Hirdetés
Magyarország

Gáspár Dávid első trófeáját szerezte edzőként



:

:

Hirdetés

Bár a koronavírus miatt csonka lett a 2019/20-as évad, s bajnokokat nem hirdettek, négy trófea azért csak “elkelt”. A női és a kerekesszékes Magyar Kupa, valamint a női és a férfi Hepp-kupa. A győztesek edzőivel, vezetőivel e csonka évad sikereinek hátteréről beszélgetett a hunbasket.hu – elsőként Gáspár Dávid, a női Magyar Kupa győztes Sopron Basket trénere volt az interjúalany.

Játékosként éppen egy évtizede duplázott – azaz bajnokságot és Magyar Kupát is nyert – Gáspár Dávid, a Sopron Basket női csapatának vezetőedzője. Március elején, Pécsett Magyar Kupa győzelemre vezetve csapatát edzőként is megvan az első trófeája.

Hogy nehezebb trófeát nyerni, ha úgy tetszik a csúcsra jutni, edzőként vagy játékosként? 

– Mindkettőnek megvan a maga nehézsége, ugyanakkor szépsége. Mind a játékosként, mind pedig az edzőként elért sikerbe nagyon sok munkát fektettem. Játékosként, a pályán a “gyakorlati megvalósítás” volt a feladat, sok-sok fizikai, technikai és taktikai felkészüléssel, ez fizikális értelemben volt nagyon nehéz és fárasztó. Edzőként jóval sokrétűbb, komplexebb a feladat, ez nagyon nagy szellemi erőfeszítést igényel, és – most már látom – jóval stresszesebb is. Az öröm, az eufória érzése viszont egy-egy nagy győzelem, siker után edzőként és játékosként is ugyanolyan csodás!

A kupadöntő három meccsét egyre nagyobb és nagyobb különbséggel, hét, kilenc, valamint tizenkét ponttal nyerték. A meccsek is egyre könnyebbek és könnyebbek voltak?

– Mind a három brutálisan nehéz mérkőzés volt! Az első és az utolsó mérkőzésen egyértelműen a szervezett védekezés dominált, talán túlságosan is kontrollált befejezésekkel, a TF elleni elődöntő viszont nem a védekezésről szólt. Ha előre tudjuk, hogy ez lesz az utunk, mi is a TF elleni meccset gondoltuk volna a legkönnyebbnek – nem így lett.

Ha valaki, aki nem ért magyarul, nézte a TF elleni elődöntő utáni nyilatkozatokat, könnyen azt hihette, a ragyogó, szinte boldog TF-edző, Magyar Bianka csapata nyert, és a villámló szemekkel nyilatkozó Gáspár Dávid együttese kapott ki…

– Szerencsére nem így történt, sikerült “túldobni” a TF-et, amely ellen azért nehéz játszani, mert nagyon sok az improvizáció a játékukban, s ez ellenünk az elődöntőben egy remek dobóformával is párosult a fővárosiak részéről.

Az elődöntő és a döntő között volt némi “fejmosás” a kilencven kapott pont miatt?

– Jobbnak láttam, ha a mérkőzés estéjén már nem beszélek róla, már csak azért sem, mert a lányok vannak annyira érettek, tapasztaltak, hogy tudták, nem volt szép “munka” a TF elleni teljesítmény. Hozzátenném, játékosként is voltam részese ilyen mérkőzésnek – előfordul az ilyen. Ugyanakkor szó nélkül sem akartam elmenni mellette, a döntő reggelén beszéltem egy keveset róla, de nem akartam nagyon túlgondolni. A döntőre úgy éreztem, már mindkét csapat fáradt volt, de három nap alatt a harmadik meccset lejátszva ez nem meglepő – ezért is lett elég pontszegény a finálé.

Úgy egy hónapja nyilvánította befejezettnek a bajnokságokat a szövetség. Mi a helyzet azóta a kupagyőztesnél?

– A csapat fiatal játékosai továbbra is edzenek. Vannak termi és konditermi foglalkozások – szigorúan az egészségügyi előírásoknak megfelelően, kellő távolságot tartva. A labdás egyéni képző foglalkozásoknál például fél térfélen csak 1-1 játékos és edző tartózkodik egyszerre, s az erősítő teremben sincsenek egyszerre négynél többen, ők is egymástól jól elkülönítve végzik a gyakorlatokat. Próbáljuk a lehető legkisebbre csökkenteni a személyes találkozások számát. A technikai képzést fejlesztő és a konditermi tréningek mellé viszont nagyon sok “házi feladatot”, otthon elvégzendő gyakorlatokat, edzésprogramokat adtunk a lányoknak. De hogy a távolabbi jövő mit hoz, azt most még nem nagyon tudni…

Fotó: MKOSZ / Rébay Viktor

Hirdetés