Hirdetés
Magyarország

Elsősorban magamnak szeretnék bizonyítani – interjú Kiss Virággal



:

:

Fotó: Athinaikos Qualco

Hirdetés

A feltörekvő görög Athinaikos Qualco csapatában folytatja pályafutását Kiss Virág. A kiváló centerrel a gárda szlovéniai edzőtábora alkalmával nyílt lehetőségünk leülni egy hosszabb beszélgetésre. Szóba került a 3×3-as kosárlabda, a légiós-élet kihívásai és bepillantást nyerhettünk a görög klub terveibe is.

Mielőtt belevágunk Görögországba és a klubszezonba, ugorjunk vissza májusra. Ismét belekóstoltál a 3×3-as kosárlabdába. Miért döntöttél így?

Már akkor is nagyon élveztem ezt a kicsit másfajta részét a kosárlabdának, amikor először kipróbáltam a 3×3-at. Nagyon sokat tud adni egy játékosnak. Gyorsabb és fizikálisabb, új skilleket lehet elsajátítani.

Örültem Jakab Máté megkeresésének. Előremutató volt, amikor először elmondta, hogy mik a tervei, elképzelései. Pozitívan zajlott maga a munka is az átalakított csapattal. Tetszett, ahogy a háromórás foglalkozásokkal felépítették a napjainkat. Nagy profizmust mutatott, mivel minden percet kihasználtuk, a videózástól az egyéni képzésen át a labdás edzésekig.

Nyilván a jövő kérdése, hogy az 5:5 kosárlabdával hogyan lehet összehangolni, de egy jó csapat, egy jó közeg alakult ki a nyáron.

Említetted, hogy sokat ad egy játékosnak a 3×3. Te miben tudsz fejlődni?

Nincs idő a gondolkodásra, gyorsabban kell jó döntéseket hozni. Rövidebb a támadóidő és kevesebben vagyunk a pályán, így sehol nincs mód a pihenésre, fújni egyet. Bár összetettebb a játékrendszer az 5:5 kosárlabdában, de azzal, hogy ki van tolva a faulthatár és gyorsan áll át a játék támadásból a védekezésbe, sokat hozzá tud adni egy játékos pályafutásához.

Tudom azt, hogy van, aki mind a mai napig nem ismeri el a 3×3-as kosárlabdát és komolytalannak tartja. Lehet, hogy rövidebb, de egyáltalán nem egyszerű egy nap kettő vagy három meccset magas szinten lejátszani. Sokat kivesz az emberből és éppen ezért kiváló állaóképességre van szükség.

Fotó: FIBA.Basketball

Térjünk át a klub kosárlabdára. Tavaly kiemelkedő számaid és abszolút vezér-szereped volt Győrben. Milyen lehetőségeket mérlegeltél nyáron?

Már sokszor nyilatkoztam, hogy nekem célom a magyar bajnoki cím és nem szeretnék mellébeszélni, nagy csalódás volt az előző szezon. Hatalmas reményekkel vágtunk neki, de sok sérülés és sok olyan tényező hátráltatott minket, melyek meghiúsították álmaink megvalósítását.

Az sem titok, hogy nem egy szezonra terveztem a hazatérést. Több lehetőségem nyílt és benne volt a pakliban, hogy egyszer még szeretném kipróbálni magam külföldön. Az első légiós szezonom nem a várakozásaim szerint sikerült. Az egy dolog, amit a szurkolók kívülről látnak és az egy másik dolog, amit egy sportoló megél, amikor légiósnak áll. Sok új játékos, teljesen más szerep.

A jelenlegi csapatomnál is egy poszton több kiváló játékosunk van. Tudom a hosszútávó céljaimat, de szerettem volna még egyszer kipróbálni magam külföldön. Ehhez pedig nagyon szimpatikus volt, amit Stella Kaltsidou vezetőedzőnk felvázolt. Megfordult a fejemben, hogy otthon maradok és Magyarországon belül váltok csapatot, tetszett azonban a szemlélet, hogy az emberek kiválasztásánál milyen szempontokat vettek figyelembe. Ahogy felépítették a klubot és amilyen hosszú távú célokat tűztek ki, hiszen 1+1 éves szerződést írtam alá.

Voltak más kecsegtető ajánlataim, én viszont azt fogalmaztam meg, hogy elsősorban magamnak szeretnék bizonyítani. A török szezon kellő tapasztalattal ruházott fel és emiatt tudom, hogy miben kell másként nekivágni ennek az évadnak.

