Délután 3×3-as világbajnoki negyeddöntő – a címvédő Hollandia a rivális

Szombaton 17 órától Hollandiával vív negyeddöntőt a varsói 3×3-as világbajnokságon a magyar válogatott.

Mint ismert, pénteken a Böröndy Vivi, Lelik Réka, Papp Dia és Takács-Kiss Virág alkotta nemzeti csapatunk 0-5-s hátrányból felállva egy rendkívül fordulatos mérkőzésen győzte le 17-16-ra Lettországot és jutott a legjobb nyolc közé a varsói seregszemlén. Hollandia csoportgyőztesként egyenes ágon vívta ki a negyeddöntős szereplés jogát. Ennek megfelelően riválisunk utoljára szerdán este lépett pályára. Ez egy rendkívül sajátos helyzet. Egyik oldalról volt idejük regenerálódni és készülni a hétvégi végjátékra, másik oldalról 3×3-as világversenyen a két teljes nap meccsszünet ritkán tapasztalható szituáció.

Hollandia tavaly mindent vitt a 3×3-as szakágban, megnyerték a világbajnokságot, az Európa-bajnokságot és az U23-as világbajnokságot is. A 2025-ös világbajnokságon – a pénteken legyőzött lettekhez hasonlóan  – velük is megmérkőztünk. Akkor a “play-in” körben találkoztunk Hollandiával és úgy szenvedett 21-9-es vereséget a magyar csapat, hogy Papp Dia megsérült. Igazi  hullámvasút végén szerezte meg a holland gárda a világbajnoki címet, miután az első két csopotmeccsét elveszítette. Japántól és USA-tól kaptak ki, de utána nem volt megállás. Ketten maradtak a tavalyi csapatból, Noortje Driessen és Ilse Kuijt. Eközben Janis Ndiba és Evelien Lutje Schipholt helyére Zoë Slagter és a tavalyi U23-as világbajnokság MVP-je Lotte van Kruistum került.

Hollandia ereje elsősorban az előzőekben felsoroltakból áll. A holland kosárlabdában minden területen a 3×3-as szakág élvez prioritást. Rengeteget fejlődtek 5:5-ben is, de felismerték, hogy eredményességben ott nagyon komoly üvegplafon húzódik felettük és így került a fókusz a 3×3-ra. Bár a játékosok többsége nem kizárólag ebben a szakágban versenyez, de a munkájuk fókuszában, csapatválasztásaikban, formaidőzítésükben és felkészülésükben az elsődleges a minél eredményesebb 3×3-as szereplés. Éppen emiatt a mezőnyből nem az egyéni képességek, a fizikális adottságok emelik ki őket, hanem a kiélezett helyzetekben a döntéshozataluk minősége, a rengeteg közös munkából fakadó összeszokottság és a tűpontosan felépített játékrendszerük. Azon túl, hogy természetesen az erő és a gyorsaság terén sem maradnak el.

Varsóban a csoportkörben Csehország ellen kezdtek (12-8), majd Azerbajdzsánt (19-13), Madagaszkárt (21-12) és Lengyelországot (21-10) verték. Nem volt nehéz útjuk, de a lehetőséggel élni kellett és ezt magabiztosan tették. Kiváló csapatmunka jellemezte Hollandiát a csoportmecsceken. Ehhez elég rápillantani a szerzett pontokra: Ilse Kuijt 24, Noortje Driessen 19, Lotte van Kruistum 16, Zoë Slagter pedig 14 ponttal zárt.

Ha a statisztikákat jobban megnézzük, Kuijt, Driessen és Slagter 60% felett értékesítette az egypontosokat. A duplákat nézve pedig Kuijt egészen kiemelkedő csoportkört zárt, a 16 kísérletéből 5 sikeres lett. Az U23-as világbajnokságon berobbant Lotte van Kruistum esetében a lepattanókat kell kiemelni. A négy csoportmeccsen összesen 16-et szedett le, amiből 10 támadólepattanó volt. Csapatszinten pedig mindössze 3.3 labdát adtak el átlagban meccsenként. Az összeszokottság és a kiváló kémia miatt ugyanis kevés ki nem kényszerített hibával dolgoznak.

Rendkívül nehéz feladat előtt áll válogatottunk, de a magyar lányok már többször bizonyították ezen a világbajnokságon, hogy szívvel küzdve, érett, taktikus játékkal mindenkivel felveszik a versenyt.