Hirdetés
Magyarország

Egyetem mellett is magas szinten – Németh Almával beszélgettünk



:

:

Fotó: TFSE-MTK

Hirdetés

Az elmúlt négy bajnoki mérkőzését megnyerte a TFSE-MTK. Múlt hétvégén a Magyar Kupa nyolcas döntőjében is biztosította a helyét a fővárosi együttes. A csapat centerével Németh Almával beszélgettünk, aki az idei évadra minden statisztikai mutatóban előre lépett. A példája mutatja, hogy az átlagosnál később bemutatkozva is lehet fontos szerepet kiharcolni az élvonalban.

Rögtön vágjunk a közepébe. Egy szép győzelmi sorozatban vagytok. Hogy értékeled az elmúlt heteket?

Nagyon büszke vagyok a csapatra! Egy fiatal brigád vagyunk és elég rendesen kicserélődtek a játékosok – fiatal poszton és a légiósokat tekintve is – az idei évadra, így gyakorlatilag az elejétől kellett építkezni.

Az első nehezebb időszak után most egy ötmeccses sorozatot tűztünk ki magunk elé és az a rövidebb cél, hogy azt eredményesen teljesítsük. Ebből eddig négyet meg tudtunk nyerni. A következő a BEAC csapata, akiket végtelenül kemény ellenfélnek tartok. Két extra győzelmük van és véletlenül sem vesszük őket félvállról. Készülünk belőlük egész héten.

Mondtad, hogy átalakult a csapat. Azok közé tartozol, akik eddig mindhárom élvonalbeli szezonban a TF keretét erősítették. Az első két évadhoz képest távozott Alisia Jenkins és Bernáth Réka. Bár nem lehet kizárólag így számolni, de szemléletesen fogalmazva 40 pont esett ki. Te hogy élted meg ezeket a változásokat?

Ez egy kardinális változás és nyilván, ha új csapatot kell építeni, akkor az elején mindig a sötétben tapogatózunk, hogy miként fog sikerülni. Szerintem a legnagyobb változás az, hogy tavaly többször megkaptuk: háromemberes csapatunk vagyunk: Noodey, Trixy és Bernáth Réka 60 pontot átlagolnak. Mindenki feltette a kérdést, hogy ez idén hogy fog alakulni.

Az elmúlt négy meccs szerintem nagyon jól megmutatta, hogy óriási fejlődésen mentünk keresztül. Sokkal jobban megoszlik a felelősség, nagyon jó csapatjáték jellemez minket. Mindenki bízik mindenkiben a pályán és pályán kívül is. Jó emberekből áll a csapat, nincsenek egó-harcok, céltudatosak vagyunk.

Mi is jól érezzük magunkat azt követően, hogy túlestünk a kezdeti nehézségeken. Szerintem, aki szurkolóként kilátogat a meccseinkre, az sokkal jobb csapatjátékot és ha mondhatom ezt, még élvezhetőbb mérkőzéseket láthat.

Fotó: TFSE-MTK

Kezdeti nehézségeket említettél. A sorsolás úgy alakult, hogy rögtön a szezon elején a nemzetközi kupás csapatokkal játszottatok. Vezetőedzőtökkel már elemeztük ezt az időszakot, de játékosként hogy élted meg?

Belülről nagyon nehéz volt. Valóban nem volt kegyes a sorsolás hozzánk. Most például az U20-as posztról beszélve Baa Dominikát vagy Burján Laurát emelhetném ki, akik nagyon tehetséges lányok, de ezzel egyből be kellett őket dobni a mélyvízbe és ez nem könnyű. Sokat foglalkoznak velük Magyar Biankáék. Belerázódtak azóta ebbe a légkörbe, sokat fejlődtek.

Mindjárt lezárjuk az első kört és úgy gondolom, hogy már jövő vasárnap a PEAC egy teljesen másik csapattal fog játszani, mint amivel játszott szeptember végén itt Budapesten.

