:
:
Péntekrõl szombatra virradóra Rio de Janeiróban a legendás Maracana stadionban került sor a 2016-os Nyári Olimpiai Játékok megnyitó ünnepségére. A londoni megnyitóhoz képest kevésbé látványos, de rendkívül fontos üzeneteket hordozó eseményt láthattunk, mely során a nõi kosárlabda brazil egyéniségei is fõszerepbe kerültek.
A megnyitó a hagyományos mûsorral kezdõdött, mely során a házigazda Brazília igencsak fordulatos történelmének legfontosabb momentumait elevenítették meg a fellépõ mûvészek. A helyi szervezõk azt mondták, hogy az erõforrásokat tekintve a londoni megnyitónak mindössze a 30%-át tudják a mûsorra fordítani, de ezt nagy szívvel, lelkesedéssel és fontos üzenetekkel pótolják. A legfontosabb üzenet pedig, amely az egész estét végigkísérte, a környezettudatosság volt. A globális felmelegedés, a klímaváltozás súlyosságára, az élõ természet és a zöld területek megóvására hívták fel a figyelmet.
A nemzetek bevonulása is az elõbb megfogalmazott gondolatok jegyében telt. Minden sportoló kapott egy magot, melyet a Maracana stadionba érkezve elültethetett. Az itt elhelyezett magokat, melyekbõl összesen 11 ezer darabot osztottak szét, a játékok után szakszerûen kiültetik és az álom, hogy ebbõl majd a “sportolók ligete” emelkedik ki.
A bevonulás során a nõi kosárlabda tekintetében külön ki kell emelni az Európa-bajnok szerb válogatottat, melynek hét tagja játszott, vagy játszik a következõ szezonban magyar klubcsapatban. A fehéroroszoknál is láthattuk Tatsiana Likhtarovich-ot, aki az elmúlt szezonban erõsítette a DVTK-t vagy éppen az ausztráloknál vonult Cayla George, akit a következõ szezonban Sopronban láthatunk majd.
A bevonulás után következtek a beszédek. Elõször Carlos Nuzman a helyi szervezõbizottság elnöke kapott szót, aki köszönetet mondott az önkénteseknek és természetesen az ország vezetõinek is. Rövid, de annál temperamentumosabb beszédét Thomas Bach felszólalása követte. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke külön is kiemelte, hogy ez az elsõ dél-amerikai olimpia, melyre igazán büszkék lehetnek a brazilok. Bach szerint ez egy katalizátor lesz, mely további fejlõdést hoz a térségben. Külön is méltatatta a helyiek erõfeszítéseit, hogy egy nehéz idõszakban is igazi metropolisszá tudta kinõni magát Rió a fejlesztéseknek köszönhetõen.
Bach beszédében hangsúlyozta, hogy a világot krízisek, bizonytalanság uralja. Erre az olimpia válasza, hogy „tízezer sportoló békében él együtt az olimpiai faluban és az olimpiai világban mindannyian egyenlõk vagyunk. Megmutatjuk mekkora erõt jelent az emberség, együtt erõsebbek vagyunk azoknál, akik meg akarnak osztani bennünket.” – fogalmazott a sportvezetõ. A NOB elnöke külön méltatta a menekültek olimpiai csapatát. Ez az elsõ olimpia, amikor külön csapatként vonultak be azok a sportolók, akik az elmúlt évek válságainak következtében elhagyni kényszerültek hazájukat.
A beszédek után hagyományteremtõ jelleggel elõször adták át díszes serlegként az olimpiai babérkoszorút, melyet egy legendás kenyai futó Kip Keino kapott, aki mind a mai napig rengeteget tesz nehéz sorsú gyermekek felzárkóztatásáért is. A folytatásban Brazília megbízott elnöke Michel Temer hivatalosan is megnyitotta a játékokat. Az egész este egyetlen kisebb rendzavarása ehhez a pillanathoz köthetõ, a brazil politikust ugyanis kifütyülte a helyi publikum.
Ezt követõen esküt tettek a sportolók, a bírók és az edzõk. Ekkor a középpontba került a nõi kosárlabda, hiszen az edzõk nevében a 90-es évek brazil válogatottjának meghatározó egyénisége Adriana Santos mondta el az esküt.
Az Olimpiai Himnuszra felvonták az ötkarikás lobogót, majd innentõl kezdve minden arról szólt, hogy mikor érkezik meg a fáklya és ki fogja meggyújtani a lángot. A fáklyát végül a Maracanába Gustavo Kuerten a brazilok legendás teniszezõje hozta be.
A következõ pillanatban ismét a nõi kosárlabdáé volt a fõszerep, hiszen Kuerten a fáklyát az 1994-es világbajnok brazil válogatott zseniális egyéniségének Hortência Marcarinak adta át. Marcari vastaps közepette futott vele néhány métert, majd a lángot végül Vanderlei Cordeiro de Lima gyújtotta meg. Lima volt az a maratoni futó a 2004-es olimpián, aki 20 másodperces elõnnyel vezetett a hajrában, amikor Athén utcáin egy õrült fellökte és így végül csak a harmadik helyen végzett.
A láng egy gyönyörû kompozícióban emelkedett a magasba, ahol a Napot szimbolizáló szerkezet szórja a fényét a következõ több, mint két hétben.
