Hirdetés
Magyarország

Csapatkapitányként minden fronton – interjú Papp Diával



:

:

Fotó: FIBA.Basketball

Hirdetés

Eredményes nyarat zárt 3×3-as válogatottunk, melyben szintet lépett és kiteljesedett Papp Dia játéka. Az idei évre átalakuló keretű Vasasban szintén csapatkapitányként számítanak Diára, akivel erről a két szerepről, az új bajnoki évadról és a célokról is beszélgettünk.

Kezdjük a 3×3-as kosárlabdával. Gratulálok a nyárhoz! Az egyéni teljesítményedhez és a válogatott szerepléséhez is. Azzal a gondolattal indítanék, hogy csapatszinten egy nehéz helyzetből nagyon nagy mentés volt ez a nyár.

Egyetértek ezzel a felvetéssel. Május 9-től végig dolgoztuk az egész nyarat és szerintem a lehetőségeinkhez mérten kihoztuk ebből a maximumot. A csapattal is úgy váltunk el a nyár végén, hogy az Eb-részvétel kivételével nincs hiányérzetünk. Abból a négy FIBA 3×3 Women’s Series tornából is, amint elindulhattunk, kihoztuk, amit lehetett. Büszke vagyok a csapatra! Ha minden jól megy, akkor elég pontot gyűjtöttünk ahhoz, hogy kvalifikáljuk magunkat a 2023-as világbajnokságra.

Történt egy generációváltás és a megfiatalított keretben Böröndy Vivivel vezérként léptetek fel. Ez mennyire volt a legelejétől egy tudatosan vállalt szerep?

Valóban egy generációváltás történt, hiszen Medgyessy Dóra, Cyesha Goree és Theodoreán Alexandra nem játszott 3×3-at idén, így Földi Attilának új csapatot kellett építenie. Én maradtam a régi ciklusból az utolsó játékos, így Attila mindenképpen számított rám olyan tekintetben, hogy előre lépjek pályán és pályán kívül is.

Az, hogy Kiwivel az egész nyarat végig dolgoztunk, nem a véletlen műve. Szívügyünk a 3×3 és szeretnénk jó eredményt elérni. Ő is évek óta szerepel a keretben, de most vált a versenyző csapat oszlopos tagjává. Sulykoltam belé, hogy az egyik vezére kell, hogy legyen a közösségünknek. Úgy álltunk hozzá a szezonhoz, hogy élére álljunk ennek az egésznek és kihozzuk a maximumot belőle.

Fotó: FIBA.Basketball

Az egyéni teljesítményedet én úgy jellemezném, hogy kiteljesedett a játékod. Ezt belülről hogy láttad?

Attila kinevezett csapatkapitánynak és ez már önmagában is jár egy nagyobb felelősséggel. Korábban én voltam úgymond a „kicsi” és amiben tudtam, megpróbáltam segíteni Megyóékat, de például nem voltam meccseket eldöntő szerepben. Idén igyekeztem felnőni a feladathoz. Sokkal többet vállaltam támadásban, mint az elmúlt években és próbáltam megfelelni a nagyobb elvárásoknak.

Engem meglepett, de pozitív értelemben, hogy a távoli dobásokban mennyit léptél előre.

Ha fogalmazhatok így, engem is meglepett. Én inkább egy-egyező játékos vagyok, de az edzéseken sokat beszéltünk arról, hogy az adódó lehetőségeket el kell vállalni. Nagyon fontos szerepe van a távoli dobásoknak abban, hogy eredményesek legyünk csapatszinten.

Minden edzés végén ott maradtam dobni egy kicsit. Földi Attila és Bozsó Ádám nagyon sokat segítettek a technikám javításában. Innen is köszönöm nekik! Rengeteget gyakoroltunk és a sok munka meghozta az eredményét.

Látva a fizikális riválisokat, a magyar válogatott versenyképességének megteremtéséhez elengedhetetlenek a jó távoli dobások.

Ezzel én is egyetértek. Összevetve Kanadával, Kínával vagy egy közelebbi riválist említve, Spanyolországgal, teljesen más szerkezetben dolgoznak. Sokkal magasabbak, fizikálisabbak, mint mi. Teljesen igazat adok neked: muszáj megtalálni a külső dobásokat, hogy megbontsuk a védelmüket és ne húzódjanak be annyira.

Fotó: FIBA.Basketball

A szezon legfontosabb tapasztalata, hogy megvolt ez a versenyképesség. Egyetlen felállásban sem lógott ki a válogatott a nemzetközi mezőnyből.

Hasonlóan látom én is. Ez azért is nagy szó, mert új csapatot építettünk és nem tudtuk, hogy milyen játékerőt fogunk képviselni ezzel az új szisztémával. Ezen tapasztalatok miatt vagyok bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, mert most is ott voltunk az elit nyakán. Egy-két finomítással elérhetőek a kitűzött céljaink.

Az olimpia előtti év brutálisnak ígérkezik…

Erről már beszéltünk mi is a válogatottnál, hogy kvalifikációs év következik. A világbajnokságon elért eredmény és a világranglista fog mindent meghatározni. Minden nemzet 200%-kal fog készülni és nagy versenyfutás várható.

Nem sok, hogy nincs nyári pihenőd?

Nyilván sok, de Attiláék megpróbálják a nyarat úgy összeállítani, hogy mindenkinek legyen pihenője is. Én azt vallom, ha ez kell egy olimpiai selejtezőhöz, akkor alá kell vetni magunkat ennek. Szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Ez az ára, akkor ezt kell csinálni.

Abszolút nem teher és nem úgy élem meg, hogy jól esne még egy nap pihenő. Tudom, hogy az az egy nap munka is szükséges a céljaink eléréséhez. Mindannyian egy csónakban evezünk és a következő évben hasonlóan fogunk küzdeni.

