián Szabó Tünde sportért felelõs államtitkár elõadásában kiemelte: a nõk aránya egyre növekszik a nyári ötkarikás játékokon.

“A második nyári olimpián még csak 22 nõ vett részt, 1988-ban Szöulban a versenyzõk 26,1 százaléka került ki közülük, három éve Rióban már 45,2 százalékuk, Tokióban pedig ez a szám 48,8 százalékra emelkedik” – jelentette ki az államtitkár, aki hozzáfûzte: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sokat tesz a nõk szerepének erõsítéséért, s már csak a rögbi és a bob olyan sportágak, amelyben kizárólag férfiak versenyezhetnek.

Szabó Tünde megvizsgálta, hogy a sportvezetõk között milyen szerep jut a gyengébb nem képviselõinek, s mindössze három olyan hazai sportszövetséget talált, amelynek nõ az elnöke, és ugyancsak háromnak van nõi fõtitkára, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségében pedig egyedül Pálinger Katalin képviseli a hölgyeket.
Szöllõsi György, az MSÚSZ elnöke viszont arra emlékeztetett, hogy a riói olimpia nyolc magyar aranyérmébõl hetet nõi versenyzõk szereztek, amihez Gál Andrea, a TF Társadalomtudományi Tanszékének vezetõje azt tette hozzá, hogy kizárólag a hölgyek eredményeit figyelembe véve Magyarország a hetedik helyen végzett volna a nemzetek versenyében.

Az elõadásokból kiderült: bár az eredményeket inkább a nõk szállítják, a Kiemelt Edzõi Programban a férfi edzõk száma 174, míg a nõké csak 15, viszont az Utánpótlás Edzõi Programban érdekelt hölgytrénerek aránya már 40 százalék.

Donna de Varona kétszeres olimpiai bajnok úszó, az Egyesült Államok elsõ nõi televíziós sportriportere kifejtette: versenyzõi sikereit annak köszönhette, hogy edzõje, George Haines értette a nõi sportolók gondolatvilágát, s személyre szabott edzésprogramot dolgozott ki neki. Az öt amerikai elnök tanacsadójaként dolgozó Da Varona arról is beszélt, hogy sportpályafutása után bizonytalan jövõ várt rá, s ez a helyzet csak azután változott meg, hogy kezdeményezésére hazájában 1972-ben elfogadták a nemek közti megkülönböztetést tiltó törvényt.

“Ezután az amerikai nõk a csapatsportágakban kezdtek dominálni” – jelentette ki a kétszeres ötkarikás bajnok úszó, aki emlékeztetett rá, a nõk szerepe egyre fontosabbá vált, ezt jelezte, hogy a NOB 1981-ben létrehozta sportolói bizottságát, majd tíz évre rá megrendezték az elsõ nõi labdarúgó-világbajnokságot.
“A NOB hajtotta végre a legsikeresebb egyenlõségi programot, de még van teendõ bõven” – zárta szavait Da Varona, aki szerint azért is fontos a nõk részvétele a sportpiacon, mert az többmilliárdos üzletet generál.

Gál Andrea elõadásából kiderült még, hogy az írott médiában mindössze tíz százalék a nõi dolgozó, s a sportsajtóban is kevés a nõi újságíró, szerkesztõ, rádiós sportriporter pedig jelenleg nincs is közöttük.
“A sportújságírás egy férfi szakma, a nõknek többet kellett kell tenniük azért, hogy elfogadják õket” – állapította meg a TE tanszékvezetõje.

A háromszoros riói olimpiai aranyérmes Hosszú Katinka azt hangsúlyozta, hogy az úszásban már megvalósult az egyenlõség, hiszen Tokióban a férfiak és nõk ugyanazokban a számokban fognak indulni, sõt, elõször rendeznek majd vegyesváltót csapatonként két férfi és két nõi úszó részvételével.
“Bárcsak megélnénk azt is, hogy néhány év múlva fordított konferenciát tudnánk tartani a férfiak szerepérõl” – fogalmazott Hosszú Katinka.

Gianni Merlo zárszavában elmondta: Olaszországban azt tapasztalja, hogy változik a társadalom, s a lányok motorikusan ügyesebbek mint a fiúk, mert a babák helyett manapság inkább sportszereket vesznek a kezükbe, miközben a fiúk a labdajátékokkal szemben inkább a számítógépeket választják.

Hirdetés