Hirdetés
Magyarország

Hosszú kihagyás után a szezon legsűrűbb időszakában tért vissza Czukor Dalma



:

:

Fotó: FIBA.Basketball

Hirdetés

A Dinamo Kurszk emlékezetes legyőzése alkalmával tért vissza a pályára hosszabb kihagyást követően a Sopron Basket játékosa Czukor Dalma.

A kulcsfontosságú Euroliga hét előtt, amikor a Galatasaray, a Fenerbahce, majd a Basket Landes csapatával játszanak a soproniak, a visszatérésről és az aktuális feladatokról beszélgettünk Czukor Dalmával.

Sokat hagytál ki, így egy kicsit kezdjük az elejéről. Milyen sérülésed volt? Hogy nézett ki az elmúlt pár hónap?

A lábfej középcsontomnak elmozdulás nélküli törése volt több, mint három hónapja. Egy edzésen történt. Ez nem fáradásos törés, hanem a mellette lévő ízület rántotta be a csontomat. Az ízület egyébként nem sérült, kizárólag a csont.

Két hétig nem állhattam rá, mankóznom kellett. Azt követően két-három hétig orvosi csizmát viseltem. Amikor azt használtam, elkezdhettem felsőtestre edzeni, biciklizni. Miután levették a csizmát, akkor kezdhettem az elejétől a sétálást, majd a kocogást. Utolsónak pedig a futást és a kitámasztást.

Ahogy kiveszem a szavaidból, próbáltad az inaktív időszakot is megtölteni munkával.

Törekedtünk arra, hogy minél többet tudjak mozogni és ezáltal gyorsabban visszatérhessek. Azt mondták először, hogy 5-6 hét lesz. Nem gyógyult olyan gyorsan a csontom, mint vártuk. Mindent megtettük, volt mágneses terápia, lézeres terápia, mindenféle gyógyszert, krémet, amit az orvosok javasoltak, kipróbáltunk.

A lelki oldal mindig nagyon megerőltető, ha nem halad a gyógyulás a várt ütemben. Nagyon nem mindegy, hogy egy belátható 5-6 hét vagy három hónap a kihagyás.

Igen, így van. Bár nyilván elsőre sem örültem neki, ráadásul a rögtön az első meccs után történt a sérülésem. Idő után elfogadtam és inkább már azzal foglalkoztam, hogy minél gyorsabban visszatérjek. A legnehezebb, hogy nagyon türelmesnek kellett lennem, mert ilyenkor meg kell várni, hogy teljesen összeforrjon a csont. Ha korábban elkezdem, azzal sokkal nagyobb problémát kockáztattam volna.

Milyen állapotban vagy most? Elsősorban nem a különböző tesztek eredményeit tekintve, hanem a szubjektív benyomásod alapján.

Igazából mindet megpróbáltunk, amit lehetett. Amíg kontaktban nem edzhettem, addig futottam, de az nem ugyanaz, mint 5:5-ben edzésmunkát végezni. Leegyszerűsítve, amit lefutottam a pálya szélén, az nem hasonlítható ahhoz, amikor támadok és védekezek egymás után. Elsősorban emiatt érzek elmaradást fizikálisan. A lábam viszont nem fáj, azt tudom terheli rendesen. Egy kisebb időre még szükség lesz, hogy újra visszarázódjak.

Fotó: Tóth Zsombor / Sopron Basket

Mindössze egy meccset tudtál vállalni a szezon elején, így hol látod a helyed a mostani Sopronban?

Ezt nehéz megmondani. Egy kialakult csapat van, amelybe most kezdek becsatlakozni. Nagyon bízom Gáspár Dávidban, hogy ezt meg fogja oldani. Sokat beszélgettünk arról, hogy magammal szemben is türelmesnek kell lennem. Nem úgy fogok visszatérni a pályára, ahogy előtte voltam.

Nem szabad erőltetni a dolgokat, több minden úgyis jönni fog támadásban. A védekezésre kell fókuszálnom, ezen voltam a legutóbbi két meccsen. Visszatérve a kérdésedre, hogy a helyem hol van, azt most még nem lehet megválaszolni.

Emberi oldalról az mindenképpen jó, hogy ott lehettem végig a lányokkal. Euroligára ugyan nem utaztam, de a végén itthon már az idegenbeli mérkőzésekre is elkísértem a csapatot. Próbáltam nem kimaradni.

Kívülről, de mégis belülről hogy láttad a csapat teljesítményét? Azért is kérdezem, mert nekem óriási hullámvasút eddig a szezonotok a sok nehézség miatt.

Volt egy nagyon jó periódus, egy hullámvölgy, aztán megint egy jobb periódus. Találó a hasonlatod, hogy kicsit hullámvasút eddig a szezon a menet közben adódó problémák miatt. Most érzem azt, így az utolsó Euroliga csoportmérkőzések előtt, hogy kezdünk átlendülni a problémákon.

Az utolsó három Euroliga meccsre készülve már csak azokra fókuszálunk. Én nagyon bizakodó vagyok, hogy egy jó helyet el tudunk érni és meglesz a továbbjutás. Szerintem az mindent elmond, hogy a másik csoportból már három negyeddöntős csapatot meg lehet nevezni, matematikailag is eldőlt már, nálunk meg még egyet sem, mert akkora az össze-visszaság. Mondtad, hogy hullámvasút, de ez szerintem nem csak ránk igaz, hanem a csoport többi tagjára is.

