:
:
Szombaton 12 óra 30 perctõl Belgium ellen lép pályára Belgrádban az Európa-bajnokságon a magyar válogatott. Egy átlagos helyosztónál sokkal nagyobb a tét, hiszen a gyõztes kvalifikálja magát a 2020-as olimpiai selejtezõ-tornára. A vesztesnek pedig már nem lesz esélye javítani.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Érdekes lelki helyzetbõl várhatja a két csapat a szombati mérkõzést. Ha az Európa-bajnokság elõtti esélylatolgatásokat nézzük, akkor ahhoz képest Belgium elmarad azzal, hogy nem jutott a legjobb négy közé. Ezzel szemben a mieink minden elõzetes várakozást felülmúltak a nyolc közé jutással.
Ha a csütörtöki eseményeket nézzük, akkor nyilvánvalóan nem könnyû a magyar lányoknak az elõbbiekben leírt szemmel nézni a tornát. Kézzelfogható közelségben volt a négy közé jutás és ezzel az olimpiai selejtezõ. A belgák is elmondhatják ugyanazt, hiszen ellenük 10 másodperccel a vége elõtt szerezték a hosszabbítást jelentõ triplát a franciák. A ráadásra pedig több opciója maradt riválisuknak.
“A sportban talán kicsit könnyebb a negatív dolgokat feldolgozni, mert két napra rá már esély nyílik kijavítani, és hiszek abban, hogy jó utolsó meccsünk lesz holnap” – nem véletlenül fogalmazott így a meccset felvezetõ MTI-is nyilatkozatában Székely Norbert.
A belga csapat igazi erõssége természetesen Emma Meesseman és Kim Mestdagh kettõsében található. Azon túl, hogy Meesseman kétszeres Euroliga-gyõztes és tavaly a Final Four MVP-je volt, mind a ketten a WNBA-ben is szerezõdéssel rendelkeznek. Meesseman húzóember Washingtonban, ugyanott, ahol Mestdagh is minõségi perceket kap. Rendkívül szervezett kosárlabdát játszik a belga gárda. Gyakorlatilag 16 éves koruk óta ugyanebben a rendszerben szerepelnek a nemzeti csapataik, ez pedig óriási erõsség számukra.
Az idei Európa-bajnokságon ráadásul Julie Allemand abszolút felnõtt a két szupersztár mellé, ami tovább növelte a variációs lehetõségeiket. Óriási balszerencse a belgák számára a sorsolás, hiszen egylabdás végjátékot buktak a csoportkör utolsó fordulójában a házigazda Szerbiával szemben. Ezzel kerültek rá a francia ágra, ahol pedig hosszabbításban maradtak alul.
A csapatuk igazi erõssége az összeszokottságon túl abban keresendõ, hogy rendkívül ponterõs támadójátékra képesek. Ráadásul ezt tudják tartósan hozni. Elég annyit mondani, hogy 69.2-es pontátlagukkal itt az Eb-n a négy elõdöntõs mögött az 5. legeredményesebb válogatott. Top 6-ban vannak a mezõnyszázalék és a lepattanók rangsorában. Átlagban a második legtöbb gólpasszt is õk osztják ki, ami a fentebb említett összeszokottságot jellemzi. Ráadásul a harmadik legkevesebb labdát adják el meccsenként, átlagban mindössze 11.4-et, míg mi például 15.3-at.
Igazán jó sebességû gárda a belga, meccseként 11.4 gyorsindításos ponttal. Nem csak a kisembereik, hanem a magasabb játékosaik is mozgékonyak. Mindkét szakmai stáb 8 fõs aktív rotációt alkalmaz a tornán. Nagyon sok múlik azon, hogy mennyire sikerül a mieinknek a belgák iramát lereagálni. Magas posztokon nem kérdés, hogy versenyképes lehet válogatottunk. A britek ellen a második negyedben akadozott a támadójáték és védekezésben Temi Fagbenlát nem sikerült kivenni a játékból.
Ezúttal kulcskérdés lesz, ha jön is hullámvölgy, nem tarthat annyi ideig, mint a britek ellen. Vélhetõen ezt Belgium sokkal inkább meg tudná büntetni, nagyobb különbséget kialakítva. Emellett Meesseman semlegesítése tûnik döntõnek. A klasszis játékos a franciáknak is 12 perc leforgása alatt dobott 11 pontot a negyeddöntõben. Onnantól volt képes visszajönni Valerie Garnier együttese, amikortól kiszorították a palánk alól és elkezdtek kimaradni a középtávoli dobásai.
Speciális versenyhelyzet a szombati, hiszen innentõl kezdve sem tartalékolni, sem számolgatni nem kell a feleknek. Amelyik csapat mentálisan jobban tudott frissülni és le tudja reagálni pozitívabban a tétet, az fog nyerni. Itt már sok újat nem lehet mondani és a statisztikának sincsen akkora jelentõsége.
