Hirdetés
Magyarország

Iványi Dalma búcsúja a PVSK-tól



:

:

Hirdetés

A PVSK Nemzeti Kosárlabda Akadémia közzétett egy hosszú interjút, melyben Iványi Dalma korábbi szakmai igazgató beszél a távozásáról és a klubnál töltött időszakról.

– Miért döntöttél úgy, hogy elfogadod a megkeresést, és a győri csapat vezetőedzője leszel?

– Mindig szerettem volna kipróbálni magam felnőtt csapat vezetőedzőjeként, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy szívem szerint még egy-két évet szívesen eltöltöttem volna az utánpótlásban. Már korábban is kerestek élvonalbeli csapatok, de most egy olyan koncepciót vázolt fel nekem Fűzy András, a győriek klubigazgatója, amivel teljes mértékben azonosulni tudok. A kisalföldi csapat elmúlt szezonjai nem úgy alakultak, ahogy a vezetők várták, ezért a csapat változtat a koncepcióján, és a hazai, az utánpótlás, illetve a felnőtt válogatottakban szereplő fiatal játékosokra építve, az így kialakuló magyar magot néhány légióssal kiegészítve szeretne újra megerősödni, és néhány éven belül a hazai bajnokság közvetlen élmezőnyébe visszakerülni. A győriek ehhez a koncepcióhoz mindenképpen magyar vezetőedzőt kerestek, és mivel mind a játékosmúltam, mind az utánpótlásban eddig végzett edzői tevékenységem ismert volt előttük, és hitelessé tett engem a szemükben, ezért gondoltak rám.

– Sokáig vívódtál a váltáson?

– Volt néhány álmatlan éjszakám… Aki egy kicsit is ismer, az tudja, hogy nem vagyok az a vándormadár típus, ha jól érzem magam valahol, akkor nem töröm a fejem a váltáson, az adott helyen, helyzetben keresem az új kihívásokat. Márpedig Pécsett, a PVSK-nál jól éreztem magam, ezért is volt nagyon nehéz a döntés. Ugyanakkor úgy ítéltem meg, hogy szakmai szempontból a győrieké olyan ajánlat, amit hiba lenne visszautasítani, ezért nehéz szívvel bár, de elfogadtam. Furcsa módon talán a járvány miatti kényszerű otthonlét is segített: volt idő alaposan végiggondolni az érveket, és az, hogy most hetek óta nem vagyunk személyes kapcsolatban az akadémián belül sem a kollégákkal, sem a játékosokkal, talán egy kicsit a távozást is megkönnyíti majd.

– Nem túlzás kijelenteni, hogy a PVSK egyik ikonja vagy, évtizedek óta a klubhoz tartozol. Hogyan fogadták a bejelentésedet?

– Valóban, az érettségi óta Pécsett élek: először évekig játékosként, az elmúlt években pedig előbb edzőként, majd az utóbbi évben szakmai igazgatóként is a PVSK-ban dolgoztam, nagyon erősen kötődöm az egyesülethez. Hogy miért, azt talán éppen a távozásom bejelentésére adott reakciók magyarázzák: a közvetlen kollégáim és a klub vezetése is egyaránt a maximális támogatásáról biztosított. Czerpán István elnök úr is elfogadta a döntésemet, azt a szakmai karrierem következő, indokolt lépésének tartja, és azt ígérte, amiben tudja, támogatja majd a győri munkám sikerét. Eddig kevés emberrel beszéltem a távozásomról, de kivétel nélkül mindenki ugyanúgy állt hozzá: bár sajnálják, hogy elmegyek, mégis valamennyien sok sikert kívántak. Volt, aki azt mondta, ha az akadémiáról lesz valaki NB I-es vezetőedző, akkor azért az a PVSK-ban folyó szakmai munkát is magas polcra helyezi. Sokszor mondtam már, most is csak megerősíteni tudom: a PVSK tényleg olyan, mint egy biztos hátteret nyújtó család: itt mindenki ismer mindenkit, nagyon befogadó a közösség, amelyben erős emberi kötődések működnek, és most, a búcsú idején is úgy érzem, senkiben nincs harag, inkább támogatással fordulnak felém, ami nagyon jól esik, mert megkönnyíti ezt a valóban nehéz döntést. Megnyugtató, hogy a PVSK-ra ezután is második családomként tekinthetek, egyfajta bázisként, ahol, úgy érzem, mindig szeretettel fogadnak majd.

– Mit hagysz itt a legnehezebben?

