“Az eredeti időpontban július-augusztusban Tokióban nem lesz olimpia”
:
:
Szabados Gábor, sportközgazdász volt az ATV Start vendége. A tokiói olimpia, a meghatározó sportligák és a szponzoráció kérdése szerepelt a beszélgetés középpontjában.
Abban biztos vagyok, hogy az eredeti időpontban július-augusztusban Tokióban nem lesz olimpia. Aztán, hogy utána mikor, hogyan, hol, azt tényleg nem lehet tudni.
– fogalmazott Szabados Gábor a beszélgetés alkalmával, mielőtt az esetleges téli lebonyolításra tért volna ki. Arra a forgatókönyvre, mely már hetek óta hivatalos és kevésbé hivatalos csatornákon egyre többször felmerül a tokiói olimpia kapcsán.
“Nagyon sok lehetséges forgatókönyv van. A japánok már korábban megszellőztették, hogy ők mindenképpen idén még megrendeznék, mert a NOB-bal között szerződésükben ez egy jobb opció. A legtöbb sportágat meg tudják oldani később, időjárási körülményektől függetlenül is. Nem csak az a kérdés, hogy ők mit tudnak csinálni, hanem a járvány terjedése miként alakul. A versenynaptár szempontjából egyszerűbb lenne, ha jövő nyáron lenne ugyanabban az időpontban az olimpia. A különböző sportágak eseményeihez akkor lehet jobban hozzáigazítani, ha nyáron vannak a játékok.” – tette hozzá a sportközgazdász.
Leállt a teljes sportélet. A kisebb nemzetek labdajáték bajnokságait sorra törlik, míg a nagy nemzeteknél vagy a nagy figyelmet élvező nemzetközi sorozatokban jelenleg még csak halasztásról beszélnek akár a labdarúgást, a kosárlabdát vagy éppen a jégkorongot nézve.
“Az biztos, hogy az összes mérkőzést nem tudják bepótolni. Erre egyszerűen nincsen idő. Akkor sem, ha az egész versenynaptárt átalakítjuk. Két megoldás van, az egyik, hogy aki az éppen aktuális tabella élén áll, az a bajnok vagy nincsen bajnok, van ilyen példa is. A másik az, hogy aki a tabella első két helyén áll, az játszik valahol egy zártkapus mérkőzést és azzal eldöntik, hogy ki lesz a bajnok. Mégis csak a pályán dőlne el a bajnoki cím, de ez sem ideális megoldás.” – latolgatta az esélyeket a beszélgetés során Szabados Gábor.
A versenyrendszerek elcsúszásán túl jelen pillanatban a gazdasági hatások is felmérhetetlenek.
Komoly gondba kerülhetnek egyes sportegyesületek. A bevételük egy jelentős része kiesett azzal, hogy az idény hátralévő részében nem tudnak mérkőzéseket játszani. A jegybevétel nincsen meg, a merchandising bevétel kiesik, mert a legtöbb szurkoló akkor vásárol, ha ott van a stadionban, csarnokban. Szponzori és televíziós jogdíjakban csökkenés várható. Minden bevételi forrásra kihat ez a helyzet. Ki merem azt jelenti, hogy lesznek olyan klubok, sportegyesületek, amelyek csődközeli helyzetbe kerülnek. Egyszerűen annyira túlfeszített a költségvetés, hogy ezt a kiesést nem bírja el. Magyarországon kisebb a gond, mint Nyugat-Európában, mert a klubok költségvetése, gondolok itt elsősorban a labdarúgó csapatokra, sokkal kevésbé függ a piaci bevételektől, a jegyeladásoktól, a televíziós közvetítési jogoktól, sokkal inkább rögzített komoly állami szerepvállalás van mögötte. Emiatt nem gondolom, hogy a magyar klubok gondba kerülhetnek, bár lehet, hogy lesz ilyen. Nyugat-Európában, ahol valós piaci alapokon működnek a szponzorációk, értékesítések, sokkal jobban felmerül ez a probléma.
– összegzett az ATV Start által megszólaltatott sportközgazdász. Hozzátéve, hogy a fő cél immár mindenhol a 2020/2021-es sportszezon zökkenőmentes előkészítése lehet.
“Minden a járvány terjedésétől függ. A legtöbb jóslat arra vonatkozik, hogy nyárig ez mindenképpen kitart. Ha figyelembe veszem a sportnaptár általános működését. Azaz nyárig tartanak a bajnokságok és ősszel indulnak újra, az biztos, hogy a bajnokságok nem fognak befejeződni. Maximum egy-egy rájátszásos mérkőzéssel, ha nagyon akarjuk. Szerencsés esetben a legtöbb sportágban a 2020/2021-es szezon már normálisan elkezdődhet. Erre azonban nincs garancia.” – tette hozzá Szabados Gábor, aki a partneri, szponzori együttműködésben egyedi konstrukciók kidolgozását várja az érintett felektől.
Olyan helyzet ez, amiről senki sem tehet. A szponzorok, a közvetítő televíziók is kell, hogy valamilyen megértést tanúsítsanak. Másik oldalról viszont azért ők sem kötelesek fizetni, ha nem kapnak semmilyen terméket. Az lehet a megoldás, hogy olyan plusz szolgáltatásokban egyeznek meg, amiket a klubok, szövetségek tudnak nyújtani az eredeti szerződéseken felül, hogy valamilyen módon kompenzálják a korábban kiesett termékeket. Minden egyes szerződés esetében egyedileg kell erről megegyezni. Ez egy nagyon hosszú és sok munkával járó folyamat lesz a sportszövetségek, szponzorok, televíziók részéről.