Hirdetés
Magyarország

EL Final Four-ba juthat a Sopron, megkezdi az EK negyeddöntőt a Szekszárd



:

:

Fotó: FIBA.Basketball

Hirdetés

Csütörtökön két nemzetközi mérkőzésen szurkolhatunk magyar csapatoknak. A Sopron Basket 20 órától az Euroliga negyeddöntő párharc második találkozóján a Lattes Montpellier otthonában lép pályára. Győzelem esetén fennállása ötödik Final Four szereplését ünnepelheti a soproni klub. Előtte 18 órától az Atomerőmű KSC Szekszárd fogadja a Galatasaray-t az oda-visszavágós Európa Kupa negyeddöntő első felvonásán. A szezon talán eddigi legnagyobb téttel bíró játéknapja előtt a játékosként hétszeres magyar bajnok, nyolcszoros Magyar Kupa-győztes, kétszeres Euroliga-bronzérmes, edzőként a 3×3-as válogatottal Európa-bajnok, kétszeres világbajnoki ezüstérmes Károlyi Andreát kérdeztük a várakozásairól.

Euroliga negyeddöntő 2. mérkőzés
Lattes Montpellier – Sopron Basket

„Nagy lépést tett a Final Four elérése felé a Sopron, de nekem ebben a keddi első mérkőzésben a szezon minden kétarcúsága benne volt. Simán alakult végig, ez nem kérdés, de ugyanazt tudom mondani, mint amikor az első meccs előtt a statisztika és a játék képe alapján arról beszéltem, hogy nem mutatnak a számok akkora különbséget, mint a játék. Most úgy alakítanám át a gondolatot, hogy a játék képe nem mutatott akkora különbséget, mint amit az eredmény.

Ambivalens érzéseim vannak. Továbbra is toronymagas esélyes a Sopron, de nem ígérkezik könnyűnek a visszavágó. Sok lett végül az eladott labda és néhány egyéni teljesítmény is elmaradt a várttól. Például Stefanie Dolsoné, aki karikatúrája volt önmagának. Ő sokkal jobb játékos ennél, igaz mindenki életében van ilyen időszak. Amióta itt van, bár megmutatja, hogy mekkora játékintelligenciával rendelkezik, de annyit nem tesz hozzá. Határ Betti ezzel szemben egyeduralkodó volt a palánk alatt. Most csak két játékost emeltem ki, ezzel érzékeltetve az előbb említett kettősséget. A kinti meccset is meg lehet úgy nyerni, hogy a keddihez képest nem lesz több jó egyéni teljesítmény támadásban, de nem könnyű. Reméljük, hogy többen előre tudnak lépni.

A védekezés rendben volt, 42 pontot kapott a Sopron. Könnyű kosarakat a franciák nem nagyon szereztek, csak, amikor egy-egyben sikerült megverni a mezőnyöket. Emellett irgalmatlanul rosszul dobták a triplákat. Tény, hogy védő oldalon nagyon stabilnak bizonyult Sopron. Az viszont nagy kérdés és ennek a veszélye meccseken belül bizonyos periódusokban is előjöhet, hogy meddig tudsz stabil maradni védő oldalon és ellensúlyozni, ha a támadó oldalon nem megy úgy. Volt egy érdekes védekezése a Montpelliernek, ami hol zónából indult és folytatták emberfogással, vagy váltottak szinte mindent, de úgy, hogy aztán keresztbe váltottak. Amikor ez tényleg ült, de akkor jól védekeztek, labdákat szereztek, de ez hullámokban jött, hol jobban, hol rosszabbul.

Nem gondolom, hogy ez a Montpellier továbbjuthat, mert ha nyernek is hazai pályán, nem látom, hogy a soproni harmadik meccset hogyan bírnák. Ettől függetlenül szerdán el kellett utazni, most le kell játszani, majd vissza kell jönni és ez megerőltető mindenkinek. Érdekes ez a kedd – csütörtök ritmus. Most sokan szokatlannak találják, de régen is ugyanez volt. Én játszottam olyan negyeddöntőt, hogy a Bourges hamarabb Pécsre ért a második meccs előtt, mint mi. A szezon minden zaklatottsága ellenére sok nagy csatát megélt játékosokról van szó és ahogy Fegyverneky Zsófi is nyilatkozta, most már két éve alkalmazkodni kell. Igazából nem is csinálnak mást. Ettől függetlenül amellett, hogy a mai világban minden adott a jó teljesítményhez, de amikor várjuk a kiemelkedő eredményt, mindig ott van, hogy ez nem egy emberbarát, biológiai óra barát életforma egyik csapatnak sem.

