Átadni 20 év tapasztalatának minden apró rezdülését – Milos Borisovval beszélgettünk

Az idei szezontól csatlakozott a Soproni Darazsak Sportakadémia stábjához egyéni képző edzőként Milos Borisov. Vele beszélgettünk az első tapasztalatokról.

A neved a magyar kosárlabdát követők számára ismerősen csenghet, hiszen hosszú időn át játszottál hazánkban. Voltál a soproni férfi csapat, az SKC, illetve a Szolnok, a Falco, a DEAC és a Kecskemét játékosa. A pályafutásod lezárásával egyértelmű volt számodra, hogy az edzői karrier felé veszed az irányt?

Igen, egyértelmű. 10 évet játszottam Magyarországon és mindig az volt a célom, hogy itt telepedjek le a családommal és edzőként helyezkedjek el. Amikor tavaly visszavonultam, több lehetőséget mérlegeltem és mai szemmel visszanézve, a legjobb döntést hoztam Sopronnal.

Sokat beszélgettünk Török Zoltánnal arról, hogy a tapasztalatom hasznos lehet a Sportakadémia számára. Hamar megállapodtunk a közös munkáról. Hálás vagyok, hogy bizalommal fordul felém. Az utóbbi időben csak megerősödött bennem, hogy a női kosárlabdát nézve nincs ennél profibb szervezet Magyarországon, sőt talán Európa ezen térségében sem.

Nem túlzottan nagy váltás hirtelen fiatalokkal és azon belül is a leány utánpótlással foglalkozni?

Sok tapasztalatot szereztem a pályafutásom során. Nyilván kicsit más, mint férfiakkal dolgozni, de a kosárlabda, az kosárlabda.

Úgy tekintek erre a feladatra, hogy ez egy új kezdet az életemben és természetesen szakmailag is az. Tisztában vagyok azzal, hogy még sokat kell tanulnom, de oda tudok visszakanyarodni, hogy a kosárlabda az minden nemnél és minden korosztályban kosárlabda. Emiatt nem érzem túlzottan nagy váltásnak.

Mi a feladatod a sportakadémián?

Egyéni képző edzőként számítanak rám. Ez azt jelenti, hogy egyénileg egy-egy adott speciális elemen dolgozunk a játékosokkal, amiben fejlesztésre szorulnak. Minden játékos esetében ez mást és mást takar.

Például a külső posztos játékosoknál a labdavezetéssel vagy a dobással kell foglalkozni a legtöbbet. A magasakkal a palánk alatti mozgásokat, a gyűrű közelében a befejezéseket vagy éppen azt gyakoroljuk, hogy különböző játékosokat miként tudnak védeni. Ez összetett, de nagyon szép feladat.

A szurkolók láthattak a Darazsak Sportakadémia A-csoportos mérkőzésein a kispad mellett. Ez azt jelenti, hogy a csapattal élsz és utazol is velük?

A hazai mérkőzéseken vagyok a kispadon a csapattal. Nem utazok idegenbeli találkozókra. Gyakorlatilag állandóan Sopronban tartózkodok és ha bárkinek szüksége van képzésre, plusz munkára, akkor rendelkezésre kell állnom. Döntő többségben a felnőtt keretbe tartozókkal dolgozok, de ha szükség van rá, akkor a fiatalabbaknál is besegítek.

Mi lenne az edzői hitvallásod?

Talán úgy tudnám megfogalmazni, hogy 20 év minden tapasztalatát szeretném átadni. Ebből is elsősorban olyan kis részleteket, amivel a játékosok valóban fejleszthetik magukat. Olyan rezdüléseket szeretnék megmutatni, amit adott esetben máshogy nem tudnak megismerni és ezzel is bővíthetik a tudásukat. Túlzás nélkül nagyon élvezem ezt a szerepet!

Milyenek a benyomásaid a magyar játékosokról?

Sok tehetséges fiatallal találkoztam itt Sopronban. A tehetség azonban önmagában nem sokat ér kemény munka nélkül. Összességében nagy tehetségei vannak a sportágnak Magyarországon, de rengeteg munkára van szükség velük.

Zárásul a nagyobb képet nézve, 10 évet töltöttél hazánkban a férfi bajnokságban és most a női A-csoportba is betekintést nyerhetsz a pálya mellől. Milyennek találod a női ligát?

Szerintem az egyik legjobb bajnokság Európában. A Sopron Basket és több csapat évről évre, sőt talán évtizedek óta az Euroligában, illetve az Európa Kupában szerepel. Ez rengeteget jelent a női szakág számára. Ezen állandóság mondatja velem, hogy az egyik legjobb európai bajnokságról beszélhetünk.