Hirdetés
Magyarország

Helytállás több fronton – interjú Holcz Rebekával



:

:

Fotó: Jantner Zsolt / Atomerőmű KSC Szekszárd

Hirdetés

Az Atomerőmű KSC Szekszárd rendkívül sűrű szezont zárt. A bajnokságban ezüstérmet, a Magyar Kupában bronzérmet szerzett és fennállása során először az Euroliga főtábláján is megmutathatta magát. A csapat U19-es világbajnoki bronzérmes játékosával, Holcz Rebekával nem csak az élvonalbeli együttesről, hanem az ANB Piros csoportjáról és a juniorok közelgő „B” döntőjéről is beszélgettünk.

Most úgy tekintünk vissza a 2021/2022-es évadra, hogy a Piros-csoportban még tartanak a küzdelmek és a juniorok „B” döntője is előttünk áll. A felnőtteknél viszont véget ért a szezon és szerepeltél 18 bajnoki alapszakasz, 8 rájátszás és 7 Euroliga találkozón. Milyen tapasztalatot adtak ezek?

Úgy érzem, hogy a szezon alatt nagyon sokat fejlődtem minden területen. Külön öröm számomra, hogy egy magasabb szinten, az Euroligában is kipróbálhattam magam, ahol keményebb az egész játékstílus.

Szerintem az nem csak nekem, hanem a teljes csapatnak nagy fejlődési lehetőséget adott, hogy a magyar bajnokság mellett itt is játszottunk.

Most már két hónapja vége a nemzetközi szezonnak, így volt ideje leülepedni az élményeknek. Mi az a fő tapasztalat, amit elraktároztál magadban?

A keménység, amit az előbb is említettem. Itt nekünk a védekezést nézve világsztárokat kellett fognunk és az sokkal nehezebb feladat. Az egész Euroliga egyébként teljesen más szituáció, mint a bajnokság vagy bármi, amit korábban megtapasztalhattunk.

Idén még tovább fiatalodott a szekszárdi keret, így kaptál lehetőséget a felnőtt csapatban. Ezek alapján hogy érzed: mi az, ami működött és mi az, amiben fejlődnöd kell?

Úgy gondolom, hogy elsősorban koncentrációban kell fejlődnöm ahhoz, hogy többet tudjak pályán maradni ezeken a mérkőzéseken. Amilyen feladatokat Zseljkó kiszabott rám, azokat természetesen próbáltam maximálisan megvalósítani.

Abban fejlődni kell, hogy a megbeszélt taktikai dolgokat időben lereagáljam és jó döntéseket hozzak. Gyorsabban és pontosabban mérjem fel, hogy bizonyos helyzetekben mit lehet vállalni. Ebben nekem nagyon fontos lenne előre lépni.

Fotó: Jantner Zsolt / Atomerőmű KSC Szekszárd

Térjünk át a Piros csoportra, ahol egyértelműen húzóember vagy a számok alapján.

A Piros-csoportban nem mindegyik meccsen tudtam, tudtunk részt venni, mert egybeesik a felnőtt meccsekkel vagy edzésekkel. Idén, amikor többször nem voltunk elegen, akkor még inkább a felnőttekkel dolgoztunk. Talán azt is mondhatom, kevesebbet mentünk a B-csoportos meccsekre, mint amivel előtte számoltunk.

Nekem ott is az a cél, hogy Zseljkó által kiadott vagy előre megbeszélt különböző feladatokat minél jobban végrehajtsam. Mondok egy példát, ilyen volt adott esetben, hogy a gólpasszokra jobbat kellett figyelni. Próbálom azt a tudást használni, amit a felnőtt csapatban megszereztem.

Aki megnézi a tavaszi számaidat, egészen kiemelkedőek. A teljes évadot nézve 12 találkozón léptél pályára: 29.8 perc alatt 14.8 pontot és 7.1 lepattanót átlagoltál. Ezt te hogy éled meg? Tudod sikerként felfogni vagy ez egy kötelező feladat ilyen szinten?

Én teljesen sikerélményként fogom fel, hogy ott alapemberként számítanak rám. Ezen felül, ha valamit elrontok, azt ott ki tudom javítani és utána már tudok arra koncentrálni, hogy azt a hibát újra ne kövessem el. Ilyen szempontból is fontos.

Maradjunk a sikereknél. A Hepp Kupát megnyertétek, a döntőben 10 pont, 12 lepattanós dupla-duplát értél el.

Megmondom őszintén, én azt a szezon legnagyobb sikerének könyvelem el. Fiatal csapatként, bár természetesen Miklós Melinda és Mányoky Réka feljátszottak hozzánk, idegenben tudtunk nyerni.

Ez a ti munkátok a gyümölcse volt.

Egyértelműen és ez nagyon jó érzés.

Fotó: Tóth Zsombor / Soproni Darazsak Sportakadémia

Nem szeretnék butaságot mondani, ha jól látom hat mérkőzésen szerepeltél a junioroknál. Azt, hogy idén „B” döntős lesz a Szekszárd, hogy értékeled?

