Hirdetés
3x3

Folytatódik a FIBA 3×3 Women’s Series, Bordeaux-ban szerepel a magyar válogatott



:

:

Hirdetés

Szerdán és csütörtökön Bordeaux-ban folytatódik a FIBA 3×3 Women’s Series. A magyar válogatottnak is szurkolhatunk, mely ezúttal Böröndy Vivi, Papp Dia, Révész Luca és Tóth Franka összeállításban lép pályára. Födi Attila szövetségi kapitánnyal értékeltük a múlt heti poitiers-i tornát és beszélgettünk a bordeaux-i esélyekről is.

Tekintsünk vissza a poitiers-i FIBA 3×3 Women’s Series tornára. Gratulálok a négy közé jutáshoz! Hogy értékeled azt a négy mérkőzést? A francia Bordeaux Ballistik együttesét és a negyeddöntőben Svájcot legyőzte a magyar válogatott, a csoportkörben a japán EXEWING és az elődöntőben a későbbi győztes németekkel szemben alulmaradt.

Köszönjük szépen! Összességében, ahogy te is felsoroltad az eredményeket, egy hullámzó torna volt. Mindkét napon nagyon jó első meccset játszottunk és gyengébb másodikat. Az volt a különbség a két gyengébb között, hogy az EXEWING ellen, ami a japánok mix csapata, fegyelmezetlenül és bután játszottunk. Ott ki is fejeztem a nemtetszésemet a játékosok felé, mert nem tartották be a megbeszélteket.

A németek elleni viszont nem volt annyira rossz. Hét ziccert hagytunk ki, amik nem is faultgyanús, kontaktziccerek voltak, hanem csak rajtunk múltak. Egy ilyen kaliberű német csapattal ennyi kihagyott ziccerrel nem lehet versenyben lenni. Ha azokat bedobjuk, akkor szorosabb mérkőzést játszhattunk volna.

Nem tudom mi az oka, hogy a második mérkőzések rosszabbul sikerülnek. Lehet, hogy elfáradunk. Belegondolva, hogy május eleje óta dolgozunk, ez érthető is lenne. Mindent összevetve negyedik helyen zártunk és ez nagyon sok pontot hozott. Most egyértelműen a pontszerzés a cél. Ezt elértük, ezzel abszolút elégedettek lehetünk. Ahogy mondtam múlt héten, lesz, ahol messzebb jutunk, lesz, ahol nem sikerül majd a kimagasló eredmény. Egy a lényeg, hogy ezeken a tornákon ott kell lenni. Minden helyezés számít.

Ha a két vesztes meccset nézzük, be kell valljam, az EXEWING ellen én csak a végén kaptam észbe, hogy itt baj lehet. A németek elleni elődöntő viszont nekem az azt üzenetet hordozta, hogy abszolút versenyképesek vagyunk ezen a szinten is.

Az EXEWING ellen nekem a meccs elejétől rossz érzésem volt. A számszerű eredményt nézve a különbség valóban csak a végén nőtt meg, de a játék képe már az elejétől kedvezőtlenül alakult. Semmi nem stimmelt ahhoz képest, amit megbeszéltünk. Némi szerencse kellett a továbbjutáshoz. Azt hozzá kell tenni, hogy volt lélekjelenlétünk. A lányok tisztában voltak azzal a végjátékban, hogy pontot kell szerezni és végül Dia távoli dobásával vívtuk ki a negyeddöntőt.

A lányoknak azt mondtam, hogy most már elértünk egy szintet és azt meg kell próbálni tartani. Óriási kontraszt van a meccseink között. Nyilván a német csapat erősebb, mint a svájci. A Svájc elleni győzelem alkalmával mutatott játék egyértelműen a négy közé való. Utána viszont ott vagyunk az elődöntőben és nem tudunk bedobni egy ziccert sem… Ezt a különbséget kell szűkíteni a meccsek között. A kiegyensúlyozottság fontos lenne a folytatásban.

Bordeaux erősebb mezőnyt tartogat. A csoportkörben a világbajnoki negyedik Litvánia és a hétvégi ulánbátori FIBA 3×3 Women’s Series torna harmadikja, Románia lesz a rivális. Ők tudásban ettől függetlenül közelebb vannak. A keresztágunkon pedig a világbajnok francia csapat is érkezhet. Milyen kerettel, milyen célokkal vágtok neki a tornának?

Kezdjük a kerettel. Nem ugyanazzal a csapattal megyünk, mint amivel Poitiers-ben voltunk. Nem mondom, hogy a többi felállásunk gyengébb, de az összeszokottság nyilván faktor lenne ezen a versenyen. Sajnos ezek a tornák menet közben kerültek be a naptárba és bár folyamatosak voltak az egyeztetések a játékosokkal, de mondhatom azt, hogy lassan az egész nyarukat lekötöttük. Ki kell adni a pihenőidőket. Ennek megfelelően Böröndy Vivi és Papp Dia most is lesznek, míg Hegedűs Janka és Kányási Vera helyett Tóth Franka és Révész Luca kap helyet a csapatban.

