Magyarország

Ennek az első győzelemnek így kellett megszületnie – interjú Bálint Rékával

Szerző: Nagy Norbert

2022.11.03. 21:39

#F1, #Szekszárd

Sokáig emlékezetes küzdelemben megszerezte első győzelmét a női kosárlabda Euroliga főtábláján az Atomerőmű KSC Szekszárd. A Fenerbahce kétszeri hosszabbítást követő 103-101-es legyőzése után a csapatkapitánnyal, Bálint Rékával beszélgettünk.

Gratulálok a történelmi első győzelemhez! Mondhatom, hogy nagyon kellett ez a siker?

Köszönjük! Igen, főleg, hogy nem nyertünk még idén ilyen rangadó jellegű mérkőzést. A bajnokságban döntően olyan csapatokkal játszottunk, akik nem szerepelnek nemzetközi porondon, Miskolcon pedig bajnoki rangadón vereséget szenvedtünk. Tényleg nagyon kellett!

Milyen hangulat uralkodott a meccs előtt az öltözőben? Bennem nagyon vegyes érzések voltak. A Fenerbahce hagyományosan lassan kezdi a nemzetközi szezonokat és idén is kikaptak a nyitányon a Polkowice otthonában. Másik oldalról viszont a hiányzói ellenére ez még így is egy bombaerős gárda volt.

Valóban volt egy ilyen kettősség a meccs kapcsán szerintem mindenkiben. Láttuk, hogy bár így is tele vannak sztárjátékosokkal, de a Fener ebben az összeállításban, az év ezen periódusában verhető. Az első Euroliga forduló és a török bajnokság eddigi mérkőzései azt mutatták, hogy nem álltak még annyira össze, amennyire a későbbiekben várhatóan össze tudnak majd állni.

Arra viszont nagyon figyelni kellett, hogy ez a tudat ne altasson el minket. Mégis egy Fenerbahcéről beszéltünk. Tudtuk, hogy pokolian nehéz meccs lesz. Összességében úgy készültünk egész héten, hogy hazai pályán a közönség támogatásával megszerezzük az első győzelmet.

Nem indult jól a mérkőzés, 11 ponttal elléptek a törökök. Mi történt akkor és mi változott utána?

Kicsit belealudtunk a kezdésbe. Az elején túlzottan próbáltunk megfelelni az elvárásoknak, tehát annak, hogy jó meccset alakítsunk ki. Szerencsére annyira viszont nem engedtük őket elmenni, hogy ebből komoly problémánk lett volna. Viszonylag hamar kiegyenlítettünk és nyitottá tettük a találkozót. Utána nem is tudom, hogy hány alkalommal változott a vezető kiléte.

Megnéztem a statisztikán, 13 alkalommal változott. Mik voltak a negyedik negyed és a hosszabbítás kulcsmomentumai? Nem túlzás azt mondani, hogy mindkét csapatnak akadt olyan pillanata, amikor nyeregben érezhette magát.

Ez jó kérdés. Nem nagyon tudok egy-egy pillanatot kiemelni. Mi is azt beszéltük a lányokkal, hogy ezt mindkét csapat többször megnyerte és el is veszítette. Inkább a lelki oldaláról közelíteném meg. Az egész meccs alatt olyan érzés uralkodott, hogy mi itt most nem kaphatunk ki.

A tavalyi Euroliga szezonban végig kísért minket az, hogy egy-egy aprócska ponton múltak mérkőzések. Most olyan előérzetem volt, hogy bármi is történjen, ennek a mi javunkra kell eldőlnie és végül így is történt.

Hihetetlen érzelmek szabadultak fel mindenkiben a lefújás pillanatában. Nem tudom mennyire érdemes ezt klasszikus módon elemezni. Milyen gondolatok kavarognak benned?

Ennek az első győzelemnek így kellett megszületnie: ilyen meccsen hazai pályán fantasztikus közönség előtt. Szerintem idén nem is volt még ilyen atmoszféra Szekszárdon. Ha részletesen kielemezzük, a védekezésünkért nem leszünk megdicsérve, de azzal, hogy nyertünk, talán még ez is megbocsátható most.

Ha a támadójátékot nézzük, akkor kívülállóknak is egy látványos, élvezetes mérkőzést vívtunk. Valóban jó volt látni a játékosok, stábtagok arcán a felszabadultságot, hogy megvan az első győzelem. Remélem, hogy ez felszakít gátakat és gyűjtögetünk mellé még több győzelmet.

Én hozzátenném: jó, hogy ez november elején megszületett és a „nyeretlenség nyomasztó érzése” nem húzódott rá hosszú távon erre az Euroliga szezonra.

Ezzel egyetértek abszolút.

Mi az erőssége az idei Szekszárdnak?

A győzelem ellenére még mindig sok van bennünk, amit nem mutattunk meg. Több területen tudunk csapatként fejlődni. Ez még akkor is igaz, ha a szeptember végi budapesti szezonnyitónkhoz képest ég és föld a különbség, pár hét alatt is sokat léptünk előre.

Lehet, hogy furcsán hangzik, de ha röviden kellene jellemeznem, akkor vagányabbak vagyunk. Sok játékosunk is vagányabb, de ez már a teljes csapatra kezd átragadni. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a szoros végjátékokat és a nagy mérkőzéseket jobb százalékkal meg tudjuk nyerni.

Aki látta a szerdai összecsapást, ezt a vagányságot egyértelműen megerősítheti. Innen merre tovább? Számolsz azzal, hogy ez most egy extra lendületet adhat a válogatott szünetig tartó meccsekre vagy inkább az elmúlt hetek extra terhelése után most egy kicsit fáradtabb időszak jön?

A szerdai meccsen öt játékosunk nagyon sok időt töltött a pályán, ők biztosan rettenetesen elfáradtak. Összességében viszont nem érzek nagy fáradtságot a csapaton. Két Euroliga forduló és két bajnoki van a szünetig. Ezek is mind kemények lesznek, de talán adott ez most egy olyan lendületet nekünk, hogy ezekbe önbizalommal telve mehetünk be.

Megpróbálunk az Euroligában a hátralévő két meccsen győzelmet szerezni. A bajnokságban a TFSE mellett még a Sopron is érkezik a szünetig. Remélem, hogy akkor is hasonlóan élvezetes küzdelmet látnak majd a szurkolók.

Zárjuk egy kicsit személyes kérdéssel. Amikor pályafutásod elején az első meccseden szekszárdi mezben leütötted a labdát, gondoltad volna, hogy ebben a csarnokban egyszer Euroliga találkozón a Fenerbahcét fogjátok legyőzni?

Kis túlzással, de talán akkor még azt sem tudtam, hogy létezik Fenerbahce és Euroliga. Legmerészebb álmaiban sem gondoltam volna.