:
:
A magyar válogatott szerdán 12 óra 15 perctõl Angola ellen vív nyocladdöntõt a minszki U17-es leány kosárlabda Világbajnokságon. A torna eddigi legfontosabb mérkõzése jön, melyen eldõl, hogy a magyar lányok a felsõ ágon az 1-8. helyért folytatják vagy a hétvégén a 9-16. pozícióért küzdenek.
Fotó: FIBA.Basketball
Nagyon emlékezetes játéknapon van túl a magyar válogatott. Nõi kosárlabdában Spanyolországot legyõzni tétmérkõzésen mindig óriási eredmény. Ha ehhez hozzátesszük, hogy 10 pontos félidei hátrányból sikerült felállni, az még inkább növeli a siker értékét. Ráadásul gyõzelmével válogatottunk igen kedvezõ pozícióba került, hiszen a C-csoport megnyerése azt eredményezte, hogy a nyolcaddöntõben Angola lesz a rivális. Sikerült elkerülni a velünk párhuzamosan futó négyesbõl Ausztrália, Kanada és Lettország válogatottját. Ez a trió ugyanis elõzetesen rendkívül nehéznek tûnt.
A spanyol válogatott elleni sikernek az alapját a kiváló csapatteljesítmény adta, miután kilencen is 10 perc felett töltöttek a pályán. Több gólpasszunk volt, mint a spanyoloknak. Emellett a beszámolónkban is kiemeltük, hogy a harmadik negyedtõl lényegesen kevesebb eladott labdával dolgozott válogatottunk. A magyar csapat védekezése az egész tornán igen stabil, de a spanyolok elleni második félidõ támadásban is extrán sikerült. Az elsõ félidõben 32 mezõnykísérletbõl 9 lett sikeres, míg a másodikban 35-ból 15. Ilyen fiatal versenyzõ korosztályban ez nagyon komoly javulásnak számít egy meccsen belül. Összességében tehát azt lehet mondani: bár a végjátékban Fortuna is mellénk szegõdött, de amit a spanyolok ellen láttunk, az egy brutálisan komoly teljesítmény volt, amire joggal lehet büszke a csapat.
Angola lesz a nyocladdöntõs rivális. Afrikából Mali és Angola érkezett erre a Világbajnokságra. Ez a két gárda vívta tavaly az U16-os Afrika-bajnokság döntõjét. Ezt a korosztályt Mali toronymagasan uralja Afrikában, 2009 óta minden kiírás alkalmával õk szerezték meg az aranyérmet. Ez nem véletlen, Maliban több külföldi szakembert foglalkoztatnak. Ráadásul náluk már beindultak azok az intézményi kapcsolatok, melyekkel a legtehetségesebbek Franciaországban, Spanyolországban vagy éppen ösztöndíjjal az Egyesült Államokban tanulhatnak. Ezen az úton Angola még messze nem tart ilyen szinten. Igaz, 2013-at leszámítva õk is az utóbbi idõszakban rendszeresen dobogóra állhattak az U16-os korosztályban. Az a fajta képzés azonban még nincs meg náluk, mint Maliban.
Az angolai válogatott összességében nem teljesít rossz tornát. Mindössze egy klasszikusabb centerrel érkeztek, így igen alacsony szerkezetû, vékony, de gyors gárdáról van szó. Mindhárom mérkõzésükön 23-25 percig tartották a lépést. Végül Ausztráliától 81-43, Kanadától 66-36, míg Lettországtól 68-47 arányban maradtak alul. A keretüket tekintve három játékosra építenek. A 178 cm magas, több poszton is bevethetõ Cacia Antonio a legismertebb név. Õ már a tavalyi U16-os Afrika-bajnokságon tagja volt az All-Star csapatnak. Itt Minszkben a 10.7 pont, 7.3 lepattanó átlaga mindenképpen figyelemre méltó. Különösen, hogy milyen minõségi csapatokkal játszottak. Hármas, négyes poszton Alexia Shanice Dos Santos Dizeko 9 pont, 8.7 gólpassz és 3.3 lepattanó átlaggal dominál támadásban. Az irányítójuk Conceicao Francisco Caetano pedig 8.7 pont, 4.3 lepattanó és 1.3 gólpassz átlaggal emelkedett ki eddig.
Angola esetében a YouTube felvételeket nézve elsõsorban az ismeretlenség és a helyenként igencsak ritmustalan játékuk lehet a veszélyes. Akadnak sajnos durvának tûnõ, kemény megmozdulásaik, amik elsõsorban a túlzott akarásból jönnek. Ausztrália, Lettország és fõleg – az egyébként komoly játékerõt képviselõ – kanadai csapat nagyon nehezen találta ellenük a ritmust. Higgadtan és szervezetten játszva, jó védekezéssel azonban zavarba hozhatóak. A magyar válogatott keményen megküzdött azért a csoportjában, hogy egy kedvezõ ellenfelet kapjon a nyolcaddöntõben. Bár a mezõny egyik legalacsonyabban rangsorolt csapatával találkozunk, a koncentráció nem lankadhat.
