A sportolók és a sport tökéletes ünnepe volt – búcsúzik Párizs 2024

Vasárnap este rendezték Párizsban a Stade de France falai között a 2024-es olimpia záróünnepségét.

A különböző értékítéletek mentén komoly visszhangot kiváltó megnyitó után, mely megvalósításában és sztárok felvonultatásában is magasra tette a lécet, ezúttal egy jóval tradicionálisabb stadionünnepségre készültek a szervezők. Ennek megfelelően egy látványos műsort kaptunk, mely azonban semmiben nem tért el a korábbi olimpiák záróünnepségeitől.

A középpontban a négyszeres olimpiai bajnok francia úszó Léon Marchand állt, aki túlzás nélkül az idei ötkarikás játékok egyik szupersztárja lett. A show legelején a Tuileriák kertjében láthattuk, majd onnan egy mécsessel a kezében a lánggal a Stade de France-ba indult. Ide szimbolikusan a záróünnepség végén érkezett meg, ahol Thomas Bach NOB-elnök és sportolótársai körében elfújta azt. Ezzel lezárva a játékokat.

Léon Marchand két szereplése között sok minden történt az ünnepségen. A sportolók hagyományos bevonulása után – a magyar zászlót Csipes Tamara és Milák Kristóf vitte – egy új elemként a szervezők karaokéra hívták a résztvevőket. Ez a stadionban a felszabadult sportolók körében egészen biztosan kiváló hangulati elem volt, de a televíziós közvetítés a töredékét tudta csak visszaadni ennek.

A sportolók bevonulása után a női maratonfutás érmeit adták át. Fontos üzenet, hogy most először nem a férfi maratonfutás maradt a végére, hanem a női. Ezzel is emelve a női sport rangját, mely egy fontos küldetése volt az idei olimpiának.

A záró ünnepség leglátványosabb elemét a jövőből érkező Arany Utazó adta, amely szegmens részben átfedést jelentette a megnyitó ünnepség titokzatos szereplőivel, részben pedig azt az üzenetet közvetítette, hogy az olimpiai értékek az emberiség történetének legfontosabbjai közé tartoznak és ezt érdemes feléleszteni. A görög himnuszt is ebbe a részbe csempészték be.

A bulit a versailles-i gyökerű Phoenix együttesre bízták a szervezők, akihez jórészt szintén a helyiekhez kötődő előadók, mint Kavinsky, Angèle, Vannda, majd legismertebb fellépőként a Vampire Weekend énekeseként, gitárosaként és dalszerzőjeként ismert Ezra Koenig csatlakozott.

A beszédek sorát Tony Estanguet, háromszoros olimpiai-bajnok francia kenus, a párizsi szervezőbizottság első embere nyitotta.

Már a megnyitón is nagyívű, a korábbi – hasonló pozícióból beszélő – vezetőkhöz képest sokkal földhöz ragadtabb és emberközelelibb beszédet mondott. A partnerek felé fordulva hangsúlyozta: “Köszönjük, hogy mindig mellettünk álltak.” – majd az olimpia kapcsán kialakult nemzeti összefogást, a nézőket és a szervezőbizottság tagjait, illetve a 45000 önkéntest méltatta.

– fogalmazott a sportvezető, aki szívdobogós, áll-leesős őrült szerelemként jellemezte a francia társadalom viszonyát az olimpia rendezéshez. A sportvezető a rekordok olimpiájaként írta le Párizs 2024-et, ez igaz a nézőszámra ugyanúgy – mint kis humort belecsempészve a beszédbe -, hogy Párizs hozta az olimpiák történetének legtöbb lánykérését.

“Minden szerelem legnehezebb része a búcsú!” – mondta Tony Estanguet, majd hozzátette: még nincs vége az olimpiának és mindenkit meginvitált az augusztus 28-án kezdődő paralimpiára.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke zárta a beszédek sorát. A legnagyobb kérdése mindig az a záróünnepségeknek, hogy az aktuális NOB vezető milyen jelzőkkel illeti az éppen záruló játékokat. Bach ezúttal a szenzációs jelzővel élt, amihez még egy szójátékot is társított a Szajnával. Ez nyilván csak angolul működik a “sensational” – “Seine-sational” vonalon.

Bach kiemelte: a világban fellelhető fezsültségek ellenére 206 olimpia csapat eljött a Fények Városába, mely még fényesebben ragyogott. Minden eseményen közel teljesítettek a tökéleteshez a sportolók és megmutatták, hogy mi emberek mi mindenre lehetünk képesek. Megölelték, tisztelték egymást akkor is, ha a hazájuk háborúban áll egymással. Létrehozták a béke kultúráját. Megerősítették a hitünket, hogy a világ jobb hellyé válhat. A sportvezető azzal zárta gondolatait: az olimpia nem tud békét teremteni, de a béke kultúráját el tudja hozni és ezt bizonyították.

– mondta Bach, aki nem felejtett el kitérni arra sem, hogy az ez volt első az új olimpiai agenda alapján és a nemek közötti teljes egyenlőség jegyében megrendezett olimpia. “Egy új éra első játékai voltak!” – tette hozzá.

A beszédek után Los Angeles vette át a főszerepet. Az olimpiai himnusz dallamaira leeresztették az olimpiai zászlót. Ezt Tony Estanguet Párizs főpolgármesterének, Anne Hidalgónak adta át. Tőle Thomas Bach kapta, majd a NOB elnökétől Karen Bass, a következő nyári olimpiát rendező Los Angeles polgármestere. Az olimpiák történetében az átadás-átvételnél először szerepelt két női városvezető.

Az amerikai himnuszt némileg áthangszerelve H.E.R. adta elő, majd megérkezett a stadion tetejéről leereszkedve Tom Cruise, aki átvette az olimpiai zászlót és megindult vele egy motoron Los Angeles felé.

Itt jött egy rövidebb felvett szegmens, mely során Tom Cruise az egyik leghíresebb szerepét megidézve (Ethan Hunt – Mission: Impossible sorozat) juttatta el a zászlót Los Angelesbe. Ahol továbbra is felvett elem keretében a Hollywood feliratra tűzte ki azt ki. Ezt követően a zászlót vitte Kate Courtney hegyikerékpáros, a legendás Michael Johnson és Jagger Eaton gördeszkás, aki Párizsban is érmet nyert.

Jagger Eaton már részben élőben sugárzott képeken futott a zászlóval, mellyel megérkezett Long Beach-re. A Los Angeles-i tengerparton a Red Hot Chili Peppers, Billie Eilish és Snoop Dogg, illetve hozzá csatlakozva Dr. Dre előadását követhettük. Ezeket már teljes egészében élőben láthattuk és a kora délutáni órák napfényes tengerparti show-ja megmutatta, hogy nagyon más olimpiánk lesz négy év múlva, de vélhetően hasonlóan emlékezetes.

Az ötkarikás játékokat Yseult előadásában a My Way című dallal zárták.