Bemutatkozik csütörtöki Eb-selejtezős riválisunk, Finnország

Csütörtökön 18 órától Finnországgal mérkőzik a magyar válogatott a 2025-ös Európa-bajnokság selejtezőjének 5. fordulójában. A nagy téttel bíró kiemelt összecsapás előtt ismerkedjünk meg riválisunkkal.

Egy adott sorozaton belül nem szoktunk két alkalommal ugyanarról a gárdáról csapatbemutatót közölni, de most indokolt. Finnország ugyanis azon ellenfelünk, akikkel legutóbb 2023. novemberében találkoztunk. Azóta nagyon sok minden történt a hazai és a világ kosárlabdázásában, így érdemes ismét pillantást vetni a finn nemzeti csapatra. Az északi ország női kosárlabdában ugyanis rohamtempóban fejlődik.

A finnek az elmúlt két nyáron már minden utánpótlás korosztályban az A-divízióban versenyeztek válogatott szinten. Az elmúlt nyáron hazánkhoz hasonlóan egy sérülésektől tizedelt és nem ideális szerkezetű csapattal szálltak harcba az U20-as Eb-n és búcsúztak is a legjobbaktól. Ez azonban nem von le semmit az érdemeikből. Ráadásul egy újabb párhuzam, hiszen Miskolcon a B-divíziós kontinenstornán is vélhetően közvetlen riválisaink lesz a visszajutásért zajló küzdelmekben.

Az elmúlt két nyárról a finneknek van érmük nagy tornákról. 2023-ban az Universiadén szereztek bronzérmet, majd tavaly a miskolci U16-os Európa-bajnokságról – fennállásuk során először FIBA eseményről – aranyéremmel a nyakukban távoztak. A tavalyi azért is történelmi nyár volt számukra, mivel megmutathatták tudásukat az U17-es világbajnokságon. Először jutottak el női kosárlabdában ilyen világeseményre.

Az Eb-selejtező csoportunkban a finneknek hozzánk hasonlóan szintén két győzelmük és két vereségük van. Ők a két sikert Bulgária ellen szorgoskodták össze. Emellett két hazai vereséget gyűjtöttek be, Szlovéniától és a bevezetőben említett 2023. novemberi meccsen tőlünk kaptak ki. Matematikailag a finn esélyek is élnek a továbbjutásra, de ehhez a papírforma szerint két nagy arányú idegenbeli sikerre lenne szükségük. Ők vasárnap Szlovéniában zárnak majd.

Olvasóinknak a finn női kosárlabdához két erős kötődésük lehet. Awak Kauier-t senkinek nem kell bemutatni, aki e sorokat böngészve a sorsdöntő találkozóra hangolódik. A Reyer Venezia sztárja kis túlzással még mindig hétről hétre fejlődik. Az európai női kosárlabdának már most álló csillaga és ki tudja hol tetőzik. Nem lenne meglepő, ha pár év múlva egy hasonló finn csapatbemutatóban “Európa legjobb női kosárlabdázójaként” jellemeznénk. A 194 cm magas hihetetlen fizikális adottságokkal rendelkező és magas játékintelligenciájú klasszis az idei szezonban az Euroligában 16.8 pontot és 6.3 lepattanót átlagolt velencei színekben. A négy Eb-selejtezőn pedig 22.8 pont és 10.8 lepattanó az átlaga.

A másik kapcsolódási pont a finnekhez természetesen Sara Bejedi, aki jelenleg a TARR KSC Szekszárd irányítója. A “Jedi” becenévre hallgató játékos a 15 magyar bajnoki találkozóján 10.9 pontot, illetve 2.8 lepattanót és ugyanennyi gólpasszt átlagolt. Látványos triplái a szekszárdi szurkolóknak sok örömet, a riválisaiknak sok bosszúságot okoztak az évad során. Az irányító a Florida State hallgatója volt és az első európai szezonját tölti. Ennek megfelelően 2023 novemberében még nem lehetett ott a válogatottban ellenünk, hiszen a tengerentúlon tanuló kosárlabdázók az évközi FIBA-ablakokban nem tudnak csapataik rendelkezésére állni. A finneknek ez akkor is és várhatóan a jövőben is fejtörést okozhat. Ugyanis a tehetségeik közül azok, akik nem a saját akadémiai rendszerükben pallérozódnak, az Egyesült Államokban tanulnak és játszanak.

Az általunk kiemelt két játékoson túl még öten légióskodnak a finn keretből. Igaz, a többiek nem játszanak nemzetközi kupában érintett gárdában. Ha ezt nem is mondhatják el, de azt igen, hogy “játszó légiósok.” A spanyol élvonal sereghajtójánál, az Ardoi alakulatánál a 175 cm Lotta-Maj Lahtinen 8.1 pontot, 3.8 lepattanót és 2.2 gólpasszt átlagol közel 25 perc alatt. Az olasz bajnokság sereghajtójánál, az Alpo Basket csapatánál pedig a 191 cm magas Helmi Tulonen átlagol 9.3 pontot és 4.9 lepattanót. Mellettük még ketten Németországban, egy játékos pedig az olasz második vonalban keresi kenyerét.

Hozzánk hasonlóan a finneknek is van hiányzójuk. Az első négy Eb-selejtezőn 8.5 pontot, 2.8 lepattanót és 2.5 gólpasszt átlagoló, 29 éves Elina Koskimies nincs itt a társaival. A második legjobb teljesítmény-index átlaggal rendelkezik a keretben és 1996 születésűként egy igazi rutinos vezér. A Covid miatt leálló évadban – 2019-2020-ban – végzett az egyetemi tanulmányaival az Egyesült Államokban. Az első fecskéje volt a finn kosárlabda fellendülésének.

Ha már a fellendülést említettük. Amikor egy-egy nemzet női kosárlabdázása fejlődésnek indul, azt olyan szemmel is érdemes figyelni, hogy egy kiemelkedő generáció ér el sikereket vagy sikerült olyan identitást adni a rendszernek, ami jól beazonosítható stílust meghonosítva építkezik lépésről lépésre. A finnekről egyértelműen elmondható, hogy a női kosárlabdázásuknak lett egy identitása. Korszerű, nagy ritmusú, gyors játék jellemzi őket, sok támadásvezetéssel, bátor távoli dobásokkal és kellő agresszivitással, mellyel minden riválisuk életét megnehezítik.

Ezt a statisztikai rangsorok is megerősítik. Az ötödik legjobb mezőnymutatóval rendelkeznek ebben az Európa-bajnoki selejtező sorozatban. Belgium, Franciaország és Szerbia mögött a negyedik legjobb százalékkal értékesítik a duplákat, de a triplákban is a top10-ben vannak. Ha elkapják a fonalat, nagyon nehéz megállítani őket.

Finnország várhatóan nem lesz ott a 2025-ös Európa-bajnokságon, hiszen két idegenbeli bravúr esetén is sok tényezőnek kellene ehhez teljesülnie. Két év múlva viszont biztosan ott lesznek, hiszen a 2027-es kontinenstorna társházigazdái. Addigra pedig a jelenleginél is ütőképesebb csapatuk lehetnek. Amennyiben sérülések nem írják felül a számításaikat és a most remeklő utánpótlás válogatott legjobbjait sikerül átvezetniük a profik közé, Finnország a következő egy évtizedben stabil tagjává válhat az európai körforgásnak. Egy pillanatra nem szabad lebecsülni papíron még alacsonyabban rangsorolt csütörtöki ellenfelünket.