Összességében, amit a játék képe mutatott, nem volt rossz. Kérdezted, hogy én min változtatnék a két meccs között. Mondhatnám példának a külső egy-egyekre a jobb odafigyelést vagy ha csak a ziccereket értékesíti a Sopron, akkor ez 25 pontos meccs. Ezek nem olyan dolgok, hogy itt ezt máshogy védjük, ott azt máshogy csináljuk támadásban, inkább fejben dőlnek el. Ahogy például a festékben is megvolt a fölény, most az, hogy milyen százalékkal lett értékesítve, más kérdés. Határ Betti révén jól, Stefanie Dolson által kevésbé. Hogy ezek alapján meglepetés lenne a harmadik meccs? Igen is, meg nem is. Továbbra is azt mondom, hogy a Sopron mellett a Montpellier is tekinthet nagy esélyként erre a párharca. Ha francia szempontból már nem is akkora, mint a keddi meccs előtt, de továbbra is érezhetik, hogy van esély és így hazai pályán veszélyesek.”

Európa Kupa negyeddöntő 1. mérkőzés
Atomerőmű KSC Szekszárd – Galatasaray

„Valahol a sors fintora, hogy két eredetileg kieső játszik egymással. Az ajándékba kapott lehetőséggel, csak ez egyikük fog tudni élni, de az egyikük biztosan.

Nehéz bármit is mondani. Ahogy az Euroliga negyeddöntős csapatok, így a Sopron esetében kedden már beszéltük: a Jekatyerinburg, a legjobb, a legerősebb esett ki és adja magát a kérdés, hogy van-e így akkora értéke a későbbi győzelemnek. Az Európa Kupában és ezzel a Szekszárd esetében ez eltérő módon jelenik meg. Én érzelmi oldalról másnak látom a két helyzetet, a két kupasorozatot. A Szekszárd kapott egy akkora lehetőséget, ami egy életben egyszer adatik meg egy rosszul sikerült csoportkör után (vagy legalábbis nagyon remélem, hogy még egyszer az eredményeket felülíró rendkívüli helyzet nem lesz a világban) és ezzel élni kell. Különösen úgy, hogy Miklós Melindát leszámítva teljesnek tűnik most a keret az Euroliga csoportmeccsekkel ellentétben.

A Galatasaray jön szembe, akiket leírni nem szabad Kelsey Plummal és Tina Krajisnikkal a keretben. Még akkor sem, ha valóban bukdácsoltak az Euroligában. Nem is kicsit, de még így is lényegesen jobban teljesítettek, mint a Szekszárd. Kettős ez a helyzet mindenkinek és nem véletlenül csapongok én sem a gondolatok között. Egyetértek azzal, amit mondtál mielőtt elkezdtük a beharangozót, hogy 0/14 után ki lehet kerekíteni ezzel a párharccal a szezont, de ha itt és most két újabb vereség lesz, akkor az nem néz ki jól. Reméljük, hogy nem így lesz. Nehéz megmondani, hogy a Magyar Kupa után hol tart a Szekszárd. Én nem vonnék le messzemenő következtetést a bajnokságból. A PINKK meccsből semmiképpen. A DVTK-nak viszont sikerült visszavágni és így megmaradt az esély az alapszakaszgyőzelemre.

Én akkor látok esélyt a Galatasaray ellen, ha eloszlanak a terhek és több lábon áll a csapat. A Magyar Kupán is bebizonyosodott, hogy csak egy Nikolina Milic nem elég. Nagy szükség van arra, hogy Cyesha Goree, Studer Ági, Zala Friskovec mind hozzá tudjanak tenni és ott van még Gereben Livi is, aki szombaton nem játszott, de a mezőnymunkájával nagyon sok pluszt tud hozni. Nagy általánosságban nem az a jellemző a török csapatokra, mint az Euroligában az idei Fenerbahcéra, akik egy nagyon egységes sztárgárda. A statisztika is azt mutatja, hogy a Galatánál a légiósokat leszámítva tartósan senki nem hoz jó teljesítményt. Nyilván elég lehet bőven nekik az a pár légiós, de csapatként zavarba hozhatóak. Ha Tina Krajisnikot és Kelsey Plumot tudja úgy védeni a Szekszárd, hogy nem nulla ponton tartva, de rossz mezőnyszázalékba kényszerítve őket, akkor már előrébb lehet.

A török bajnoki szereplésből ugyanúgy nem vonnék le messzemenő következtetést, mint a Montpellier esetében a Sopron párharcánál a francia ligából. Annyival közelebb van egymáshoz a mezőny, mint például itt Magyarországon, hogy ott a 8-9. helyezetthez sem lehet a biztos győzelem tudatában elutazni. Emiatt több vereség is becsúszik egy szezonban. Azt gondolom, hogy a Galatán ilyen szempontból most nagyobb az eredményt tekintve a nyomás, mint a Szekszárdon. Egy Galatasaray nem arra hivatott, hogy még EK-s helyen se végezzen az Euroligában. Náluk egyértelműen a négyes döntő lehet a cél. Azt nem mondanám, hogy tét nélkül játszik a Szekszárd. Esetükben azt érzem, hogy a saját maguk által a saját maguk elé támasztott nyomás a nagyobb, hogy nemzetközi porondon helyt kell állni.”

Hirdetés