Az U20-as perceken túl is egyre több lehetőséget harcol ki a TFSE-ben Vladár Róza

Szombaton 19 órától a TFSE a veretlenül listavezető NKA Universitas Pécs gárdáját látja vendégül a bajnokság 17. fordulójában. Az összecsapást megelőzően Vladár Rózával, a TFSE fiatal játékosával beszélgettünk az évad eddigi tapasztalatairól.

Január 24., szombat
19:00 TFSE – NKA Universitas Pécs
Budapest, Dr. Koltai Jenő Sportközpont
Játékvezetők: Rózsavölgyi Alexandra, Dr. Popgyákunik Balázs, Csák Máté Károly (Tóth Kálmán)

Vladár Róza a szezon elején súlyos térdsérülésből tért vissza. Eddig 14 bajnoki mérkőzésen 18.2 perc alatt 5.1 pontot és 5 lepattanót átlagolt.

„Nagyon magas elvárásokat és sok célkitűzést nem fogalmaztam meg a szezon előtt, hiszen nem tudtam, hogy mire számítsak egy hosszú sérülés után. Inkább úgy voltam vele, hogy próbálok minél többet, minél lelkiismeretesebben dolgozni, és majd ami lesz, az lesz. Szerencsére a sok munka meghozta a gyümölcsét, mert egészen sok játékpercet kapok, amivel igyekszek élni minden mérkőzésen. Azt nem mondom, hogy elégedett vagyok, mert mindig lehet fejlődni, de ha fogalmazhatok így: boldoggá tesz, ahogy sikerült ez a szezonom eddig.” – értékelt Róza.

Érdemes egy kicsit a számok mögé nézni. Vladár Róza 2006-os születésű, így még az U20-as szabály alá esik. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy messze nem kizárólag a „kötelező 20 percek” alkalmával számítanak rá. Az elmúlt öt bajnokit nézve négy alkalommal többet töltött a pályán. A BKG ellen 22, a Csata otthonában 24, a ceglédi mérkőzésen 25, legutóbb a Győr legyőzésekor 23 percet játszott.

„Szerintem minden U20-as fiatalnak az a célja, hogy a kötelezőn kívül is pályára léphessen. Ez az igazi mérce, hogy a csapatnak mennyire tudsz segíteni, vagy mennyire vagy egy értékes játékos adott mérkőzésen. Ez mindenképp nagyon fontos, és igen, örülök neki, hogy megkapom a lehetőséget. Próbálom kiharcolni, hogy az U20-as perceken felül továbbra is minél többet számítsanak rám.” – mondta lapunknak a TFSE feltörekvő játékosa.

Vladár Rózát arról is kérdeztük, hogy a térdsérülés és az azt követő időszak miként formálta a játékát.

„Szeretném gondolni, hogy kicsit több lett a játékintelligenciám, próbálok okosabban játszani. Azért már pár éve az A-csoportban szerepelek, ellestem másoktól ezt-azt. Szerencsére a rehabilitációm eredményes volt. Nincs bennem félelemérzet a kontaktoktól vagy nincs olyan, hogy nem merek úgy belemenni a szituációkba, ahogy kellene. Jó fizikális alapot és edzéstervet kapok, kapunk mindannyian a TF-től. Nem csak a stagnálás a cél vagy visszakerülni oda, ahol a sérülésem előtt voltam, hanem fejlődni is van lehetőségem.” – válaszolta Vladár Róza, aki a szezon hátralévő időszakára vonatkozó terveiről is beszélt lapunknak.

„Akkor lennék elégedett, ha ugyanúgy ki tudnám harcolni a játékperceket a rájátszásban is, mint eddig. Az egyéni célom mindenképpen az, hogy ott is tudjak segíteni a csapatnak, amikor már nincsen U20-as szabály. Emellett ahhoz, hogy előre lépjek a karrieremben, a mentális oldalát javítani kell a játékomnak. Tehát a hibákon gyorsabban túllendüljek, vagy például nagyobb koncentrációval tudjak végig dolgozni egy edzést vagy mérkőzést.”

A TFSE az elmúlt két fordulóban szoros csatákat nyert alsóházi riválisok ellen. Cegléden remek második félidővel fordított úgy, hogy előtte hétközi játéknapon Magyar Kupa negyeddöntőt vívott. A Győrt végtelenül kiélezett végjátékban 66-65-re győzte le. A csapat gyakorlatilag magas játékosok nélkül állt fel, miközben a rivális edzőváltást követően hatványozott erővel küzdve hajtott. Ez a két siker azt is jelenti, hogy az alapszakasz utolsó negyedébe fordulva (hat mérkőzés van hátra), szinte biztos, hogy a TFSE az ötödiknél rosszabb pozícióban nem végezhet. Ehhez minden találkozóját el kellene veszítenie, míg az üldözők közül a BEAC-nak az összeset megnyerni.

„Talán nem a legjobb arcunkat mutattuk az elmúlt mérkőzéseken, de például a Cegléd ellen az mindenképp jó pont volt, hogy tudtunk fordítani a második félidőben mutatott hozzáállásunkkal. Erre lehet építkezni a jövőben is. A cél, hogy úgy kezdjük el a mérkőzéseket, ahogy ott a második félidőben küzdöttünk. A Győr ellen nem éppen megszokott szerkezettel léptünk pályára, de úgy érzem, hogy mindenki tudott feljebb lépni, és megpróbált többet hozzátenni, hogy pótoljuk a magasaink hiányát. Nyilván a végére az egy „ki-ki” meccs lett, de ennek ellenére örülök a győzelemnek. Hiába nem a legjobb teljesítményünk volt, de igen értékes az a siker.” – összegzett Róza, aki a fejlődési lehetőségeket az alábbiak szerint látja.

„Eddig jellemzően vagy az elején, vagy a félidő után alszunk el egy kicsit. Abban kell még fejlődnie a csapatunknak, hogy ezeket a rövidzárlatokat elkerüljük, mert úgy sokkal stabilabb eredményeket tudnánk hozni. Összességében a 40 percig koncentrálás, hogy be tudjuk tartani az edzői utasításokat, lenne az igazán nagy lépés előre. Nyilván 40 percig nem lehet hiba nélkül játszani, de így is törekedni kell rá.”

A Péccsel elmúlt évadban hatalmas csatákat vívott a TFSE. A két csapat bronzmeccset játszott a Magyar Kupában, a bajnokságban pedig a negyeddöntőben mérte össze az erejét. Az őszi bajnokit a baranyai megyeszékhelyen magabiztosan nyerték a hazaiak.

„Az NKA Pécs egy jól szervezett, nagyon fizikális csapat. Agresszív védekezéssel dolgoznak. Sok veszélyes játékossal rendelkeznek, akikre igyekeztünk külön-külön fel is készülni. A védekezés lesz a kulcsa ennek a mérkőzésnek. Illetve az, hogy amiket a héten gyakoroltunk, amin dolgoztunk az edzéseken, azokat át tudjuk vinni a mérkőzésbe. Betartsuk a taktikai elképzeléseket, amikkel limitálhatjuk a pécsiek kulcsjátékosait.” – összegzett Vladár Róza.