Ha U20, akkor azt gondolom, hogy az idei évad egyik legkellemesebb meglepetése, hogy a fiatalok mennyit tudnak vállalni a TFSE-nél.

Igen, abszolút így van. Én végtelenül büszke vagyok az összes U20-as játékosunkra. Elég annyit mondani, ha nincs Király Andi a Csata ellen, akkor lehet nem így alakul az eredmény. Burján Laura nagyon megbízható, céltudatos és külön kiemelném, hogy ők egyetemisták a TF-en, ami rendkívül fontos a szakmai vezetésnek.

Baa Dominikáról szintén nem lehet rosszat mondani: 16-17 évesen Nagykanizsáról felkerült Budapestre egyedül és megállja a helyét. A Vasas ellen láthattuk, hogy ő tudott egy olyan extrát hozni, amire nagy szükségünk volt a végjátékban. Mindeközben egy új középiskolában tanul és teljesít jól ott is.

Ugorjunk vissza egy kicsit a kezdetekre. Pályád elején tagja voltál a Sopron versenyző keretének, de az igazi élvonalbeli bemutatkozásod a Magyarországon megszokotthoz képest későn jött el a TFSE-vel.

Az én történetem röviden az, hogy nagyon szerettem volna egyetemre járni. Adott volt a sport, a kosárlabda és így a Testnevelési Egyetem. Nem terveztem, hogy Sopron után még valaha A-csoportban fogok szerepelni, mert nekem, ahogy mondtam: nagyon fontos volt az egyetem, a tanulás.

Abban az évben lett B-csoportos csapata a TF-nek, amikor felvettek. Az igazi egyetemista életet éltem és mellette kosárlabdáztam. Ez olyan jól sikerült – ebben nagy szerepe van Sterbenz Tamásnak -, hogy amikor feljutottunk, akkor lehetőséget kaptam az A-csoportban és azóta a munkát félrerakva csak a kosárlabdára, az első osztályú szereplésre koncentrálok.

Boldog vagyok, hogy átélhetem ezt a kalandot. Itt jegyezném meg, hogy nagy vágyam úgy állandósítani a helyemet, hogy valamilyen szerepkörben a csapatot az új csarnokban is tudjam majd segíteni.

Fotó: TFSE-MTK

Akarva-akaratlanul a történeted a mintája annak, amit a TF és Dr. Sterbenz Tamás rektor szeretne meghonosítani, hogy a magas szintű sport és a tanulmányok, ne kiüssék, hanem kiegészítsék egymást.

Abszolút, én is így érzem. Kicsit sajnálom, hogy Magyarországon keveseknek adatik ez meg. Most nyilván nem azt mondom, hogy mindenkinek ezt kell bejárnia egy ilyen hosszú B-csoportos időszakkal, de nagyon fontos az, hogy van már három diplomám és így tudok szerepelni az élvonalban. Ez büszkeséggel tölt el.

Három diploma nem mindennapi. Milyen végzettségekkel rendelkezel?

Sportmenedzser MSc, Szakedzői diploma, illetve Rekreációszervezés és egészségfejlesztés BSc.

Itthon még mindig nagyon kritikus, hogy 18 évesen sokan választási helyzetbe kerülnek. Nehezen összeegyeztethető a tanulás és a sport.

Igen, bár én azt vallom: soha nem késő elkezdeni, mert az ember az élete végéig tanulhat. Ettől függetlenül ez egy nagyon szerencsés forgatókönyv volt az esetemben. Fontos, hogy ezt a lehetőséget a Testnevelési Egyetem meg tudta teremteni.

A végzettségeiddel tervezel a kosárlabdában elhelyezkedni pályafutásod után?

Nekem nagy szerelem ez a sportág, az egész közeg és igen, szeretnék a kosárlabdában elhelyezkedni. Az, hogy menedzseri vagy edzői oldalon, majd később körvonalazódik. Most még nem aggódom ezen. Elsősorban az aktuális szezonra koncentrálok.

