:
:

Fotó: Besiktas
Szerdán magyar idő szerint 19 óra 30 perctől rendezik a női kosárlabda Európa Kupa döntőjének első felvonását. A Besiktas és a London Lions küzd meg a trófeáért. Krivacevic Tijanával ültünk le egy hosszú beszélgetésre a Besiktas szezonjának eddigi tapasztalatairól.
Őrült egy évetek van! Amikor először képbe került a Besiktas, gondoltad volna, hogy április elején Európa Kupa döntőről és török bajnoki elődöntőről fogsz nyilatkozni?
Megmondom őszintén, hogy nem! Szerintem azzal nem árulok el nagy titkot, ha úgy fogalmazok: talán senki nem számolt azzal, hogy ennyire sikeresek leszünk. Azt láttuk, hogy jó csapat formálódott, de hogy az mire lehet elég, a szezon elején képtelenség volt felmérni.
Elárulom, hogy egyedül a vezetőedzőnk mondta ki rögtön a legelején, hogy ott leszünk az Európa Kupa döntőjében. Mi csak néztünk akkor… és most mégis itt vagyunk. A napokban fel is emlegettük neki, hogy miatta is sikerülhetett. Jó volt a megérzése.
Összességében nagyon nem számoltunk ezzel, de annál jobban örülünk, hogy sikerült. Remélem, hogy innentől nincs megállás. Ha az eredményeket nézem, akkor a Bourges elleni párharc volt a döntő fordulat. Ott nem kalkulált a közvélemény a továbbjutásunkkal. Amikor az sikerült, onnantól egyre jobban átfordult abba az irányba a gondolkodásunk, hogy akárki jöhet. Így is mentünk előre!
Rögtön a közepébe vágunk, de az a Bourges elleni párharc mindent visz. Az első meccsen 19 pontos hátrányban is voltatok és innen fordítottatok, majd végül 16. helyen rangsorolt gárdaként később kiejtettétek az elsőként rangsorolt nagy múltú francia együttest. Mi fordult itt át?
Nehéz ezt megmondani. Vannak ilyen megmagyarázhatatlan dolgok a csapatunk életében (nevet)…
Komolyra fordítva a szót, szakmai magyarázatot valóban nehéz adni arra, ami történt. Valószínű, hogy inkább lelki oldalon állt be az a fordulat, hogy lesz, ami lesz. Mindent beleadunk, ha elég, akkor elég, ha nem, olyan hátrányban már akkor sem történik semmi. Néha jobb így teher nélkül játszani.
Nyilván ezt a teher nélküliséget sem lehet a végtelenségig kitolni. Most, a döntőhöz érkezve már van nyomás. Tele lesz a csarnok. Szeretnénk bizonyítani, hogy nem véletlen, amit elértünk.

Fotó: Besiktas
Miben rejlik a csapat ereje? A statisztika nyilván kirajzol egy képet, de az nem feltétlenül magyaráz ilyen eredménysort.
Jól sikerült megtalálni az egyensúlyt és a szerepeket elosztani a keretben. Van egy ponterős amerikai légiósunk 1-es, 2-es poszton, egy hasonlóan eredményes szerb bedobónk és egy kínai centerünk. Hozzájuk kiválóan illik a török csapatkapitányunk Elif Bayram, aki kiemelkedő szezont fut.
Én gyakran vagyok kimaradó légiós és látom kívülről is csapatot. Az előbb említett játékosok felelnek a pontokért és ha jól mennek, akkor tényleg nehéz megállítani minket. Mellettük ott vagyunk „mi”, a „többiek”, akik igyekszünk hozzátenni és ezt a szerepet is mindenki elfogadja.
Nincs széthúzás ilyen szempontból. Mindenki tisztában van azzal, hogy kik a vezérek és a kezük alá kell dolgozni. A saját példám is ezt mutatja: tisztában vagyok azzal, hogy nem 20 pontokat kell dobálnom, hanem védekezésben kell hozzátennem, illetve segítenem ahol a helyzet éppen megkívánja.
A török csapatokra jellemző módon taktika oldalon itt sem gondolják túl a játékot. Megyünk előre, ahogy tudunk. Ehhez azonban most nagyon illenek azok a játékosok, akik a keretet alkotják. Mindig azt szoktam mondani, hogy itt nagyon egyszerű a hitvallás: amíg nyersz, minden jó, ha kikapsz világvége. Mindegy hogyan, csak nyerjünk.
Túlzott beleokoskodás, ha azt mondom: számomra úgy tűnik, megtaláltad a helyed?
Soha nem lehet elégedett az ember. Két meccsünk maradt a szezonból, így már valamennyire az egész évre visszatekinthetünk és közben sokszor éreztem azt, hogy valami nem jó, tudok ennél többet is.
Voltak hullámvölgyek, mint mindig, de ha nyerünk, akkor el kell fogadni, hogy most ehhez a csapathoz ezt tudtam hozzátenni. Ameddig jönnek a győzelmek, legyen így!