– Erre nehéz válaszolni, hiszen nagyon sok minden köt az egyesülethez, a szívemben PVSK-s maradok, úgy érzem, ide bármikor visszatérhetek. De talán az embereket fogom a leginkább hiányolni. Nemcsak az egyesület és az akadémia vezetőit, hanem az edző- és más területen dolgozó kollégákat is, akik az elmúlt években lépésről lépésre, olykor tudtukon kívül is segítették az edzővé válásomat. És, persze, a gyerekek hiányoznak majd nagyon: több korosztályban, a legkisebbektől a kadettekig is volt lehetőségem velük dolgozni, szinte minden játékost személyesen ismerek az akadémián. Magát az akadémiát is nehéz szívvel hagyom itt, hiszen azt a szervezetet, ami jelenleg működik, kollégáimmal együtt építettük fel éveken át: az akadémiai rang elnyerése, az új csarnok átadása, majd használatba vétele mind-mind fontos mérföldköve volt annak a munkának, amitől nehéz szívvel veszek búcsút. Rengeteg konkrét fejlesztési elképzelést terveztünk a következő időszakban, hogy úgy legyen még erősebb és hatékonyabb a PVSK kosárlabda utánpótlása, hogy eközben alapértékünket, hogy a pécsi gyerekek maradjanak a középpontban, ne változtassuk meg. Ezeket most majd a kollégáim valósíthatják meg. A döntésemnél azt is mérlegeltem, hogy ha két év múlva jött volna egy ilyen ajánlat, valószínűleg akkor is azt éreztem volna, amit most: hogy még rengeteg a tennivaló, hiszen egy utánpótlásképző bázist soha sem lehet befejezettnek tekinteni, itt is mindig van lehetőség a fejlődésre.

– Említetted, hogy a hazai, fiatal játékosokra épül majd a győri csapat. A PVSK akadémiájában pallérozódó tehetségeknek jelenthez az előnyt, hogy Iványi Dalma ül a győri női csapatának kispadján?

– Annyiban mindenképpen, hogy ezzel a PVSK-nál éppen az elmúlt két évben a PINKK-kel beinduló modell mellett egy újabb lehetőség nyílik számukra ahhoz, hogy az utánpótlásból kikerülve megvessék a lábukat az élvonalban. Ígérni, természetesen, nem tudok semmit, de az biztos, hogy folyamatosan figyelemmel fogom kísérni a PVSK-nál folyó munkát, meggyőződésem, hogy már a következő években is lehetnek olyan tehetségek, akik az akadémiáról kikerülve akár a pécsi, akár a győri rendszerbe lépve bekerülhetnek majd a legjobbak közé. A PVSK-s gyerekek mindig kiemelt helyen lesznek nálam, remélem, ez ad nekik némi plusz motivációt a jövőben.

– Edzőként egy teljesen új szerep vár Rád. Mennyire érzed erre felkészültnek magad?

– Ez az a kérdés, amire nincs jó válasz: ha azt mondom, hogy igen, akkor nagyképűnek tarthatnak, ha meg azt, hogy nem, akkor jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért vállalom el…?! Maradjunk inkább annyiban, hogy ezt a feladatot is ugyanúgy fogom fel, mint az eddigi pályafutásom során a többit: tanulásként. Mindig arra törekedtem, hogy új dolgokat tanuljak: fiatal játékosként a társaktól lestem el fortélyokat, idősebb játékosként pedig az edzőktől. Szerencsére különböző stílusú és habitusú edzőkkel dolgozhattam együtt, és úgy érzem, mindenki pont a maga idejében érkezett az életembe, mindenkitől leshettem el praktikákat. Ahogy az utánpótlásban is nagyon hasznos tapasztalatokra tettem szert, most úgy érzem, még a legkisebbeknél is. A győri kispadon az eddig tanultakat tudom majd hasznosítani, bízom abban, hogy sikerrel. Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy lesznek új kihívások, de a győri vezetők által felvázolt koncepció alapján magabiztos vagyok, és hiszem, hogy ezekkel meg tudok majd birkózni. Azt már most látom, hogy új vezetői szerepbe kerülök, ahol az eddigieknél is keményebbnek kell majd lennem, határozottabban meg kell majd húznom bizonyos vonalakat, de továbbra is fontosnak tartom az emberséget, hogy a játékosok fejlődése legyen a középpontban. Egy felnőtt csapatnál elkerülhetetlen az eredménykényszer, de bízom abban, hogy úgy lehetünk majd eredményesek, hogy közben lépésről lépésre tudnak fejlődni a fiatal játékosok is.

VIDEÓ:

Fotó: PVSK Nemzeti Kosárlabda Akadémia

Hirdetés