Hirdetés
Magyarország

Az alapszakasz hajrájára készül a TFSE-MTK – interjú Magyar Biankával



:

:

Hirdetés

Hat mérkőzése van hátra a bajnoki alapszakaszból a TFSE-MTK csapatának. A hatból az első találkozó a Vasas Akadémia ellen ráadásul a Magyar Kupa szempontjából is ki-ki összecsapás. Magyar Bianka vezetőedzőt kértük egy hosszabb helyzetértékelésre.

Egy hosszabb szünet volt a bajnokságban. Mire helyeztétek a hangsúlyt az elmúlt hetekben?

Azzal kezdeném, hogy most állunk a legfontosabb meccsünk előtt, bár mi mindegyikre úgy készülünk, hogy éppen a soron következő a megoldandó feladat. Szerintem a hátralévő hat alapszakasz mérkőzésből a Vasas elleni lesz várhatóan a legnehezebb. Egyrészt most ez egyben a kupáért is megy, ami nyilván egy plusz ösztönző a csapatomnak. Nem kicsi a tét, hiszen ha meg tudnánk verni a Vasast, azzal nagy lépést tennénk egy kedvező pozíció és a rájátszás felé.

Visszatérve a kérdésedre, az az öthetes szünet talán egy kicsit rosszkor jött nekünk. December közepe óta folyamatosan javuló játékot mutattunk. Úgy hagytuk abba, hogy a DVTK-t meg tudtuk verni és ez a másfél éves kis történetünkben az eddigi talán legnagyobb győzelmünk. Szépen fokozatosan próbálunk haladni és mindig apró kis célokat tűzünk ki magunk elé. A Sopronon és a Szekszárdon – bár velük tavaly játszottunk egy szoros meccset – kívül még a DVTK volt, akiket nem sikerült legyőznünk. Nagyon örülök, hogy ezt most elértük.

Egy ilyen előre látható hosszabb szünetben szerinted mi az ideális, pihenni és feltöltődni a következő időszakra vagy kemény edzésmunkával haladni?

Én úgy gondolom, hogy mindkettő. Nyilván az edzések hangulata ilyenkor más és több olyan játékos jellegű edzést, csapatépítő programot beiktattunk, ami aktív versenyidőszakban nem fér bele a közös munkánkba. A plusz csapatprogramokban, amik még jobban segítenek összekovácsolni a közösséget, én egyébként is hiszek. Ezeken a játékosok jobban megismerhetik egymást és ezek másfajta kikapcsolódást biztosítanak számukra, amire úgy gondolom, ugyancsak nagy szükség van.

Az edzések mellett igen komoly szakmai stábbal dolgozunk azon, hogy egyre eredményesebbek tudjunk lenni. Ez az időszak arra is kiváló volt, hogy  a háttérmunkára is jobban koncentrálhassunk. A szakmai stáb az InStat összesítő elemzését is értékelte a szünetben. A bajnokság eddigi alakulásáról, a csapatok különböző adatairól kaptunk olyan elemzéseket, amelyek nagyon tanulságosak voltak nekünk.

Mit mutattak ezek a számok?

Én nagy jelentőséget tulajdonítok ezeknek a statisztikai kimutatásoknak, hiszen ezek által ismételten megerősítést nyertünk, hogy jó úton haladunk. Látszik, hogy mi az, amiben fejlődnünk kell és mik azok a pozitívumok, amikben jól állunk, de még ott is erősíthetünk.

Tranzíciós pontokban a harmadikak vagyunk a Sopron és a Szekszárd után. A lepattanóknál is mi állunk a harmadik helyen, a támadó-lepattanókban másodikak vagyunk, szerzett labdákban harmadikak. Ez azt jelenti, hogy a támadójátékunk kellően agresszív és gyors. Próbálunk modern kosárlabdát játszani.

Találtunk tehát előremutató szempontokat, amik azt jelzik, hogy jó csapatunk van. Látni viszont olyan mutatókat, mint az eladott labdák és a festékben szerzett pontok, amikben javulnunk kell. Próbálunk azokban, ahol nem vagyunk a legjobbak között, előrébb lépni.

Fotó: tfse.sport.hu

Már tettél utalást a Vasas elleni összecsapásra. Speciális versenyhelyzet lesz azzal, hogy ki-ki meccsre kerül sor a Magyar Kupa szempontjából. Erre kell külön készülni?

