Eb-selejtező után, belgrádi torna előtt a 3×3-as válogatott – Földi Attilát kérdeztük
:
:
Múlt héten a konstancai Európa-bajnoki selejtezőn szerepelt 3×3-as válogatottunk. Bár nem sikerült kivívni a kontinenstornán való részvétel lehetőségét, de a munka nem áll meg. Motiváltan várja a csapat a folytatást, ami már pénteken eljön. Pénteken és szombaton ugyanis Belgrádban rangos nemzetközi tornán vesznek részt a mieink. Földi Attila szövetségi kapitánnyal készítettünk egy átfogó beszélgetést a két erőfelmérő között.
Kezdjük az Eb-selejtezővel és annak is a csoportkörével a visszatekintést. Mit emelnél ki a dánok és a britek elleni összecsapásokról?
A dánokkal kezdtünk, akikről végül sikerült használható anyagot szerezni az egyetemi bajnokságukból, illetve az 5:5 válogatottjukból. Teljesen korrekt képet tudtunk ez alapján adni a játékukról és felépítettük ennek megfelelően a taktikát. Aztán amikor kiértünk a helyszínre, tapasztaltuk: akkora szél van, hogy kis túlzással már a büntetőtől sem lehet a gyűrűig eldobni a labdát.
A meccs előtt változtattunk és megbeszéltük, hogy megyünk a blokkok alatt és bevédekezünk a büntetővonalig, mert teljesen felesleges esélyt adnunk azzal, hogy például tőrjük a blokkokat, amikor képtelenség eldobni a gyűrűig. Így mentünk neki a meccsnek. Látszódott, hogy a körülmények borzasztóan zavarták a játékosokat. Ennek ellenére szépen megoldottuk egy ideig a meccset. A végén nem bizonyultunk kellően keménynek, nem használtuk okosan a faultokat. Összesen néggyel fejeztük be a meccset. Úgy érzem nem volt a dánoknak győzelmi esélyük, de nem mutatott jól, hogy magunkra engedtük őket.
A britek elleni meccsre sokat javult az időjárás. Még mindig nem olyan volt, ami a dobóknak kedvez, de már nem a lehetetlen kategória. Próbáltunk ehhez alkalmazkodni és visszatérhettünk az eredeti terveinkhez. Tisztában voltunk azzal, hogy Cheridene Green kikapcsolása az elsődleges feladat. Ezen felül ők is játszottak a dánokkal, így már a helyszínen is képet kaphattunk a játékukból. Hegedűs Janka kiválóan megoldotta Cheridene Green védését. Rádobni is alig tudott. A végén három-négy sima ziccer kimaradt, emiatt lett szorosabb az eredmény. Összességében elégedett voltam azzal, amit ott produkáltunk. Egy jól dobó, jó szerkezetű csapat ellen nyertünk. Biztató volt a játék képe.
A negyeddöntőt Észtországgal vívtátok. Végül hosszabbításban maradt alul a csapat.
Megnéztük az észtek meccseit, megbeszéltünk mindent és azt gondolom, hogy szépen játszottunk, sokáig kézben tartottuk az irányítást. Rendkívül balszerencsés, hogy két palánkos távolit kaptunk ilyen körülmények között. Visszanézve a meccset még le sem szidhattam a lányokat, hogy miért nem védekeztünk keményebben, mert ezekre a hármasokra nem lehet mit mondani.
Ez a két szerencsés távoli dobás összezavart minket és belementünk a hosszabbításba. Ott megszereztük a vezetést még az elején. Sajnos nem lehet időt kérni, de én akkor már megkockáztattam volna olyan játékot, hogy kettesre menjünk. Van erre figuránk, de a játékosok úgy ítélték meg, hogy még nem szabad kockáztatni. A zavarok a védekezésben jobban érződtek. Már Kadri Ann-Lass-nak volt üres távoli dobóhelyzete, ami előtt elváltottuk magukat. Ezen felül leginkább két támadó-lepattanó miatt kaptunk ki. Akkor már éreztem kisebb pánikot a csapaton. Benne volt a fejekben, hogy ez rosszul is elsülhet annak ellenére, hogy végig uraltuk a meccset. Így is történt. Nekünk egyébként a rendes játékidőben le kellett volna zárni. A hosszabbítás már mindig rizikós ebben a játékban.
Egy új válogatott építése kezdődött és bár a célkitűzést nem sikerült elérni, de te is sokszor elmondtad, hogy a legfontosabb: az alapokat leraktátok. Én úgy vélem, hogy ezek az alapok a látottak alapján működtek.
