Hirdetés
Hirdetés
Magyarország

Bach Boglárka- Visszatekintés a 3×3-as Európa-bajnokságra egy újabb Vasas szezon kezdete előtt



:

:

Fotó: FIBA.Basketball

Hirdetés

A hétvégén került megrendezésre a 3×3-as Európa-bajnokság Párizsban. Válogatottunk a németektől elszenvedett vereség következtében az 5. helyen zárhatott. Ám a lányoknak így sincs okuk panaszra, hiszen remekül helytálltak. Ahogy arról korábban az UNI Győr játékosa, Török Ági is beszámolt, egy visszatérő sérülés következtében ki kellett hagynia az idei tornát, helyét pedig Bach Boglárka, a Vasas Akadémia húzóembere vehette át. Őt kérdeztük, hogy miként élte meg ezt az elmúlt időszakot, milyen tapasztalatokkal gazdagodott, illetve kitértünk arra is, hogy milyennek látja a 2021/2022-es szezon alakulását a Vasas Akadémia számára.

Kezdve a dolgokat a 3×3-as válogatottal. Előszőr is gratulálok! Annak ellenére, hogy nem sikerült dobogós helyezést szereznetek, szerintem ez az 5. hely is elképesztő teljesítmény. Neked pedig ez volt az első felnőtt 3×3-as Európa-bajnokságod. Milyen élményekkel gazdagottál?

Csak pozitívan tudok erre a hétvégére visszagondolni, annak ellenére is, hogy nem sikerült olyan jó helyen végeznünk, mint ahogy szerettünk volna. A csapat az első pillanattól kezdve tárt karokkal fogadott. Mindenki már az elején mindenben a segítségemre volt, hiszen nem volt sok időm beleszokni a rendszerbe. Tény, hogy a dobogóra nem sikerült feljutnunk, de egy olyan rendezvényen tudtunk szerepelni, ami örök emlék marad számunkra. A párizsi helyszín egyszerűen elképesztő volt, magáról a szervezésről, amilyen profizmussal zajlottak a dolgok, meg már nem is beszélek.

Ugye egy alapjaiban más sportról van szó, mint amikor 5-5 ellen játszik az ember. Arról nem is beszélve, hogy alacsony szerkezettel mentetek Franciaországba, Te voltál a legmagasabb. Sikerült hamar átállni a játék azon változatába?

Szerintem a 3×3-as kosárlabdánál az az egyik legfontosabb, hogy mennyit gyakorolja az ember, mennyi rutinja van benne. Ugyanarról a sportról van szó, de ahogy Te is mondtad, alapjaiban más a kettőt játszani. Az elején eléggé bizonytalan voltam a pályán, hiszen sokkal gyorsabban történik minden, mint egy átlagos 5-5 elleni mérkőzésen. Másodpercek töredékein múlik, hogy jól reagálsz-e, hogy tudod mit-mikor kell csinálni. Kezdetben ezzel voltak nehézségeim, de úgy gondolom- főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy mennyi idő állt rendelkezésemre- hogy egész gyorsan hozzászoktam a játék másságához. Nyílván az is kihívást jelentett, hogy én voltam a csapat legmagasabbja, de azért vagyunk sportolók, hogy egy ilyen helyzetet is kezelni tudjunk.

Most egy picit visszaugorva, hogy telt az Európa-bajnokságra való felkészülés? Egy ilyen rövid preparáció alkalmával mire fektettétek a hangsúlyt?

Leginkább a taktikai elemeken volt a hangsúly. Próbáltuk minél többször átgyakorolni a játékokat, illetve több időt szántunk a védekezésünk precizitására is. Az edzések nagy része inkább azzal telt, hogy az apróbb részleteket átbeszéltük, letisztáztuk. Muszáj volt meggyőződnünk afelől, hogy mindenki tudja, és érti a dolgát. Én úgy gondolom, hogy mindenki maximális munkát végzett.

A pénteki nyitányon a Belgium (16-14) és Románia (13-12) ellen megnyert szoros mérkőzések azt mutatták, hogy remekül összeszoktatok, és Te is rengeteget tettél a győzelmek érdekében. Hogy élted meg ezt a két mérkőzést?

