Hirdetés
3x3

Interjú Medgyessy Dórával a 3×3-as olimpiai selejtezőről



:

:

Hirdetés

Kedden hivatalosan is elhalasztották a tokiói olimpiát legkésőbb 2021 nyarára. Ez a 3×3-as szakágban is új helyzetet teremt. Medgyessy Dórát kérdeztük arról, hogy az olimpiai selejtezőre készülő magyar válogatott életére milyen hatással lehet a döntés.

Hogy élted meg, hogy az olimpia elhalasztásra került és várhatóan ennek a 3×3-as selejtezőkre is lesz hatása?

Elsőre meglepett a hír, mert bíztam benne, hogy az olimpiát meg lehet rendezni. Tényleg erre vártunk már, amióta megtudtuk, hogy felkerült a játékok programjára a 3×3. Másik oldalról viszont azt gondolom, hogy a legjobb döntést hozták. Most az egészségnél nincs fontosabb és annál, hogy idővel helyreálljanak a dolgok, minden visszatérjen a régi kerékvágásba.

Olimpiát még nem halasztottak el és törlésre is csak a világháborúk alatt került sor. Az egy évvel történő elhalasztás ilyen szempontból a kisebb rossz, de ez is bőven befolyásolhat sportolói pályafutásokat. Nem titkoltad, hogy 2024 már távolinak tűnik, de 2021 nyara azért még belátható időpont, igaz?

Nagyon remélem, hogy részt tudok venni előbb a selejtezőkön és ha kijutnánk, akkor az olimpián. Eddig is az lebegett a szemem előtt, hogy ott lehessek egy olimpián. Az egy olyan meghatározó dolog, hogy megéri ahhoz alakítani az életedet, a karrieredet. Ez a halasztás az én esetben nem a legszerencsésebb, de nyilván mindent meg fogok tenni a kvótaszerzésért és nem változtak a célkitűzéseim.

Ebbe beleszólásunk természetesen nem lesz, de játszunk el a gondolattal, ha te dönthetnél, mikorra tennéd a 3×3-as selejtező-tornákat? Hozzátéve, hogy az olimpia kapcsán sincs még konkrét időpont, csak annyi biztos, hogy legkésőbb 2021 nyara.

Én mindenképpen úgy csinálnám, ahogy idén is lett volna az új helyzetben: a bajnokság után. A mi szempontunkból is úgy a legjobb a selejtezőre érkezni, hogy maximális felkészültséggel és nem úgy, hogy az egyik szakágból átugrunk a másikba. Az átállás ugyanis mindig nehéz. Mindenképpen azt szeretném, hogy legyen időnk felkészülni és átállni. Úgy tudunk olyan formába kerülni a selejtezőre, ahogy kell.

Komoly szervezést igényelt – nem csak Magyarországon természetesen -, hogy be tudják illeszteni a versenytárba a 3×3-as olimpiai selejtezőket. Hogy látod, ebben jövőre is partnerek lennének a klubok?

A kluboknak és a magyar kosárlabdának is célja, hogy megragadjunk egy ilyen alkalmat. Olyan esélyekkel indulhatunk a 3×3-ban, hogy helyt tudunk állni akár egy olimpián is. Ez olyan szempont, amit érdemes szem előtt tartani. Minden klub, amelyiknek a játékosa ebben részt tudna venni, elég büszke lehetne rá. Kevés olyan klub van, aki azt tudja mondani, hogy a játékosom az olimpiai versenyrendszerben érintett. Amennyi negatívum jár vele, annyi pozitívum is.

Fotó: FIBA.Basketball

A közvélemény megosztott minden sportágban, hogy mi lenne az ideálisabb megoldás. Megtartani a selejtezőket változatlan formában vagy a jelenlegi eredmények alapján újra felosztani a teljes rendszert? Te melyik elvnek lennél a híve?

A 3×3-ban különösen nehéz a matek. Évről évre változnak az erőviszonyok. Én mindenképpen úgy tartanám korrektnek, hogy maradnánk a régi forgatókönyvnél. Jó szezonunk volt és a világbajnoki második hellyel részvételi jogot szereztünk a selejtezőre. Megmutattuk, hogy ott van a helyünk az elitben. Nem tudom, hogy mennyire fog átalakulni a mezőny, mert minden évben új arcok jönnek. Ettől függetlenül szerintem nem kell tartani az erőviszonyok teljes megváltozásától. Szent meggyőződésem, hogy nem megy egyről a kettőre az átállás és érkezhet az ellenfelekhez bármilyen sztárjátékos, nem biztos, hogy akkora erősítés lenne.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyar válogatottnak éppen ez az összeszokottság a nagy erőssége?

Ha az 5:5 kosárlabdáról beszélünk akkor is fontos szempont ez. A 3×3-as kosárlabdában pedig főleg sok minden azon múlik, hogy mióta játszunk együtt. A selejtező kapcsán is azért említettem, hogy időponttól függetlenül az lenne a fontos: legyen előtte két-három hét közös munka, hogy érezzük egymást. Ne például egy 5:5 rájátszás meccsről „ugorjunk el Indiába” játszani. Bár azt hozzá kell tenni, hogy ilyen időpont-egyeztetési problémák mindenkit ugyanúgy hátráltatnak.

Még van egy bizonytalansági tényező tavaszra, hiszen hivatalosan a májusi tel aviv-i 3×3-as Eb-selejtezőt és a júniusi antwerpeni Európa-bajnokságot nem törölték. Valamennyire formában kell maradni, mennyire nehéz ezt ezt megtenni otthoni körülmények között?

Én úgy gondolom, hogy törölni fogják ezeket az eseményeket is. Azt is figyelembe kell venni, hogy felkészülési lehetőség sincs és így nagyon nehéz tervezni. Hiába dolgozol itthon egyedül, ez tényleg csapatsportág. Mindig próbálja az ember formában tartani magát, de azért az nem ugyanaz.

Feltételes módban beszélünk mindenről, de ha a nyár második felére beindulhatna a sportélet, akkor szerinted érdemes lenne belevágni – akárcsak pár hétre is – egy csonka 3×3-as szezonba?

Ha engem kérdezel, mindenképpen. Én azt vallom, hogy a befektetett munka soha nem vész el és mindenképpen hasznos lenne. Minden hét, minden nap, sőt minden edzés előrébb visz minket. Hasznos lenne azért is, hogy ne essünk ki a formából, ne felejtsük el a labdát, egymást. Ezek mindig hasznosak és feltölt minket energiával. Tényleg szeretünk együtt lenni és senkinek nem teher a közös munka. Ha most felhívnának minket, hogy egy hét múlva találkoznánk, akkor szerintem mindenki szó nélkül ott lenne.

Hirdetés