Edzésfilozófiánk része, hogy extra nyomást soha nem teszünk a játékosainkra és mindig csak az adott feladatra koncentrálunk. Minden meccsre úgy megyünk ki, hogy szeretnénk azt megnyerni. Extra nyomás viszont nem lesz. Olyan mérkőzést szeretnénk játszani, ahol mindent megteszünk annak érdekében, hogy kihozzuk magunkból a legjobbat. Nem arra koncentrálunk majd, hogy milyen tétje is van ennek a mérkőzésnek. A saját feladatunkra figyelünk és lépésről lépésre haladunk.

Tudom, hogy mindig csak az aktuálisan következő feladatra kell koncentrálni, de nagyon nyílt a versenyfutás a bajnoki tabella 4-9. helye között. Hogy számolsz az alapszakasz hajráját tekintve?

A rájátszáshoz az elsődleges cél a Vasas elleni meccs megnyerése. Ahogy előbb is említettem, előre jobban nem számolgatunk. Az a fontos, hogy aznap jól teljesítsünk, ami nem lesz egyszerű, mert 30 nap kihagyás után lépünk pályára. Nyilván az edzéseken látjuk, hogy milyen állapotban vannak a játékosok, de élesben elsődlegesen ott fogunk ezzel szembesülni. Ráadásul az ellenfelünk is biztosan érzi annak a találkozónak a súlyát és annak megfelelően fognak majd játszani.

Azért is nehéz előre tervezni, mert ahogy te is mondtad, a 4-9. hely között bármi lehetséges. Az is, hogy jó meccseket játszva az eredmények kedvező alakulásával nagyon előkelő pozícióba kerülhetünk, de az is előfordulhat, ha nem sikerül, akkor még a rájátszásból is kicsúszhatunk. Ezzel nyilván nem számolunk. Szeretnénk a legtöbb győzelmet szerezni és a rájátszás hangulatát megtapasztalni. Sajnos, tavaly a járvány miatt ez nem sikerült.

A jövő után most foglalkozzunk egy kicsit a múlttal. Ősszel akadt egy hullámvölgy a csapat életében. Mi volt a legnehezebb feladat ebben az időszakban?

A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy heti két meccsre kellett készülnünk. Tavaly tudtunk mindig egy teljes hetet készülni egy-egy ellenfélre. Egy hónapba telt, mire felvettük a lendületet és megszoktuk ezt a teljesen újszerű ritmust. A másik nehezítő körülmény az U20-as játékos szerepe volt. Dúl Pankát akartuk erre a pozícióra, de ő sajnos sérülés miatt majdnem két hónapra kiesett. Gyorsan kellett reagálnunk, így aztán Király Andreát és Boros Bertát vetettük be. Andinak ismeretlen volt az A-csoportos mezőny. Neki el kellett sajátítania még a rendszert, ami ismét több időt vett igénybe, de összeszoktunk és szépen lassan megjöttek a győzelmek, így összességében jó formában érkeztünk a válogatott szünethez.

Kérdés, hogy milyenben folytatjuk. Azt látom, hogy a lányok és a stáb is várják a szerdai meccset. Dúl Panka is felgyógyult, teljes kerettel tudunk edzeni.

Melyik volt az a pillanat, amikor azt tudtad mondani, hogy visszatértetek a megfelelő útra?

Nem szeret az ember ilyenekről beszélni, de volt egy mélypont a PEAC otthonában elszenvedett vereség után. Akkor azért éreztem ezt, mert a játék képe nem tetszett. Nem is a vereség tényét éreztem a legnagyobb problémának, hanem a mutatott játékot.

Változtattunk egy-két dolgon és sok beszélgetéssel, önvizsgálattal kilábaltunk ebből a kritikus mélypontból. Jött egy jobb időszak és december közepétől szép játékot produkáltunk, akkor éreztem, hogy összeállt a csapatunk. Boros Bertán, Király Andin is látszódott, megszokták azt a szerepkört, hogy U20-as játékosként meghatározó perceket kell hozniuk. Minden a helyére billent és egyre jobban játszottunk, aminek a vége az lett, hogy a DVTK ellen egy szép győzelemmel tudtuk ezt az időszakot lezárni.

Nyilván, amikor beszélünk ezekről a mélypontokról, akkor nagyon nehéz bemenni a csarnokba, elhitetni a játékosokkal, hogy mi egy jó csapat vagyunk. Óriási lelki erővel lendültünk át a hullámvölgyön, tisztában voltunk azzal, hogy mire vagyunk képesek és hittünk egymásban és ez segített át minket ezen a krízisen.

Azzal szerintem lehetett számolni a tavalyi kiemelkedő év után, hogy idén lesznek nehezebb periódusok.