A hétvégén Nations League forduló volt, aminek óriási a tétje a pontszerzés miatt. Nagyon örülünk a csapat sikerének! Ezúton is gratulálok nekik! Végig követtük a szereplésüket. Ott három játékosunk szerepelt, Jáhni Zsófi, Pusztai Petra és Tóth Orsi. Nagyon elégedett voltam azokkal, akik a felnőttel edzenek. Azzal viszont, hogy ők a hétvégén ott játszottak, rájuk most nem számíthatunk, amivel tovább szűköltek a variációs lehetőségek.

Rátérve a mérkőzésekre. A litvánok ellen mindent meg kell próbálni és nem szabad feladni, de itt a cél és a lányokkal is arra készülünk, hogy a románokat meg kell fogni. Minden helyezés fontos és a nyolc közé jutással nagyon komoly pontokat hoznánk haza.

Nyilván nem ez a cél, hogy elengedjük, de ha a negyeddöntőt nem tudnánk megnyerni és a legrosszabbak lennénk a szerzett pontokat tekintve, az is 40000 ranglista-pont felett hozna. Poitiers, a pozsonyi Nations League és egy bordeaux-i nyolc közé jutás megközelítőleg 200000 pontot jelentene, ami elképesztően jó. Arról nem beszélve, hogy szakmailag is nagy értéke lenne, mert az eddigi FIBA 3×3 Women’s Series tornák közül a legerősebb kör jön szerintem.

A román csapatról mit kell tudni? A szurkolók is láthatták a hétvégén, hogy 15 duplát értékesítve harmadikak lettek az erősen hiányos ulánbátori Women’s Series tornán. Mi lehet a kulcs? Mit emeltél ki a játékosoknak?

Nincs a keretben Sonja Ursu, aki az egyik legjobbjuk. Ennek ellenére nem szabad őket lebecsülni, mert folyamatosan játszanak. Az összeszokottság ebben a játékban sokat ér és ők mennek mindenhova. Bevállalták Ulánbátort, elrepülnek Edmontonba. Irigylésre méltó. Mindent megmozgatnak a pontszerzés érdekében.

Az lesz a kulcs, hogy mennyire tudjuk a kinti dobásaikat kivenni. Van egy magas emberük, de nem ő a kulcsjátékos. Az határozza meg a játékukat, hogy Stonescuék hogyan dobnak távolról. Amikor Belgrádban voltunk és kikaptunk tőlük, akkor nyolc duplát értékesítettek. Az volt az a mérkőzés, amikor Papp Dia sérülése miatt hárman, csere nélkül álltunk ki. Az megint más helyzet, elfáradtunk a végére. Nem tudtunk megfelelően védekezni, kellően élesek lenni. Most úgy készülünk, hogy azokat a távoli dobásokat megpróbáljuk semlegesíteni.

Védekezésben két játékot váltogatunk: vagy váltunk vagy tőrjük a blokkokat. Az elején biztosan törni fogjuk a blokkokat, annak érdekében, hogy ne tudjanak könnyen dobni. Ha utána sikerül előnyt csinálni és nincs faultproblémánk, akkor tudunk váltani. Kimegyünk magasra és ellőjük a faultjainkat.

Két Women’s Series torna között hogy telnek a napok?

Mi májusban kemény munkát végeztünk, leraktuk az alapokat, amire tudunk építeni. Múlt héten csütörtökön értünk haza Poitiers-ből. A péntek és a szombat volt szabad. Vasárnap álltunk újra edzésbe. Hétfőn két edzésünk volt és kedden utaztunk ide a helyszínre. Ezek tehát olyan mini-szériák, amiben három edzés, utazás és maga a torna szerepel. Innentől döntően így fog kinézni a programunk.

Bordeaux után mit hozhat a folytatás?

Most kapnak egy hosszabb szünetet a játékosok és a tervek szerint július 19-én találkozunk legközelebb. Ez szerintem nagyon kell mindenkinek, mert látom a fáradtság jeleit. Az első számításaim szerint akkor lehetünk jók, ha a novemberi zárásig a 400000 pontos határt az idei pontokkal elérnénk.

A prágai Women’s Series-re sajnos nem választottak ki minket. Próbálkozunk keresni alternatívát, mert egy hónap kihagyás sok lenne. Olyan kevesebb pontot hozó tornákat lehet találni, amilyeneken korábban szerepeltünk. Ott azzal tudunk próbálkozni, ha találunk egy megfelelő tornát, oda két csapattal mennénk, ami nyolc embernek növelné a pontjait. Akkor sem fogunk sokat nyerni vele, de a végén akár ez is számíthat.

A Women’s Series naptárát nézve Bukarest és Eaubonne van még Prága mellett az európai tornák közül. Bízzunk benne, hogy ezekre bejutunk. Ha lenne rá lehetőség, akkor bármelyik távolabbira is készen állunk. Nem a csapaton múlna a részvétel! Akár párhuzamosan két tornán való szerepléshez is megvannak a játékosok.

Az igazi az lenne, ha tudnánk kvalifikálni a konstancai döntőre és ezzel párhuzamosan a Nations League szuperdöntő is meglenne. Ebben az esetben szinte biztosan nem csúsznánk le jövőre a világbajnokságról, de addig van bőven teendő. Nekünk nehezebb az utunk, az U23 az eredményes hétvégi teljesítményével ennek kapujába ért.

Hirdetés