Más eredményt szerettünk volna a selejtezőn, de nem voltunk rossz csapat. Bizonyos szempontból könnyebb lenne, ha átgázoltak volna rajtunk a hétvégén és semmi nem működik. Itt nem ez történt. A szerencse nem pártolt mellénk és végül nem tudtuk megoldani a tornát. Egy ilyen hosszabbításos vereség benne van a 3×3-ban. Nem szabad, hogy összedőljön a világ. Nagyon jó példa erre a helyzetre tavalyról a német csapat szereplése.
A munka elején járunk. Ki kell tartani az egész munka mellett. Végig kell csinálni a nyarat a tervek szerint. Az első komolyabb tornánk volt és nem hiszem, hogy ez alapján ítéletet kellene mondani a csapatról. Túl kevés idő telt el ahhoz, hogy most vonalat húzzunk. Ez a torna nem volt sikeres, de hiszek benne, sőt mondhatom: a játékosokkal együtt hiszünk benne, hogy az, amit csinálunk, sikeres lesz. Nem telhet el úgy egy nyár, hogy ez ne működjön.
Milyen a hangulat a csapatban?
Nagyon motiváltak a lányok. Az érthető csalódottság mellett már a hétvégén mondták, hogy folytassuk. Menjünk versenyekre, ahova csak lehet. Mindenki szeretné megcsinálni. Hétfőn késő este értünk haza. A keddi pihenőnap után szerdán ismét edzésbe álltunk. Két csapattal utaztunk csütörtökön Belgrádba egy nagyon jónak ígérkező tornára. Utána szintén két csapat fog versenyezni, St. Pölten és Voiron lesznek akkor a helyszínek. Azt pedig Poitiers követi, ahol FIBA 3×3 Women’s Series vár ránk.
Úgy számolok, hogy végig fogjuk csinálni az egész nyarat és ha ez tényleg sikerül, az annyi pontot fog érni, hogy világbajnoki résztvevők lehetünk. Az oroszok kizárása után csak annyival maradtunk le, hogy Izrael előzött meg minket és ez a hátrány ledolgozható. Még két európai FIBA 3×3 Women’s Series lesz az előbb említetteken túl, Franciaországban Eaubonne és előtte a hagyományos prágai verseny. Csak az európai tornákból szerzett pontokkal a jövő évi világbajnoki kvalifikáció mellett a szeptemberi FIBA 3×3 Women’s Series nagydöntő is elérhető lehetne.
Említetted a német példát. Tavaly Grazban szinte összedőlt a világ náluk, amikor egy felsztárolt csapattal – többek között Satou Sabally-val a fedélzeten – nem sikerült kijutniuk Tokióba. Aztán mégsem dőlt össze a világ. Mentek tovább az úton és az Európa-bajnoki ezüstérem mellett megnyerték a FIBA 3×3 Women’s Series nagydöntőjét. Ez egy követendő út lehetne, kiemelve a FIBA 3×3 WS döntője idén még nekünk is elérhető.
Tökéletes példát hoztál. Elmentek minden versenyre, helyenként nem tűntek egy acélos csapatnak és ki gondolta volna, hogy Eb-másodikak lesznek, illetve megnyerik a FIBA 3×3 Women’s Series-t. Most pedig a világranglista elején egy meghatározó csapatnak számítanak. Idén Tel-Avivban a Women’s Series első fordulóját is megnyerték. Nem adták fel miután nem sikerült tavaly májusban a fő versenyük. Mentek tovább, ennek a játéknak ez a módja. A lányokkal ezen vagyunk és ezt jól mutatja a mostani belgrádi torna a példája.
A belgrádi tornára egy-egy csapattal mentünk volna, de a fiúk sérülések miatt nem tudtak utazni. A buszon hazafelé menet közben kérdezték meg tőlünk, hogy tudunk-e menni két csapattal. Odafordultam az éppen kardjába dőlt játékosokhoz és mondták, hogy feltétlenül: kimossuk a cuccot és megyünk! Ilyen történeteket nem szoktam megosztani, de nagyon jól mutatja a hangulatot. Ilyen hozzáállással van jövője ennek.
Jön tehát a belgrádi torna pénteken és szombaton. Zárásul egy kicsit mutasd be a négyeseket.
Két négyessel veszünk részt. Az egyik csapatot Böröndy Vivi, Hegedűs Janka, Papp Dia és Tóth Orsi alkotja, a másikat pedig Farkas Petra, Jáhni Zsófia, Révész Luca és Tóth Franka.
Ahogy látható a felsorolásból, az Eb-selejtezőn szereplő négyesből Kányási Veronika nem lesz. Vele már az összetartás elején egyeztettük, hogy erre a hétvégére családi programja van. A helyére Tóth Orsi érkezik, aki már május végén nagyon jó formát mutatott.
A másik csapatban megnézzük, hogy két magas játékos – Jáhni Zsófia és Tóth Franka – alkotta rendszer hogy néz ki a gyakorlatban. Melléjük Farkas Petra és Révész Luca csatlakozik. Ez egy U23-as csapat lesz egyben.
