:
:
Hétfõn 18 óra 30 perctõl rendezik Miskolcon a Generali Arénában a Sopron Basket és az Aluinvent DVTK döntõjének második mérkõzését. Az egyik fél harmadik sikeréig tartó párharcban 1-0-s elõnyben van az idei évadban hazai porondon még veretlen címvédõ soproni együttes.
Tipikus elsõ meccsel indult a 2019-es finálé. Ezeken a hasábokon sokszor szoktuk dicsérni a csapatokat egy-egy kiemelkedõen sikerült találkozóért. Ezúttal viszont mindkét gárda és a sportág közvéleménye is joggal tekinthet úgy péntekre, hogy bõven maradt tartalék a játékban. Sajátos stílusában ennek Roberto Iniguez a Sopron Basket vezetõedzõje is hangot adott. Abban mindenképpen igaza van, hogy sajnos nem ettõl az összecsapástól lett népszerûbb itthon a nõi kosárlabda.
A 14 és 16 eladott labda igen magas szám a küzdõ felektõl. Ahogy az sem mindennapi, hogy a Sopron a duplákat hazai pályán 45%-kal, a triplákat mindössze 29%-kal dobta. A DVTK-nál pedig ugyanezek a mutatók 34% és 31%. Az évad során és a döntõ felvezetéseként is méltattuk a DVTK-t, hogy milyen sok opciója van támadásban. Az elsõ meccs elsõ félidejében azonban mindössze hárman találtak be a keretbõl. Lényegében a 12-2-es kezdés eldöntötte a csatát azon az estét. Egy olyan kiemelkedõ rutinnal és klasszisokkal rendelkezõ csapat, mint a Sopron végig tud és végig is kell vinnie egy ilyen elõnyt ekkora téttel bíró találkozón.
A hétfõi második felvonás nyilvánvalóan teljesen más lesz. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a párharc legfontosabb összecsapása elé nézünk olyan szempontból, hogy várnak-e még ránk a bajnoki trófeáért zajló versenyfutásban izgalmak a folytatásban. Ha a Sopron idegenben – egy várhatóan igencsak magas hõfokú találkozón – be tudja húzni a gyõzelmet, akkor 2-0-ról kiváló esélyei lesznek otthon lezárni csütörtök este az évadot. A DVTK viszont a saját szempontjából teljesen új mederbe terelheti a 2019-es finálét, ha kit tud vívni egy gyõzelmet.
Minden kritikai nélkül elmondható, hogy az elsõ percekben talán a kellõ önbizalom is hiányzott a miskolci gárdából pénteken. Hazai környezetben nem lehet más a célja a szakmai stábnak, mint ebbõl az állapotból kibillenteni a játékosait. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy Roberto Iniguez soproni oldalon több szituációban nagyobb pontosságot, hatékonyabb megoldásokat fog megkövetelni a játékosaitól. Nyilván akkor is, ha a csúcspontot jelentõ Final4 után két héttel egy eddig veretlen szezonban ezt nem könnyû már elõidézni.
A Sopron azzal alakította ki fölényét, amivel az Euroligában is tud érvényesülni. Nagyon gyorsan felhozta labdát, azonnal játszotta meg a magas játékosait a címvédõ és így pillanatok alatt dobóhelyzetet tudott kialakítani. Ezt rendkívül nehéz az aktuális riválisoknak lekövetni. Igazából a hazai mezõnybõl csak extra dobóformával tudnának a csapatok élesebb eredményt kialakítani. Ez nem sikerült a DVTK-nak. A döntõ elsõ meccsének elsõ 20 percbe 30 kísérletbõl mindössze 9 sikeres vállalást hozott. Arról pedig volt szó, hogy összesen három játékos talált be. Ehhez 11 eladott labda jött, aminek ráadásul jó része abban a rövid periódusban, amikor kialakult a fentebb említett 10 pontos differencia.
A második meccs kapcsán minden azon múlik, hogy mennyire tudja az elõbbiekben bemutatott játékát érvényesíteni a Sopron. Az alapszakasz januári miskolci rangadóján az elsõ félidõben ezt sikerült megtennie. Utána a DVTK jó távoli dobásokkal és valamivel keményebb védekezéssel saját ritmusába terelte a meccset, de már szintén megvolt a meghatározó differencia. Az elsõ negyed hétfõn este nagyon sok mindenre választ fog adni.
