Hirdetés
Magyarország

Angyal Nikolettet kérdeztük a Csatához történő visszatéréséről



:

:

Hirdetés

Múlt héten jelentette be a Ludovika-FCSM Csata, hogy szerződtette Angyal Nikolettet. A Csatás felkérésről, az elmúlt évekről és a fejlődési lehetőségekről beszélgettünk.

Amikor bejelentette a Ludovika-FCSM Csata a szerződtetésedet, úgy fogalmaztál, hogy meglepetésként ért a lehetőség. Ezt megelőzően mivel számoltál a következő szezonra?

Őszintén szólva, úgy készültem, hogy a TFSE-MTK-val megkezdtem a második évemet is. El is kezdtem a munkát velük augusztus első hetében. Ezt követően a Csata megkeresett, átgondoltam, hogy mi lenne nekem a legmegfelelőbb és úgy voltam vele, hogy ebből a váltásból profitálhatok. Több játéklehetőséget kaphatok és többet tudok majd fejlődni.

Néztem a statisztikákat, a csonka szezonban mindössze négy élvonalbeli meccsed volt.

Igen, nem sok lehetőséget kaptam. Ha pályára kerültem, próbáltam abban a pár percben hozzátenni a játékhoz azt, amit tudtam. Edzéseken fejlődhettem, de nagy volt a verseny, sok center szerepelt a keretben. Most a Csatánál kevesebben leszünk ezen a poszton és bízom benne, hogy több lehetőséget kapok. Nyilván ez majd a hozzáállásomon, kitartásom és természetesen az edzői döntésen múlik.

Azt is ki kell emelni, hogy a TFSE második csapatában, mely a versenyrendszerek leállításakor vezette az ANB Zöld csoport tabelláját, 16 meccsen 26.5 perc alatt 10.9 pont és 8.5 lepattanó átlagod volt. Szerintem bármilyen sorozatban dupla-dupla közelében átlagolni kiemelkedő teljesítmény.

Köszönöm, hogy ezt így látod. Ott valóban hoztam egy jó átlagot és nagyon élveztem. Szerettem a Zöld csoportos meccsekre járni. Tudtam, hogy fogok lehetőséget kapni. Ott motivációt jelentett az is, hogy az “A” csapat másodedzője Hegedűs Péter volt a vezetőedző és bizonyítani szerettem volna, hogy ha nem is olyan szinten, mint a Zöld csoportban, de az A-csoportban is ki tudna jönni a lépés.

Bár mondtam, hogy nem kaptam annyi lehetőséget, amivel meg tudtam volna mutatni a tudásomat, de így is nagyon sok mindent köszönhetek a TFSE-nek. Fejlődtem, rengeteget tanultam ebben az egy évben a csapatnál.

Olyan szempontból is fontos a Zöld csoportos szereplés, hogy önbizalmat adhat és vannak játszott perceid.

Én azt emelném ki, hogy nem nulláról indulok. Szerintem, ami a fontos, hogy tudom, hogy mire számíthatok magamtól.

A leállás alatt tudtad tartani a formádat?

Maximum három hét maradt ki, de utána a TF-nél voltak edzéseink. Ráadásul az alatt a három hét alatt sem álltunk le teljesen. Tartottak nekünk online erősítő-órákat, amikor együtt csináltuk videó konferenciában a feladatokat. Láttuk egymást, az erőnléti edzőnk is látott minket. Amikor ki lehetett menni és engedélyezték a termi edzéseket, mi azonnal mentünk. Dobóedzéseink, ügyességi labdás edzéseink voltak.

Akkor ezek szerint te is azok közé tartozol, akik úgy érzik, hogy nem lett annyira rossz a helyzet, mint ahogy márciusban kinézett?

Szerencsére nem lett komoly következménye. Nem maradt ki azért olyan sok, hogy ennek hosszabb távon hatása legyen a teljesítményemre.

Ezzel rá is térhetünk a következő szezonra. Milyenek az első benyomásaid az új csapatodról?