Igen, annyin játszottam összesen és az nem számit soknak. Hasonló okok miatt tudtam kevesebb meccset vállalni, mint amit a B-csoportos csapatnál is mondtam. Többek között a Törekvés SE elleni keresztjáték párharcban sem voltam ott. Kicsit csalódott vagyok, hogy idén „B” döntőben leszünk, de megpróbáljuk kihozni belőle a maximumot.

Ha jól értem, akkor erre eredményorientált tornaként tekintesz?

Persze, nem is szabad másként arra tekinteni. Nekem egyértelműen a győzelem a cél. Bízom benne, hogy lesz esélyünk elérni.

Búcsúzol a korosztálytól…

Igen, nekem ez az utolsó évem utánpótlásban. Azért is szeretném, hogy jó élményekkel záruljon.

Bár itthon a fiataloknak két korszakhatár is van, amikor lezárul az utánpótlás, illetve amikor kikerültök az U20-as védőháló álló. Ettől függetlenül, amikor vége az utánpótlásnak, az egy fontos pillanat. Az elmúlt évekből milyen élményeket emelnél ki?

Eredményben mindenképpen azt szeretném kiemelni, amikor megnyertük a kadett döntőt Pécsen. A legelső bajnoki cím felejthetetlen élmény mind a mai napig. Sőt, eddig egyértelműen az a legmeghatározóbb élményem is.

Tavaly a junior döntő után kicsit csalódottak voltunk, hogy „csak” ezüstérem lett belőle. Most már visszagondolva azért az is nagyon szép dolog.

Fotó: FIBA.Basketball

Válogatott szinten tagja voltál az U19-es világbajnoki bronzérmes csapatnak. Gondolom az is egy kiemelkedő élményt adott.

A mai napig, amikor eszembe jut, a hideg futkos rajtam. Eszméletlen szép élmény marad nekem. Ennyire fiatalon az U19-es válogatottban szerepelni – én nem gondoltam volna az elején, hogy ilyen jól fog végződni a tavalyi nyár.

Azt nézem, hogy két évvel idősebbekkel is játszottál azon a tornán. Ez nem sok ebben az életszakaszban?

Igen, jól számoltál. Nem éreztem magam semmivel sem kisebbnek. Nyilván életkorban igen, de másban nem. Nagyon örülök, hogy bizalmat szavaztak nekem az edzők és bekerültem a 12-es keretbe. Az, hogy eredményben is ilyen jól végződött, külön öröm!

Az idei nyár hogy alakul?

Várhatóan az U18-as válogatottban számítanak majd rám. Szeretnék bekerülni a 12-es keretbe és ha már bent vagyok, akkor az Eb-n a csapattal együtt a lehető legtöbbet kihozni a tornából.

Az idén megszerzett meccstapasztalatod alapján az utazó keretbe kerülés nekem nagyon is reálisnak tűnik.

Remélem, hogy ez így is lesz. Úgy érzem, hogy a szezon során sokat fejlődtem önbizalom terén és játékban is. Bízom benne, hogy ezt a válogatottban is meg tudom mutatni.

Fotó: Jantner Zsolt / Atomerőmű KSC Szekszárd

Ha már említetted a fejlődést, nyárra mi a célod?

Védekezésben mindenképpen szeretnénk fejlődni. Különösen úgy, hogy nemzetközi meccseken más ország csapatai, más stílus ellen is minél jobban menjen. Az első a védekezés és utána abból már jönni fog a támadás, de most elsősorban a védekezésre szeretnék fókuszálni. Támadásban úgy érzem, hogy önbizalomban kell fejlődnöm.

A védekezés fejben vagy fizikálisan dől el nálad?

Mind a kettő. A védekezésnél a legfontosabb, hogy például ne verjenek meg egy-egyben vagy jobban figyeljek a besegítésnél. Ezt úgy kell érteni, hogy jól segítsek be, de utána visszaérjek az emberemre. Amikor arról beszélek, hogy fejlődni kell ezen a területen, akkor általában ilyen dolgokra gondolok.

A végén beszéljünk a civil életről. Hogy tudod az iskolával összeegyeztetni a kosárlabdát?

Én szerencsére olyan iskolába járok, ahol a sportot nagyon támogatják. A tanáraim segítenek abban, hogy a sport miatt a tanulásban se kerüljek hátrányba. Például az anyagokat is külön megkapom. A számonkéréseknél szintén van arra lehetőség, amikor belefér az időmbe, akkor megyek be vagy külön nekem összeállítanak egy tesztet. Rugalmasak, ami hatalmas segítség. E nélkül nem menne.

51 meccsen léptél pályára különböző sorozatokban. Kell arra figyelni, hogy úgymond ne legyen sok a kosárlabda?

Ennek nem is számoltam utána… Nekem mindig a kosárlabdán vagy a tanulásom jár az eszem, de természetesen fontos a pihenés.

Milyen terveid vannak a következő szezonokra?

Szeretnék Magyarországon maradni és továbbra is kosárlabdázni. Cél, hogy a korosztályos válogatottakban is rendre ki tudjam vívni a helyemet.

Fotó: Jantner Zsolt / Atomerőmű KSC Szekszárd

Hirdetés