Dombai Réka interjúja az egyetemi bajnoki cím elnyeréséről

A múlt héten az UNI Győr SZESE vezetőedzőjével értékeltük a MEFOB győzelmet, azonban most a győri csapat legjobbjával és a mezőny MVP játékosával készítettünk interjút, Dombai Rékával.

A szurkolók nem feltétlen az egyetemi bajnokságból ismernek, azonban a tavalyi év után most idén is megmutattad magad ebben a közegben. Hogyan élted meg az egyetemi Final4-t, milyen volt számodra ez a pár nap?

Nagyon jól éreztem magam, nagyon jó volt a hangulat. Teljesen más volt a mezőny az élvonalhoz képest, de az, hogy kaptam lehetőséget a Baciékkal (szer.: Dr. Barthalos István) szerepelni, az adott egy nagy önbizalmat. Ők úgy készültek, hogy meghatározó játékosként számítanak rám és azt gondolom, hogy ezt meg is háláltam nekik. Minden edzésen úgy dolgoztam, hogy minél nagyobb segítsége legyek a csapatnak, valamint én is aranyéremmel szerettem volna zárni a győri szezont.

Említetted, hogy meghatározó szerepet szántak neked az egyetemi csapatban. Ezt mennyire érezted tehernek?

Nem éreztem tehernek, inkább jó érzéssel töltött el, hogy nagyon számítanak rám. Doppingként hatott rám, hogy éreztem mennyire támaszkodnak a játékomra az edzők és a csapattársak is.

Sokat készültetek a TFSE elleni elődöntőre, ennek ellenére egy nagyon izgalmas mérkőzés kerekedett a végére. Hogyan értékelnéd azt a találkozót, ahol 16 ponttal is vezettetek, de a végén mégis a te triplád döntött? Milyen gondolatok voltak a fejedben az utolsó dobásnál?

Rengeteget készültek az edzők és mi is a TFSE játékából, így örültünk is, hogy őket kaptuk már az elődöntőben, mert így csak rájuk tudtunk fókuszálni. Nehéz mérkőzésre számítottunk és a nagy arányú vezetés ellenére valóban egy nehéz meccs kerekedett a végére.

A végén a Lilla odajött hozzám és azt mondta: figyelj ezt megnyerjük! Én ezt teljesen elhittem és megbeszéltük, hogy dobni kell, így mikor jött a passz, akkor gondolkodás nélkül dobtam el. Amikor elengedtem a labdát, már láttam, hogy ez jó lesz, de mikor bement a labda, akkor ott nem is hittem el, hogy mi történt. Fantasztikus érzés volt, hogy mindenki egyszerre ugrott fel és nagyon nagy öröm szabadult fel bennünk! Rengeteg munkánk van ebben a sikerben, ami most kifizetődött.

Látszott a csapaton az a sikeréhes öröm, ami a tavalyi hazai elveszített döntőt követően bennetek volt!

Valóban ilyen érzés volt! Úgy indultunk neki az idei négyes döntőnek, hogy ezt meg akarjuk nyerni és bármi áron megverni a TFSE-t. Ezt követően sem számítottunk könnyű meccsre a döntőben, de aztán a végeredmény nem ezt mutatta.

Fantasztikus teljesítményt tettél le az asztalra két nap alatt, ez minek köszönhető?

Az élvonal utolsó 7-8 meccsét pár játékossal tudtuk csak lejátszani, mert rengeteg sérültünk volt, így azt gondolom, hogy ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tapasztalatot szerezzek. Rengeteget játszottam, sokat voltam a pályán és már nem izgultam, csak hagytam, hogy történjenek a dolgok és ösztönösen, rutinból hoztam döntéseket. Sokat köszönhetek Cziczás Lacinak is, hogy megadta a lehetőséget a fejlődésre.

Mennyire kerek befejezése a szezonnak az, hogy végre a te nyakadban is aranyérem lóg?

Amióta itt vagyok hat éve Győrben, sajnos azóta egyszer sem jutottunk el oda, hogy aranyérmet szerezzünk, így nekem ez most külön öröm. Nem tudok elég hálás lenni az egyetemi csapatnak, a stábnak! Én úgy jöttem a MEFOB négyes döntőre, hogy nem játszottam, nem edzettem velük annyit, játékos szemmel biztosan fájó érzés, hogy egy élvonalból jött játékos elveszi egy egyetemista vagy más helyét a csapatban. Emiatt azoknak a játékosoknak, akik kimaradtak, külön köszönöm, hogy „eltűrték” azt, hogy én játszhassak. Remélem azzal. hogy aranyérmet szereztünk, sikerült ennek a méregfogát kihúzni és senkiben nem maradt rossz érzés, hanem boldogan zártuk az évet.

Talán úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a többiek áldozatot hoztak amiatt, hogy te pályára léphess a négyes döntőben.

Igen! Ennek ellenére bennem ott volt a rossz érzés, mert igyekszem figyelni másokra. A lányok nem éreztettek semmit, örülök, hogy szeretjük egymást annyira a csapattársaimmal, hogy ez nem okozott gondot.

Az elődöntőben dupla-duplával (30 pont, 11 lepattanó), míg a döntőben tripla-duplával (27 pont, 11 lepattanó, 10 gólpassz) vetted ki a részed az aranyérem megszerzéséből. Számítottál erre az MVP címre?

Kicsit meglepett az MVP cím, mivel én nem a statisztikára fókuszáltam, hanem csak élveztem a játékot. Nagyon sokszor vártam már az évek alatt a visszajelzésre, hogy jó, amit csinálok és az a sok befektetett munka kifizetődik egyszer. Hat év után ez a cím nagyon jól esett a lelkemnek!

Akkor a legjobbkor jött neked a visszacsatolás, hiszen az All-Star ötösbe is bekerültél, így egy aranyéremmel és két különdíjjal lettél gazdagabb.

Nagyon nagy öröm még a mai napig visszagondolni ezekre a sikerekre, köszönöm mindenkinek, aki támogatott!