A Csatánál azt tapasztalom, hogy jó csapat jött össze, sőt egészen jó formában vannak a játékosok. Reméljük, hogy rendben el tud indulni a szezon és eredményesek leszünk.

Megjött a légiósunk is, így már teljesebb csapattal tudunk dolgozni. Szerintem már most mindenki nagyon odateszi magát, egytől-egyig küzd és hajt a pályán. Biztatjuk egymást, jók az edzések és bízom benne, hogy gyorsan össze tudunk kovácsolódni.

Visszatérsz a nevelőegyesületedhez, ahol dolgoztál korábban Tursics Krisztiánnal is. Nem ismeretlenül kezdtétek el újra a közös munkát. Beszéltetek arról, hogy milyen szereped lehet?

Őszintén szólva erről nem beszéltünk így percre vagy taktikára lebontva. Szerintem mindent elvár tőlem a szakmai stáb, mint a többi magas játékostól: lássunk a pályán, passzokat tudjunk egymásnak adni centerposzton, a benti pozíciót kintről elvállalni, ha üresen vagyunk. Krisztiánt valóban régebbről ismerem, voltam játékosa még juniorban. Onnan van elképzelésem a játékról alkotott felfogásáról is, így külön nem kell ezt részletezni.

Nagy lehetőség ez a következő szezon, hogy megragadj az élvonalban. Túlzás lenne úgy fogalmazni, hogy az utolsó esélyek egyike?

Akár ez is benne van, de én úgy vagyok vele, hogy minden szezon egy új kezdet. Nem mondanám azt, hogy ez az utolsó esélyem lenne. Bele fogok mindent adni és nem szeretnék Krisztiánéknak, a klubnak csalódást okozni. Nem szeretném, hogy azt érezzék: hiába hívtak és nem tudtam hozzátenni azt a csapathoz, amit elvártak tőlem.

Pályafutásod egy fontos állomásáról még nem esett szó, miután a szurkolók az élvonalban a legtöbbet a BEAC színeiben láthattak. Milyen érzésekkel tekintesz vissza arra az időszakra?

Én Balogh Juditot nagyon szerettem, mint edzőt. Élveztem a játékot az irányítása alatt és szerintem nagyon jó meglátásai vannak. Az első évben sok játéklehetőséget kaptam. Nekem az első BEAC-os szezon hatalmas élményként maradt meg. Különösen úgy, hogy az volt az első A-csoportos évem is.

A második évben már nem kaptam annyi lehetőséget, de azt is úgy éltem meg, hogy igyekeztem mindent beleadni. Sokat tanultam és fejlődtem. A BEAC-nál akkor még fiatalnak számítottam és az idősebbektől hasznos, később is jól alkalmazható tanácsokat kaptam. Az edzésen olyan meglátásokkal segítették a munkámat, hogy például hogyan kellene helyezkednem.

Ha a bajnoki helyezéseket nézzük, akkor szépen lépdeltél előre. A 9. helyezett BEAC-tól igazoltál a TFSE-MTK-hoz, mely a leálláskor 6. helyen állt és most a tavaszi negyedik helyezettet erősíted.

Igen, bízom benne, hogy az egész pályafutásomban így fog maradni. Nem szeretnék visszafele lépni. Ha már elértem egy kisebb célt, akkor annál mindig egy kicsit feljebb lépnék. Ha nem is sokkal, de egy lépcsőfokkal évről évre.

Zárásul egy kis aktuális. Október 3. lenne a céldátum a bajnoki rajtra. Az edzésmunka és az első felkészülési meccs alapján hogy látod, felhozható megfelelő szintre addigra a csapat?

Bőven, szerintem már most lehet látni azokat a mozdulatokat a pályán, amiknek szezon közben kell előjönniük készségszinten. Természetesen azt figyelembe kell venni, hogy a fiatalok még csak most kerültek fel és idő kell, amíg összeszokunk. Ettől függetlenül már egy jó szinten vagyunk és erős csapat formálódik.

Fotó: ELTE-BEAC Újbuda / Girgász Péter

Hirdetés