Hirdetés
Hirdetés
Archivum

Bemutatkozik Stephanie Kostowicz, az ELTE-BEAC Újbuda új igazolása



:

:

Hirdetés

Februárban szerzõdtette az ELTE-BEAC Újbuda Stephanie Kostowicz-ot. A játékost a Magyar Kupa nyolcas döntõjén már láthattuk. A klub minap tette közzé bemutatkozó interjúját, mely az alábbiakban olvasható.

Fotó: ELTE-BEAC Újbuda

Fotó: ELTE-BEAC Újbuda

Forrás: ELTE-BEAC Újbuda hivatalos honlap


Némi görögországi kitérõvel, de végül mégis csapatunknál kötött ki új amerikai magasemberünk, Stephanie Kostowicz. A Magyar Kupán már bemutatkozott, azóta kicsit már beleszokott a budapesti életbe – errõl és korábbi pályafutásáról is kérdeztük

Hogy kezdõdött a kosárlabdázó pályafutásod?

Három nõvérem van, mind jóval idõsebbek nálam. Gyerekkoromban mindenben õket követtem, és mivel õk kosaraztak, ezért én is elkezdtem. Õk abbahagyták – én maradtam.

Hány éves korodban kezdtél játszani?

Nagyjából 12 éves lehettem, az általános iskolában kezdtem. Aztán a középiskolában is folytattam, majd a University of Milwaukee-n játszottam, a mostani pedig az elsõ profi kosaras évem.


Mindig is a terveid között szerepelt, hogy egyszer profi kosárlabdázó legyél?

Egyáltalán nem. Egészen az utolsó egyetemi évem végéig nem gondolkodtam ezen. AKkor éreztem azt, hogy még nem vagyok készen arra, hogy feladjam a kosárlabdát, ezért döntöttem a folytatás mellett.

Hogyan nézett ki a profivá válás technikailag?

Az egyetemi edzõm segített ügynököt találni. Érdekesség, hogy már a nyáron felmerült, hogy a BEAC-hoz igazolok Magyarországra, de végül Görögországban kötöttem ki.

Fotó: ELTE-BEAC Újbuda

Fotó: ELTE-BEAC Újbuda

Miért döntöttél végül Görögország mellett?

Az ottani csapatban játszott egy lány, akit korábban szintén az én egyetemi edzõm edzett, és azt gondoltam, jó lenne, ha lenne valaki ismerõs a környezetemben az elsõ európai évemben.

Nehéz volt Európába jönni, ilyen messzire a hazádtól?

Egy kicsit igen. Az egyetem nagyon közel volt az otthonomhoz, gyakran tudtam találkozni a családommal. De magammal hoztam a cicámat, így azért nem vagyok magányos.

Mi hozott végül mégis Magyarországra?

Nehéz volt otthagyni Athént, az ottani barátaimat. Az utóbbi idõben Athén volt az otthonom. De a karrierem szempontjából a következõ logikus lépés Magyarország volt. A magyar bajnokság nagyon erõs, sok tehetséges játékos játszik itt, úgy érzem, jól döntöttem.

Három hete vagy itt, hogy érzed magad?

Nagyon jól! Nagyon tetszik Budapest, remek a csapat, és a lányok nagyon kedvesen fogadtak, ráadásul nagyon tehetségesek.

Eddig egyetlen mérkõzésen léptél pályára, a Magyar Kupán. Milyen élmény volt?

Aki látta azt a meccset, valószínûleg azon gondolkodott, hogy miért rohangálok fel-alá a pályán, mint akinek fogalma sincs, mit csinál. Három közös edzésen voltam túl a csapattal akkor, nem igazán ismertem még a társaimat. Azt hiszem, mostanra kezdem megtalálni a feladatomat és a szerepemet a csapatban.

És mi ez a szerep?

Az egyik, amire az edzõk nagy hangsúlyt fektetnek, az a lepattanózás. Emellett támadásban és védekezésben is meg kell találnom magamat. Minden edzésen igyekszem a legjobbamat adni és a csapat hasznára lenni.

Mi a fõ célod arra az idõszakra, amit most velünk töltesz?

Szeretnék minden tekintetben fejlõdni, erõnlétileg, kosárlabda tudásban, és abban is, hogy milyen csapattárs vagyok. Ezek mind fontos egyéni célok, amiket meghatároztam magamnak. Emellett, a lányok rengeteget dolgoznak a csapatban, jó lenne, ha minél több meccset tudnánk együtt megnyerni.

Hirdetés