Olyan nyilvánvalóan nincs, hogy mindig minden tökéletes és csak szárnyalunk. Erre valóban lehetett számítani és természetesen az edző is próbál készülni arra, hogy úgymond valami történni fog. Természetesen rossz érzés, hogy egy sérülés miatt alakult ez ki. Fontos a hozzáállás és az, hogy az ember ne veszítse el a hitét önmagában és a csapatában.

Fotó: tfse.sport.hu

Kívülről én azt láttam, hogy nagyon sokat lendített rajtatok, hogy bár már nem U20-asként, de Bernáth Réka idén is elő tudott lépni vezérré.

Székely Norbert szövetségi kapitány is azt mondta Bernáth Rékáról, hogy egy szezonban sokan tudnak jól játszani, de azt kell nézni, hogy tud-e tartósan jól teljesíteni. Réka nem egy szezont szárnyalt, hanem a tavalyi 9.4 pontos átlagát 16.25-re tornázta fel. Ha csak a statisztikáit néznénk, akkor légiósnak hihetnénk. Egy fiatal magyar játékos több alkalommal a legjobb tudott lenni és ez óriási eredmény. Nagy büszkeség a klubnak is, hogy egy ilyen embert találtunk és nagyon jó vele dolgozni.

Az az út, amire Bernáth Rékával ráléptetek, lehet a TFSE jövője? Gondolok itt arra, hogy egyetemi tanulmányaikat végző játékosokat felkarolni és megnézni, hogy kiből nevelhető még esetleg élvonalbeli játékos. Ez egy kicsit bővítené a lehetőségeket, mert sajnos visszatérő problémának látom, hogy akik fiatalon nem ragadnak meg az élvonal körforgásában, oda már nagyon nehéz visszakerülni.

Az egyetem nagyon büszke rá és szeretné, ha hozzá hasonlóan több hallgató követné példáját. A fiatalok, most érettségizők számára is lehet példa, hogy az egyetem mellett tud valakiből válogatott szintű kosárlabdázó lenni.

Én is azt vallom, nem biztos, hogy az az egyetlen út, ha valakiből 16-17 évesen nem lesz élvonalbeli játékos, nem ül ott a kispadon, akkor belőle már nem lehet eredményes kosárlabdázó. Itt a bizonyíték, hogy valaki 18-20 évesen is kiforrhat és amolyan amerikai egyetemi mintára 21-22 évesen a profik közé lépve is lehet valakiből válogatott. Sőt, a személyiség fejlődés szempontjából lehet, hogy még kedvezőbb is.

Sokszor elhangzik, hogy két-három emberes csapat vagyunk. Mi nem vagyunk olyan élcsapat, amelyik 10-11 fős rotációval rendelkezik a rutinos játékosokat tekintve. Mi abban hiszünk, hogy így tudunk a magyar játékosoknak lehetőséget adni és így tud például egy Bernáth Réka a legjobb magyar lenni a teljesítmény-indexet tekintve. Szinte mindenhol, amikor készülünk ellenfelekből, azt látjuk, hogy a légiósok vannak az első helyeken. Pontosan az lenne a feladat, hogy többen előlépjenek, mint például egy Bernáth Réka, Lelik Réka vagy Studer Ági, akik tudnak hasonlóan hozzátenni, mint a légiósok.

Említetted a “háromemberes” csapat jelzőt. A legnagyobb sikerek akkor jöttek, amikor a két amerikai légiósotok és Bernáth Réka mellé többen felléptek. Zárásul, hogy látod ilyen szempontból a keret helyzetét?

Mindenképpen szeretném még megemlíteni Németh Almát, aki stabil játékossá nőtte ki magát. Azt az 5-6 pontot rendszeresen tudja hozni a mérkőzéseken és védekezésben is óriási szerep hárul rá. Egyre magabiztosabb, egyre jobban szolgálja ki a társait és egyre bátrabban találják meg a palánk alatt. Dúl Panka nagy tehetsége csapatunknak és a magyar kosárlabdának. Herman Alíznak szintén voltak jó meccsei. Persze még sorolhatnám a többieket is. Én azt gondolom, hogy nálunk megvannak azok a játékosok, akik szorgalommal és kemény munkával segítik a csapatot, így alkotunk egy egészet. Vannak olyanok is, akik kevesebb lehetőséghez jutnak még, de az edzéseken olyan elemi erővel járulnak hozzá a csapatkohézióhoz, ami mindenképpen nagymértékben hozzájárul a sikereinkhez, ezért ők is rendkívül fontosak számunkra.

Hirdetés