Hazavinné Ghánába a magas szintű kosárlabdát Batabe Zempare
:
:
Tizenkét pontot és több mint tizenegy lepattanót átlagol a Ludovika-FCSM Csata ghánai-amerikai magasembere, aki Olaszországból igazolt Budapestre. A CSU Bakersfield egykori hallgatója edzésidőn kívül is sok időt tölt a Ludovika Arénában, és nagy álma, hogy egyszer WNBA-s vagy Euroligás csapat mezét is magára ölthesse. A klub hosszabb interjút készített a játékossal.
A videóból megtudható, hogyan kezdtél el kosárlabdázni. Hogy kerültél Ghánából az Egyesült Államokba?
Az édesapám 30 éve Amerikában élt, de ő is Ghánában született. Amikor 7 éves voltam, magával vitt New Jersey-be, majd később Arizonába költöztünk. Innen még 3 évre visszatértem a szülőhazámba az édesanyámmal, de aztán megint Arizonába vezetett az utam. Tulajdonképpen ekkor szoktam meg, hogy néhány évente máshová kell költöznöm.
Milyen szinten űzik a kosárlabdát Ghánában?
Nem túl népszerű sport otthon. A legtöbben alacsonyak, így az emberek inkább az oktatást részesítik előnyben a sportok helyett. Az egyik célom az életben, hogy elérjem: Ghánában a fiatalok eszközként használhassák a sportot, hogy segítsenek a családjukon vagy magasabb szintű oktatáshoz jussanak vele. Ha én is biztosíthatnám ezt a lehetőséget valakinek, az nagyszerű lenne. Ugyancsak célom, hogy mintegy elindítsam a ghánai kosárlabda válogatottat.
Az is kiderül, hogy a főiskola utolsó évében vált belőled olyan szintű játékos, hogy profinak állhass. Hol töltötted az elmúlt éveket?
Az első profi szerződésemet Bulgáriában kötöttem. Nem volt a legjobb tapasztalat. Fél szezon után a csapat helyzete elég bonyolult lett, így az évad hátralévő részére Finnországba költöztem. Itt már nagyszerűen éreztem magam. Megszakítással két évet játszottam Olaszországban is – innen kerültem a Csatához –, a köztes időt pedig Franciaországban töltöttem. Olaszországot nagyon szerettem, a szívembe zártam.
Hová helyeznéd a Csatát az eddigi állomásaid közül?
Az előző szezonbeli olasz csapatom, a Lucca lenne talán a legerősebb, amelyben szerepeltem. Tulajdonképpen a Csata a második, aztán a finn csapatom a harmadik. Aztán következne a francia, majd a bolgár csapatom.
Budapesten van kedvenc helyed?
A lakásom (nevet). A vírushelyzet miatt nem volt még túl sok lehetőségem megnézni a várost, de remélhetőleg a szezon vége felé, a korlátozások esetleges lazításával lesz alkalmam körülnézni picit.
Hogy telik így egy napod Magyarországon?
Általában az edzések köré szerveződnek a napjaim, szóval sok kosárlabdával. Mostanság épp a Harry Potter filmeket nézem, amikkel lényegében 3-3 órát eltöltök egy nap. Olvasni is szeretek és videojátékokkal játszom. Olyan dolgokat csinálok, amik során a testem pihenhet egy kicsit.
A magyar jellegzetességekkel hogy állsz?
Megkóstoltam már a pálinkát (nevet), ami nagyon ízlett. Igazából nemrég próbáltam ki a gulyást is. Ezeken kívül nem tudom, hogy mi tipikusan magyar még, de azt igen, hogy ez a két dolog különleges itt.
A videós riport megtekinthető az alábbiakban:
Fotó: Szilágyi Dénes / Ludovika-FCSM Csata
