Abby Bishop a nehézségek ellenére jó érzésekkel tekint a spanyolországi szereplésére
:
:
Özönvízzel kezdődött, világjárvánnyal zárult Abby Bishop gironai szereplése. Ettől függetlenül a hazánkban éveket eltöltő és rendkívül népszerű ausztrál klasszis jó érzésekkel, kedvező szakmai benyomásokkal tekintett vissza az elmúlt időszakra. Egy spanyol női kosaras szaklap kérdezte erről.
Különös helyzetben volt volt Abby Bishop és a Spar Citylift Girona, amikor az év elején megállapodtak a közös munkáról. Még a 2016/2017-es évadban az akkori gironai szakmai stáb kívánságlistájának első helyén szerepelt az ausztrál játékos, de végül meghiúsult azon szezon előtt a szerződtetése.
Őszintén szólva már nem emlékszem azokra a tárgyalásokra. Most is több lehetőségem adódott, de azért választottam Gironát, mert egy nagy álmom volt Laia Palau mellett játszani és nagyon jókat hallottam a klubról. Egy rossz élményből érkeztem Ausztráliából és szerettem volna egy jó edzővel, jó csapatban játszani, ahol felkészült emberek dolgoznak. Tudtam, hogy Girona megfelel ezeknek az elvárásoknak.
– fogalmazott Bishop, aki elmondta: a parkolást leszámítva mindent szeretett Gironában. Véleménye szerint a gárda igazi erőssége az egységben keresendő. Az özönvíz, a csarnokuk hetekre történő lezárása és a klub komoly infrastrukturális veszteségei ellenére rendezték a sorokat.
Kiemelkedő ebben a csapatban, hogy a csarnokunkba való visszatérés után elkezdtünk meccseket nyerni. Talpra álltunk abból a nehéz helyzetből, amibe kerültünk. Tehetséges kerettel dolgoztunk, sok nagyszerű játékossal.
– tette hozzá Bishop, akit kérdeztek a spanyol kosárlabda sajátosságairól is:
A legnagyobb meglepetés számomra az volt, hogy mennyire mozgékonyak, de egyben fizikálisak a centerek. Nagyon gyors a játék.
– jellemezte a helyi ligát az ausztrál klasszis, aki előbb Gironában volt karanténban elővigyázatosságból, majd hazaérkezése után már hatóságilag elrendelt körülmények között Ausztráliában. Ezek a hetek egy ötéves kislánnyal nagyon nehezek.
Gironában szinte majdnem végig a lakásunkban voltunk. Egyszer mentem el boltba. A legfontosabb ilyenkor, hogy a lányomat Zalát valahogy végig el tudjam foglalni, mivel nem mozdulhatunk ki. Rajzoltunk, UNO-val játszottunk vagy éppen főztünk közösen. Őszintén szólva nem tudom, hogy ezt a szezont innen hogyan lehetne folytatni. Természetesen szeretnék visszatérni és ha valamikor, valamilyen formában folytatjuk, akkor meg is fogom tenni.
Fotó: FEB