Fotó: TFSE-MTK

Kicsit még visszakanyarodva a 2019-es feljutásra. Egy sokáig emlékezetes győzelmi sorozattal megnyertétek a Piros csoportot, a Hepp Kupát és az egyetemi bajnokságot. Mai fejjel már tudjuk, hogy sikeres volt az átmenet, de akkoriban finoman szólva sem volt ez ilyen egyértelmű, hogy miként tudja megállni a helyét az élvonalban a TFSE.

Ez így igaz. Egyáltalán nem volt egyértelmű. Sőt, annyira spontán volt, hogy gyakorlatilag sodródtunk az árral. Tisztán emlékszem: július végére dőlt el, hogy az MTK-val együttműködve belevágunk. Azóta is csak utazunk ezen a vonaton.

Volt olyan érzésed a történelmi triplázásnál, hogy ez a csúcs?

Nem gondoltam, hogy az a csúcs. Én nagyon szeretem ezt a közeget és óriási privilégiumnak gondolom, hogy a barátaimmal dolgozhatok együtt, a hobbim a munkám. 2019-ben voltam 27 éves és úgy gondoltam, hogy rossz nem sülhet ki abból, ha az első osztályt megpróbálom. Így utólag jó döntésnek bizonyult.

A számok is ezt mutatják. Az első két évadban 16 perces átlagod volt.

Igen, teljesen. Én a mai napig úgy állok hozzá, hogy a csapat sikere az első és legfontosabb. Jelenleg is, ahogy a Bia és a Beni dönt, én állok elébe és igyekszem ott segíteni a csapatot, ahol csak tudom.

Az idei évadra mindenben előrébb léptél. Az első tíz bajnoki mérkőzésen 23.7 perc alatt 7.2 pont és 3.8 lepattanó az átlagod. Ez nagy lépés egy játékos életében. A csapat szerkezete alakult át vagy egy természetes érési folyamat eredménye ez?

Szerintem a kettő együtt. Sokat fejlődtem én is, illetve nagyban hozzájárul, hogy más a csapat szerkezete. Nekem is több felelősséget kell vállalni, idősebb játékosként próbálom segíteni a fiatalokat. Nagyon szerencsésen jött ki eddig idén minden a teljesítményemben a pályán.

Fotó: TFSE-MTK

Beszéltünk a fejlődésről. Az élvonalhoz neked mely területeken kellet előre lépned?

Ez teljesen más kávéház, mint a B-csoport. Meg kell érni fizikálisan a ritmushoz, a gyorsasághoz. A gyorsaság alatt a fizikális adottságok mellett a döntésekre is gondolok, tehát arra, hogy mindenre gyorsabban kell reagálni a pályán. Elsősorban ezt emelném ki.

A múlt heti pasaréti győzelemmel megvan a Magyar Kupa részvétel. Minden első osztályú évetekben eljutottatok eddig a nyolcas döntőbe. Hamarosan kezdődik az alapszakasz második köre. Január 15-ig a Sopron, Szekszárd, DVTK, PEAC négyessel ismét lejátsszátok a mérkőzéseiteket, ahol különösebb veszíteni valótok nem lesz. Mondhatom, hogy most egy kicsit nyugodtabb időszak jön?

A Magyar Kupáról annyit, hogy óriási teljesítménynek tartom, hogy a harmadik évünkben is ott tudunk lenni a nyolcas döntőben. Vezetőedzőnknek az a filozófiája, hogy mindig csak a következő feladatra koncentrálunk. Én is csak azt tudom mondani, hogy az előttünk álló mérkőzésre, a BEAC-ra figyelek. Aztán felkészülünk a következő meccsre, ami a PEAC lesz. Karácsony után pedig folytatjuk az utunkat.

Fotó: TFSE-MTK

Hirdetés