A 3×3 kapcsán mindig azt mondom, hogy az élmények sok esetben ellensúlyozzák a fáradtságot.

Így van. Már önmagában azzal, hogy olyan helyekre juthatunk el, ahova nem biztos, hogy egyébként lenne lehetőségünk. Bár ez is kosárlabda, de egészen más impulzusokat ad, mint az 5:5 kosárlabda. Kikapcsol és feltölt. Nagyon várom, hogy elkezdjük a közös munkát és nekivágjunk a következő szezonnak.

Fotó: FIBA.Basketball

Éles váltással ugorjunk a Vasasra. Először kérdezlek csapatkapitányként. Ez a szerep mekkora változás?

Még nem egészen tudom, hogy milyen feladatokkal, felelősséggel jár majd a szezon során. A Vasasnál is kérdezték tőlem: utoljára Nyíregyházán voltam csapatkapitány. Jól vettem az akadályokat akkor és remélem, hogy sikerül pótolnom Bach Bogit, aki évekig betöltötte ezt a posztot. Bízom benne, hogy sikeresen veszem a kihívásokat, tudom segíteni a csapattársaimat, a klubot pályán, illetve azon kívül is.

Ha valaki ránéz a Vasas keretére, azt láthatja, hogy komoly változások történtek és két légiós is érkezett. Szokatlanul nagy átalakulás történt.

Nagyon. Hogy néhány nevet említsek, a magyar magból többek között Bach Bogi, Dúl Terka, Pusztai Petra és Radócz Fanni távozott. Két új légiósunk lesz, egy mezőny, Katrina Pardee és egy center, Schaquilla Nunn.

Ez nem egy megszokott történés a Vasas életében, de az eddigi tapasztalataim alapján jól alkalmazkodtunk ehhez. Sikerült beépíteni a két légiósunkat abba a szisztémába, amit az évek során felépítettek az edzőink. Jó közösség formálódott. Kíváncsian várom, hogy mit tudunk elérni.

Kétszer játszottatok a bajnokságban az 5. helyért. Ez talán a maximum, amit el lehet érni. Amit most mondok, az nyilván csak kívülről beleokoskodás, de talán nem gond, hogy egy kicsit felfrissül, új impulzusokat kap a közösség.

Minden csapatnál kell egy idő után vérfrissítés. Az mindenképpen jó, hogy olyan mentalitású külföldieket sikerült igazolni, akik illeszkednek a keretbe. A mezőnyjátékosunk ráadásul hiánypótló adottságokkal rendelkezik, hiszen kimondottan shooter, aminek nagyon örültünk.

Az elmúlt két évben az ötödik helyért játszhattunk. Én nem mondanám, hogy teljesen a maximumot hoztuk, hiszen az ötödik helyet egyik alkalommal sem sikerült elérni. Mindenki nagyon boldog és elégedett lenne, ha most összejönne.

Fotó: Vasas Attila

Mondtad, hogy Katrina Pardee egy shooter. Ilyen típusú játékos hozhat új színt a csapatba?

Abszolút. A mi játékunkat inkább a betörések jellemzik. Tehát nagyon sok betörés-kiosztás és abból helyzetkialakítás. A külső dobószázalékunk egyértelműen megmutatta, hogy nem a legjobb shooter csapat vagyunk. Nem volt egy olyan játékosunk, aki stabilan jó százalékkal értékesítette a külső dobásokat.

Az eddigi edzőmeccsek alapján Katrina Pardee személyében most megtaláltuk ezt a játékost. Beszéltük is a lányokkal, hogy kellett egy ilyen kaliberű ember a csapatba. Még változatosabb lehet a játékunk.

Két ilyen remek szezon jelent terhet a csapatnak? Olyan értelemben, hogy most már nem lenne jó lejjebb adni.

Nem éljük meg teherként. Nem is szabad így megélni. Én úgy vagyok vele, hogy az elmúlt két évben bebizonyítottuk, hogy ott a helyük. Versenyző típusok vagyunk és mindenki többet szeretne elérni.

Abszolút nem nyomásként, hanem reális célként fogjuk fel. Nyilván, ha esetleg nem jön össze az 5. hely, annyira nem leszünk elkeseredve. A top8 azonban nem lehet kérdés.

Fotó: Vasas Attila

Furcsa úgy készíteni egy riportot Vasas játékossal, hogy most már lenne csalódás eredmény. Gondolok itt például egy alsóházi szereplésre.

Ez egy mérföldkő a klub életében. Fejlődött és lépett előre annyit a játékosállomány, hogy bátran kijelenthető: helyünk van a középmezőnyben.

Ezt a fiatalok is átérzik?

Az elsőéveseken úgy látom, hogy ők még nem érzékelik mivel állnak szemben. Az idősebbekről viszont stabilan mondhatom, hogy nincsenek megijedve a feladattól. 100%-os a bizalmam bennük. Itt kanyarodnék vissza a korábbi kérdésedre, hogy a kezdetektől azt kommunikáljuk feléjük: nem teher a nagyobb cél, hanem reálisan elérhető.

Jó hallgatni, amilyen lendülettel beszélsz a Vasasról. Úgy veszem észre, hogy nagyon magadénak érzed ezt az egészet.

A harmadik évem a Vasasnál és kölcsönös a bizalom. Én is bízom a csapatban és ők is bíznak bennem. Szeretnénk bizonyítani, hogy az elmúlt két év nem a véletlen műve volt. Sőt, a harmadik évre szeretnénk kiteljesedni. Mindenki tisztában van azzal, hogy nem lesz egyszerű. A csapatok évről évre erősödnek, de ehhez kell alkalmazkodni.

Fotó: Makó Éva

Hirdetés