Fotó: Besiktas
A török légiós-szabályok bekorlátozzák a lehetőségeket. Ez a 15 bajnoki azért nem kevés, ahogy a 25 perc alatt jegyzett 9,4 pont, 4,3 lepattanó átlagod sem.
Igazából nem tudtam, hogy mire számítsak, amikor ide igazoltam. Pár nap múlva leszek 34 éves és csak egy volt biztos a csapatválasztásnál: azt kértem az ügynökömtől, hogy a pályafutásom vége felé – nem tudom, hogy ez pontosan mikor jön el – még legalább egy komoly csapatot szeretnék. Nem szerettem volna olyan sok problémával tarkított nehéz szezont, amilyenek az előzőek voltak.
A körülményeket tekintve a Besiktas nagyon profi, jól szervezett. Egy szavunk nem lehet, megadnak mindent nekünk. Sőt, talán még többet, mint amit várhatnánk. Kérdezted korábban, hogy mi a titok. Lehet, ezt kellett volna válaszolnom. Sok klub nem is fogja fel, hogy mennyire fontos az, hogy a csapat körül minden rendben legyen.
Rengeteg helyen megfordultam és az esetek többségében erre nem fordítanak kellő figyelmet. Talán bele sem gondolnak abba, hogy mennyit jelentene és mekkora részt vállalna a sikerből, ha az apró részletek is rendben lennének. Ez a normális, de nagyon kevés női csapat működik ennyire profin, mint amit most tapasztalok.
Nézzük a bajnoki szereplést. Azt, hogy az elődöntőig meneteltetek és végül a Mersin állított meg titeket, a klubnál sikerként értékelték?
Összességében igen, hiszen sokszor beszéltünk arról, hogy a szezon előtt nem számítottak ilyen menetelésre. Az alapszakaszban második helyen zártunk, de a Mersin ágára kerültünk, ami sok mindent meghatározott. Nagy taktikázások mentek minden csapatnál. Ebbe nem is érdemes így utólag részletesen belemenni. Egy biztos, hogy minden klub sok lehetőséget mérlegelt.
Nálunk, amióta döntőbe kerültünk az Európa Kupában, minden erről szól. Csak erről beszélnek a helyiek. Azzal, hogy lezárult a bajnokság, most már maximálisan tudunk az Európa Kupára koncentrálni. Ha nyertük volna a bajnoki elődöntő párharcot vagy akár csak kiharcoljuk a harmadik meccs lehetőséget, akkor az EK döntő két mérkőzése között is pályára léphettünk volna.
A teljes szezont nézve is kétnaponta játszottunk, ami a 40 perces kezdőjátékosainknak óriási teher volt.

Fotó: Besiktas
Mennyire lehetett előre tervezni, hogy mikor leszel kimaradó légiós és mikor számítanak rád bajnokin? Azt tudjuk, hogy ez nagy taktikai csata is a török szakvezetők között.
Egyáltalán nem lehetett ezt előre tervezni, a meccs napján derült ki. Sokszor elhangzott valóban, hogy a rivális csapatra is vártak és annak szerkezete alapján döntöttek. Tudomásul kellett venni, hogy ezen nem szabad idegeskedni, sem túlgondolni. Amikor szóltak, akkor igyekeztem a legjobbamat nyújtani.
Aki ide igazol, annak el kell fogadnia, hogy kevés minőségi török játékos van. Kulcsszerepet kapnak a légiósok és a velük való sakkozás. Mi irányítóposzton egy hazai játékossal rendelkezünk és így oda mindig kellett plusz légióssal számolni. Magas posztokon kicsit több a variációs lehetőség a hazaiakat nézve is, így teljesen érhető, hogy ott volt nagyobb a cserélgetés.
Nekem 34 évesen jól is jött, hogy nem játszottam minden második nap. Nem is tudom, hogy mennyire bírtam volna. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy magas hőfokú Fenerbahce vagy Galatasaray derbin ne léptem volna pályára szívesen.
A London Lions lesz az ellenfeletek az Európa Kupa döntőben. A magyar szurkolók a DVTK elleni Euroliga selejtezőn láthatták őket. Nagyon nehéz elhelyezni ezt a csapatot. Hogy készültök a fináléra?
Ugyanúgy készülünk, mint eddig. Egyénileg nagyon jó csapat a London. Minden poszton kiváló játékosok alkotják a keretüket. Igyekeztünk feltérképezni őket, de inkább magunkra koncentrálunk.
Arra figyelünk, hogy a legmagasabb szinten tudjuk a saját játékunkat játszani. Sok szurkolóra számítunk hazai pályán és Londonban is. Ők még plusz löketet adhatnak. Két meccs, 80 perc a párharc. Azoknak a játékosoknak, akik eddig is kaptak lehetőséget a bizonyításra, készen kell állniuk.
