Hirdetés
Magyarország

A rájátszás előtt a Ludovika-FCSM Csata – Horváth Bernadettet kérdeztük



:

:

Hirdetés

Szerdán az Atomerőmű KSC Szekszárd otthonában megkezdi a negyeddöntő párharcot a Ludovika-FCSM Csata. Horváth Bernadettel beszélgettünk az elmúlt időszak tapasztalatairól és a várakozásairól.

Úgy futottunk neki az alapszakasznak, hogy tisztában voltunk vele: a járványhelyzet értékes helyezésekről dönthet. Nektek az utolsó két fordulóban is meg kellett ezzel küzdeni. Hogy élted meg belülről?

Nyilván nehéz, de ahogy te is mondtad – furcsán hangozhat ez – benne volt, hogy valamikor beüt a krach. Ráadásul két centerünket veszítettük el. Ez iszonyatosan nehéz helyzet, de a csapat mindent megtett azért, hogy próbáljuk helyettesíteni a hiányzókat. Előre tudtak lépni a posztjukon eddig kevesebb percet kapó játékosok, ami szerintem nagyon fontos. Sajnos ebben ennyi volt.

Mennyire kell ilyenkor azon dolgozni, hogy ne maradjon ott a fejekben a “mi lett volna, ha” érzés? 

Nagyon nehéz kérdés. Nyilván mindenki elgondolkozik ezen. Nekünk ott volt, amikor eligazolt másik csapatba Keyona vagy az az időszak, amikor Lelik Rékát meccsekre elveszítettük és ha az a keret megvan, akkor biztos vagyok benne, hogy nem így állunk a tabellán az utolsó fordulók előtt. Ezzel viszont megint visszakanyarodtunk oda, hogy mi lett volna ha.

Én ezt egészében úgy nézem, hogy sajnos ezek a dolgok megtörténtek és ezt tudtuk kihozni belőle. Nyilván fáj, mert több lehetett volna ebben, de ennek valamiért így kellett történnie.

Nagyon remélem, hogy új erőre tudunk kapni. Főleg úgy, hogy visszatérhet a két légiósunk. Nehéz mérkőzések várnak ránk a rájátszás első fordulójában, de nagyon remélem, hogy egy új lendületet tudunk venni és megmutatjuk, hogy több van a csapatban.

Fotó: Szilágyi Dénes / Ludovika-FCSM Csata

Említetted Keyona távozását és Lelik Réka sérülését, de ha nagy általánosságban nézzük, akkor miben fognád meg az alapszakasz nehézségeit? 

Remélem, hogy több meglepetés nem lesz nálunk. Visszatérve a kérdésedre, voltak nehézségek támadásban és védekezésben. Bízom benne, hogy tudunk egy kiegyensúlyozottabb teljesítményt hozni a rájátszásban, mint az alapszakaszban. Azt kell kiemelni és az lenne a fontos, hogy tudjunk találni egy kis egyensúlyt a játékunkban.

Bennem is ez az egyensúly fogalmazódott meg. Azzal csatlakoznék hozzád, hogy a triplamutatótok, ami 36,4%, a második legjobb a Sopron mögött. Ezen felül a listavezető után ti adtátok el a második legkevesebb labdát, 11,5 az átlagotok ebben. Ugyanakkor a lepattanók átlagát nézve nem vagytok a legjobb nyolcban. Ez a kettősség végig kísérte az egész szezont.

Sőt, amióta A-csoportban vagyunk, a lepattanókkal mindig gondjaink vannak. Most ráadásul két centerünk hiányzott az alapszakasz végén. Azért nehéz erre bármit mondani, mert edzésen nagyon keményen dolgozunk és igyekszünk erre odafigyelni, de sajnos eddig nem tudtunk előre lépni. Abban reménykedem, hogy amikor elkezdődik a rájátszás, akkor megtörténik. Nálunk mindig egy siker, ha a lepattanócsatát meg tudjuk nyerni. Ez egy plusz pont a mérkőzéseken.

A hárompontosokat nézve, lehet ez csúnyán hangzik, de nincs úgymond megtiltva, hogy például még egy gyorsindításból is rádobjuk a triplákat. Szerintem tud egy önbizalmat adni a csapatnak egy-egy mérkőzésen, ha pontosak vagyunk távolról. Egész évben azzal a hozzáállással dolgozunk, ha adódik egy helyzet, akkor azt dobjuk rá. Ez egy komoly fegyvere a csapatnak, hogy nem csak egy játékos képes betalálni, hanem a 12-ből 12 alkalmas arra, hogy bármelyik meccsen egy-egy tripla beessen tőle.

Az alapszakasz vége és a rájátszás között 12 nap telik el. Mire elég ez az idő?

A délelőtti edzéseken igyekeztünk kondicionálisabban edzeni. Például nagyobb súlyokat emelni. A délutániak pedig teljes csapatedzések voltak és igyekeztünk a hibákat, amik mutatkoztak, kijavítani és amik jól mentek, azokat pontosítani minden szempontból. Ezen felül pedig a légiósainkat, akik sokat voltak otthon az utóbbi időben, próbáltuk visszarázni abba a ritmusba, amiben előtte voltak.

Fotó: Szilágyi Dénes / Ludovika-FCSM Csata

Ha már a légiósokat említetted, Dejza James az utolsó meccsein jó formát mutatott, a TF legyőzésekor a 17 pont, 14 lepattanós dupla-duplája a forduló egyik legjobb egyéni teljesítménye volt. Ő nekem kellemes meglepetés. Hogy látod, beilleszkedett és a karantén után vissza tud térni korábbi formájához? 

Teljes mértékben beilleszkedett, egy nagyon jó lelkű, jó kedélyű, emberközpontú lány. A beilleszkedéssel így tényleg semmi problémája nem volt. Nyilván senki nem örül annak, ha bekerül egy hosszabb karanténba. Mindent megtesz és megpróbál visszatérni a régi kerékvágásba.

Harmadik éved az idei a Csatánál. Az alapszakasz-átlagaidban nagy kilengések nincsenek. A szerzett pontok átlaga terén figyeltem meg, hogy évről évre léptél előre (8,2, majd 10 és idén 12,1). Ez egy tudatos változás a játékodban?

Nem mondom azt, hogy tudatos. Maximális erőbedobással dolgozok és arra koncentrálok, hogy mivel tudom segíteni a csapatot. Legyen ez bármi és másik oldalról igyekszem úgy felfogni a dolgokat, ha támadásban nem megy, akkor védekezésben ott legyek.

Mit vársz a Szekszárd elleni párharctól?

Mindenképpen azt várom, hogy bármi lesz az eredmény, emelt fővel menjünk le a pályáról. Ugyanígy mentünk neki a Magyar Kupának. Ott sem volt egy nagyon könnyű sorsolásunk, amikor a Sopronnal játszottunk a negyeddöntőben.

Tegyünk meg mindent a pályán és a végén mindenkinek legyen tiszta a lelkiismerete. Így, hogy egy klasszis játékost igazolt a Szekszárd, még nehezebb dolgunk van, de maximálisan odatesszük magunkat, hogy megnehezítsük az életüket és győztesen hagyjuk el a pályát.

Az nagyon fontos, hogy bármit hoznak ez előttünk álló napok, nem lehet elengedni a szezont.

Főleg, ha az Európa Kupa szempontot nézzük, de egyébként sem lehet elengedni a szezont. Készülünk minden egyes meccsre. Most a negyeddöntőben elsősorban azokat a gondolatokat kell elhessegetni, hogy ki az ellenfél.

Fotó: Szilágyi Dénes / Ludovika-FCSM Csata

Hirdetés