Kicsit csalódott vagyok, hogy végül nem lett Euroliga, de nagyon nagy céljaink vannak az Európa Kupában és remélem minden jól alakul.

Nagyon leegyszerűsítve: az dolgozott benned, hogy a nap végén ne maradjanak kérdőjelek?

Valamilyen szinten kudarcként éltem meg a törökországi szezont. Egyénileg és csapatszinten is lehetett volna jobb, de csak az érti meg igazán, aki tudja, hogy min mentünk keresztül Ágival. Éppen ezért kell minden véleményt a helyén kezelni.

Az a szezon összességében volt nehéz Törökország mellett az elbukott olimpiai selejtezővel, a WNBA-vel. Akkor azt éreztem, hogy a hazatérés a legjobb döntés. Az elmúlt szezon azonban megerősített annyira, hogy újra bele tudok vágni a légiós életbe.

A válaszom igen, azért is szerettem volna belevágni ismét, hogy ne maradjanak bennem nyitott kérdések.

Fotó: Athinaikos Qualco

Bár az Olmypiacos női csapatának is voltak jobb időszakai, de ha Görögország, akkor elsősorban a férfi kosárlabda jut a szurkolók eszébe. Milyen az élet a női kosárlabdában egy kisebb klubnál?

Ha bárkinek megemlíted, hogy görög kosárlabda, akkor mindenki az Olympiacos-szal vagy a Panathinaikos-szal azonosítja. Én valóban egy harmadik klubhoz igazoltam, de azt tartom: mindenki, aki eljutott egy bizonyos szintre, valahol elkezdte.

Megvannak a lehetőségeik sok külföldi játékossal minőségi csapatot építeni. Szimpatikus, hogy a célokat ennek ellenére nem szabják irreálisra. Építkezni szeretnének, először az Európa Kupára összegyúrni egy ütőképes csapatot és utána az Euroligára.

Lehet, hogy lett volna lehetőség Euroliga-selejtezőt játszani, de mindenki tudja, ha összevásárolsz jó játékosokat, ők nem biztos, hogy csapatként együtt tudnak dolgozni. Az első lépés egy jó közeg kialakítása.

A benyomásaim jók és azt érzem, hogy ésszerű kereteken belül mindent megteremtenek, amit kérünk, amire szükségünk van. Mindenre odafigyelnek, jól felépítettek az edzések. Egy rossz szavam nem lehet, az első benyomásaim pozitívak.

Bennem is kettősség uralkodott nyáron. Nem tagadom, meglepett, hogy nem találtalak titeket az Euroliga csapatlistán, de közben belegondolva: láthattunk sok olyan kudarcos kísérletet, amikor egy klub az első évre túlzott célokat fogalmazott meg. Talán ez a higgadtság biztató a jövőre nézve.

Az első naptól le van tisztázva, hogy mi miért történik. Volt egy meeting, ahol Stella szimpatikusan összefoglalta az elképzeléseit.

Tiszta lapokkal játszanak. Ha a keretünk akár képes is lenne az Euroliga helytállásra, elsőre kisebbek a célok. Ráadásul szerintem az Európa Kupának győzelmi célokkal nekivágni is hatalmas dolog.

Szeptember elején például Szlovéniában edzőtáboroztunk, hogy összeérjünk. Biztos, hogy otthon is lehetett volna nap, mint nap hasonlóan edzeni, de – ahogy mondtam – a jó közeg felépítése a cél, ami a későbbi előrelépés alapja lehet.

Zárjuk technikai kérdésekkel. Milyenek a légiós-szabályok Görögországban és neked – az eddigi munka alapján – milyen szereped lehet?

Hasonlóan a legtöbb országhoz, négy légiós lehet a keretben. Nálunk Robyn Parksnak és Ivana Racának van görög útlevele, így ők a bajnokságban nem számítanak légiósként. Ennek köszönhetően szűkül a kimaradó játékosok köre. Rajtuk kívül hét légiósunk van.

Stella szavai szerint 4-es, 5-ös poszton is szeretné, hogy bevethető legyenek. Elsősorban nyilván 5-ös poszton, ahol most egészséges versenyhelyzet alakult ki. Több jó játékosokunk van azon a poszton és erre a versenyre szükség is van egy csapatban, mert ebből mindenki profitálhat.

Szeretnék élni a lehetőséggel! Sok mindent máshogy látok és másként élek meg, mivel ez a második légiós-szezonom és a tavalyi hazai évad is sok tapasztalatot adott. Most már érettebben állok sok-sok mindenhez.

Fotó: Rébay Viktor / FIBA.Basketball

Hirdetés