Próbálunk nem foglalkozni annyit a Covid-kérdéssel, de megint jönnek a halasztások. Belülről ezt hogy éled meg? Nekem vegyes érzéseim vannak. Sokkal többet tudunk és nagyobb a tapasztalat, mint azon a kaotikus 2020-as őszön, amikor sorra döntöttek a halasztásokról, buborékokról. Attól viszont nem lehet elvonatkoztatni, hogy jóval előrébb tart a szezon és brutálisan nehéz ilyenkor újratervezni.

Az a szerencse, hogy nem annyi mérkőzés maradt el. Próbálunk arra fókuszálni, hogy ami meccs van következő feladatként, csak arra figyeljünk és ne foglalkozzunk semmi mással. Szerintem ez a kulcs mindenhol.

Most sokkal jobban érezhető, hogy ha halasztás van, akkor azt próbálja mindenki minél hamarabb pótolni, hogy ne kelljen olyan nagy csúszásokba belemenni. Ezért is jó, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akkor szombaton már tud jönni a Fener.

Én is ezzel próbáltam átvezetni a beszélgetést az előttünk álló hétre, amikor három Euroliga mérkőzést vívtok. Nagyon szokatlan versenyhelyzet. Mentálisan vagy fizikálisan kell jobban ráhangolódni?

Ez nagyon jó kérdés. Én most is azt mondom, mint az előbb, hogy csak meccsről meccsre szabad figyelni ezen a héten. Ezzel lehet megtartani a mentális élességet. Nem lehet számolgatni. Már csak azért sem, mert ha itt most elkezdünk számolgatni, de máshol másként játszanak a rivális csapatok, akkor gyorsan változhat a helyzet. Nem lehet így gondolkozni. Manapság főleg nem.

Arra kell figyelni, hogy a következő mérkőzést megnyerjük. Most is mindenki ezért dolgozik és ha már a fizikális oldalról is kérdeztél, akkor biztos vagyok benne, hogy szerdán vagy szombaton nem fog senki tartalékolni. Az edzők és a regenerációért felelős stábtagok megadják azt a pluszt, hogy fel tudjunk töltődni a mérkőzések között és mindig felkészültek legyünk. Fárasztó lesz, de szerintem bírni fogjuk. Azért három napok így is vannak közötte és utána szünet jön, ezt is érdemes figyelembe venni.

Fotó: Tóth Zsombor / Sopron Basket

Mit vársz a Galatasaray-tól? Korábbi centereket Tina Krajišnikot nem kell bemutatni a szurkolóknak. A közelmúltban debütált a törököknél a 3×3-as olimpiai bajnok Kelsey Plum.

Szerintem egy igazán jó ki-ki mérkőzés lesz. Kelsey Plum egy nagyon erős, jó irányító és jó dobó. Tinát pedig, ahogy te is mondtad, ismerjük, Bettiék biztosan nagyot fognak küzdeni vele. Azt tudom mondani, amit ilyenkor szoktunk. Arra kell figyelni, hogy mi diktáljuk a ritmust a gyorsindításokkal. A védekezésben elsősorban azt érdemes kiemelni, hogy a palánk alatti kosarakat csökkentsük az ellenfelünknél.

Eddig a csapatról beszéltünk, de nézzük az egyéni teljesítményedet. A múlt heti kurszki mérkőzéssel kapcsolatban nem is tudom mit kérdezzek. Átadom a szót…

Előtte beszéltük Gáspár Dáviddal, hogy ha kell, akkor be tudok állni. Akár csak egy-két percre is segíteni a csapatot. Amikor erről beszéltünk, akkor úgy nem gondoltam bele jobban. Természetesen izgultam és vártam, hogy hátha… Amikor lement a félidő, úgy voltam bele, nem baj, ha most még nem játszom, a legfontosabb, hogy nyerjünk.

A harmadik negyedben döntetlennél mondta Gáspi a nevemet. Annyira ledöbbentem, pörögtem ezerrel és eszembe sem jutott a lábam, hogy vigyáznom kellene rá vagy bármi ilyesmi. Teljesen elfelejtettem minden problémát. Utána azon nevettünk a csajokkal, hogy semmire nem emlékeztem a meccsről. Tényleg annyira azon voltam, hogy kit fogok, hova futok, mi a játék, mit kell csinálni.

Ráadásul az egész hihetetlen élményt jelentett a felzárkózással, a fordítással, dupla öröm ez így a visszatérés mellett. Boldogan utaztunk haza Kurszkból.

Az interjú előtt a jegyzeteimbe a Cegléd elleni találkozóhoz annyit írtam, hogy önbizalom.

Kellett ez. Én is úgy számoltam, hogy szerintem egy ilyen magyar meccsel jó lesz kezdeni, mert egy nagyon szoros tétmeccsen másként áll be az ember, mint egy más játékerőt képviselő csapat ellen. Kezdő voltam és két perc után azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Az 5:5 játék fizikalitása, amennyit ilyenkor rohanni kell, kifárasztott. Csapatként sem volt jó az eleje. A félidőben összeszedtük magunkat. Onnantól a meccsre fókuszáltunk, azt csináltuk, amit Gáspi kér és igazi csapatként működtünk.

A szezonból hátralévő időszakra hogy tekintesz? Milyen ütemű visszatéréssel számolsz?

Nehéz kérdés ez. Én nem gondolkodtam azon, hogy mikor lenne az a pont, amikor azt mondhatom: visszatértem. Apró lépésekkel próbálok haladni, ami mindig visz előre. Minden edzést, minden meccset igyekszem kihasználni arra, hogy a fizikális állapotom visszajöjjön. Most nagyon várom, hogy az Euroligában mit hoz ez a három mérkőzés, a válogatott szüneten túl még nem gondolkoztam.

Hirdetés