Szerintem nagyon sokat számít az, hogy volt három olyan játékosunk, akik már komoly 3×3-as tapasztalattal rendelkeznek. Nem csak, hogy nagyon régóta csinálják ezt a szakmát, de együtt is csinálják. Ez egy teljesen más képet ad, mint ha lenne egy rutintalanabb, kezdő csapatunk. Emellett én is elmondhatom, hogy már tudtam Velük edzőtáborozni, így nem voltunk teljesen idegenek egymás számára, és úgy gondolom, hogy ez sokat számított mind a két mérkőzésen. Szerintem a magasságbeli különbség se mutatkozott annyira, se a belgák, se a románok ellen. Egy olyan agresszív védekezéssel tudtunk előállni, ami mindenképpen kompenzálta a centerhiányunkat, és a végén győzelemre is vezetett minket. Alapjába véve én azt gondolom, hogy egy olyan játékos vagyok, aki mindig a maximumot próbálja nyújtani. Ha ez nem is sikerül támadások alatt- bármi okból kifolyólag- mert nem a megszokott posztomon játszom, mert kevés volt az idő felkészülni, és más a játékstílus stb.- akkor is biztos, hogy száz százalékkal fogok védekezni, hiszen az csak akarás kérdése. Egy támadás taktikai elemek sokaságából áll össze, de ahhoz nem kell semmi, hogy én lekapjak valakit a pályáról. (mondta Bogi kacagva) Úgy gondolom, hogy ezt a felfogást sikerült szem előtt tartanom az Európa-bajnokságon is, és így a csapat segítségére tudtam lenni.

Fotó: FIBA.Basketball

Ahogy azt csapatvezetőtök, Károlyi Andrea is említette, végül érvényesült a papírforma, hiszen a legjobb négy közé az olimpia két legjobb európai csapata és az utolsó két Women’s Series torna győztese került be. Ezt leszámítva, min múlott szerinted a németek elleni vereség?

Amit említettem a belga/ román mérkőzések kapcsán- hogy annyira nem volt jelentős a magasságbeli különbség- ez a németek ellen pont fordítva volt. A magas centerüknek köszönhetően automatikusan hátrányba kerültünk, és ezt sajnos máshol se tudtuk ellensúlyozni. Egy 3×3-as mérkőzésen a legtöbb csapat a mindenki-mindenkivel való váltást alkalmazza, viszont mi úgy döntöttünk, hogy törni fogjuk az elzárásokat, amíg csak bírjuk. Ez Belgium és Románia ellen is tökéletesen működött, de a németekhez már kevésnek bizonyult. Ha valamit hibáztunk, akkor szerintem az az volt, hogy későn vettük észre, hogy változtatnunk kell. A németek teljes mértékben kihasználták a védekezéssel járó előnyöket, és már az elején túl sok ponthoz jutottak. Emellett én hiszem, hogy most a szerencse is Nekik kedvezett. A mérkőzés végére sikerült felzárkóznunk, 10-10 volt az állás, mégis az ellenfél jutott tovább, mert értékesítettek egy olyan kosarat, aminek nem lett volna szabad bemennie. Visszanéztem a meccset, és ehhez mindenképp kellett szerencse is.

Most kicsit áttérve az 5×5-re. A Vasas Akadémia csapata a tavalyi szezon végén a 6. helyen zárhatott. Te, mint az együttes egyik húzó embere ezt reálisnak tartod?

Én azt mondanám, hogy valamilyen szinten meglepetés is ez a 6. hely, és nem is. A tavalyi szezon elején azt tűztük ki magunk elé minimum célként, hogy bejussunk a rájátszásba. Amikor ez sikerült, megegyeztünk, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a lehető legjobb helyezést érjük el. Amilyen mentalitással álltunk hozzá az évadhoz, illetve a munka alapján, amit az edzésekbe és meccsekbe fektettünk, én úgy gondolom, hogy ez a 6. hely nagyon is reális. Tény és való, hogy a mi együttesünknek nincsenek annyi, vagy talán olyan légiósai, mint más csapatoknak a bajnokságban, de egy elég jó kis brigád jött össze, és szerintem kiérdemeltük a 6. helyet a tabellán.

A felkészülési időszakból kiindulva, milyennek látod az idei csapatotokat, illetve mik a várakozásaid a szezonra?

Ezt azért nehéz megmondani, mert kicsit döcögősen alakult számunkra ez a felkészülés. Sok sérültünk volt, és nagyon kevés volt az olyan edzés, amiben mindenki részt tudott venni. A mérkőzések során is mindig volt hiányzónk. Annak ellenére, hogy a bajnokság jövő héten kezdődik, még ezen a héten se fogunk tudni kiállni teljes kerettel. Tisztábban látnám a képet, ha több időt tudott volna a csapat teljes egészében együtt tölteni a pályán. Egy dolog viszont biztos, ennek a szezonnak is ugyanolyan keménységgel fogunk nekimenni, mint a tavalyinak, és szeretnénk megismételni, vagy akár túl is szárnyalni az előző évben elért teljesítményt.

Fotó: vasasbasket.hu

Hirdetés