Hirdetés
Magyarország

Elisabeth Pavel bemutatkozása a TFSE-MTK-nál



:

:

Hirdetés

Fotó: basketligakobiet.pl

A TFSE-MTK együttesében folytatja pályafutását Elisabeth Pavel, akivel a klub honlapja készített bemutatkozó interjút.

192 cm magas, 30 éves román játékos a 2017/18-as idényben már járt hazánkban, akkor a ZTE kötelékében kosárlabdázott. Elisabeth erőcsatárként (4), illetve centerként (5) is bevethető. Eddigi pályafutása során 12 klubban játszott, érintve az alábbi országokat: Románia, Olaszország, Ausztria, Németország, Csehország, Magyarország, Franciaország és Lengyelország.

A menedzserem pár hónapja kérdezte, hogy mit szólnék egy lehetőséghez Magyarországon. Noha eleinte még nem tudtam a pontos részleteket, mégis egyből érdekelt a lehetőség, hiszen ismerem a magyar bajnokságot, tisztában vagyok a nívójával, mindemellett imádom Budapestet.

mondta a TFSE-MTK-hoz való szerződéséről Elisabeth Pavel.

Ha már említetted, hogy ismered a bajnokságot, felmerül a kérdés: milyen emlékeid vannak a ZTE-ben töltött idényről (2017/18-ban hazánkban játszottál egy szezont)?

Őszintén mondhatom, hogy életem egyik legjobb élménye volt a Zalaegerszegen töltött időszak. Rengeteget tanulhattam abban az idényben egy fantasztikus közösség részeként. A szezon előtt esélytelenként könyveltek el minket, mi mégis meglepetést tudtunk okozni és egészen fantasztikus eredményeket értünk el együtt.

Milyen reményekkel érkezel Magyarországra?

Őszintén hiszem, hogy egy lelkes közösség, kellő összhanggal és megfelelő munkamorállal bármire képes lehet. Bízom abban, hogy a következő szezonban mi is egy ilyen szuper csapat leszünk és elérjük a kitűzött célokat.

A hagyományos kosárlabdázás mellett a 3×3-as terepen is remekelsz. Milyen szinten űzöd a 3×3-at? Miként tudod összeegyeztetni a két karriert?

Sajnálatos módon nem sikerült bekerülnöm a Tokióba utazó végső keretbe, viszont elmondhatom, hogy két éven keresztül a legmagasabb szinten készülhettem az olimpiai csapattal. Ezidő alatt rengeteget tanultam és javultak a képességeim, jobb játékossá váltam. Ha választanom kéne, melyiket szeretem jobban a kettő közül, bajban lennék, hiszen nagyon élvezem a 3×3-at és az 5 az 5 ellenit is. A két sportág kiegészíti egymást, így nem összeférhetetlen egymás melletti létük.

Számos helyen megfordultál már pályafutásod során és rengeteg tapasztalattal rendelkezel. Kérlek nevezz meg három fő állomást, szakaszt, melyek a legemlékezetesebbek számodra karrieredet tekintve!

Az első kemény időszak, ami örökké maradandó lesz számomra, az az első külföldön töltött évem profiként. 19 évesen kerültem Olaszországba, ahol életemben először éreztem magamat teljesen egyedül. Nem beszéltem a nyelvet és nem volt más idegenlégiós rajtam kívül, ezért duplán nyomás helyeződött rám akkoriban. Igyekeztem minden fronton fejlődni és felvenni a ritmust, hihetetlen sokat tanultam abból, hogy ennyire a komfortzónámon kívüli helyzetbe kerültem.

A második éra, amit egy életre a szívembe zártam, a ZTE-nél töltött év volt. Ahogyan korábban is mondtam, olyanok voltunk, mint egy kis család, mindenki segített mindenkinek, folyamatosan összetartottunk és együtt léptünk napról napra előrébb. Az edzőnk mindig tudta, miként hozhatja ki belőlünk a legjobbat, emellett pedig még a barátunk is volt, akivel könnyen és őszintén tudtunk beszélni bármiről.

A harmadik emlékezetes szakasz számomra a tavaliy, lengyelországi idény volt. Olyan szerepet kaptam a csapatban, amilyet korábban még sosem: én voltam az egyik rangidős és rám esett a választás a csapatkapitányságot illetően. A kihívástól természetesen nem estem kétségbe, szeretem az ilyen helyzeteket, ezek segítenek a leghatékonyabb módon javulni és fejlődni!

Hirdetés