:
:
Szerdán 11 óra 45 perctõl Japán ellen folytatja szereplését az U19-es Világbajnokságon a magyar válogatott. Immár a nyolcaddöntõknél tart a torna.
Szerdán a legfontosabb játéknapjához érkezik az U19-es Világbajnokság. Eldõl a nyolcaddöntõk végére, hogy mely csapatok folytatják a felsõ ágon az 1-8. helyért és melyek az alsón a 9-16. pozícióért. Ennek a lebonyolítási rendszernek ez a szépsége, hogy minden csapatnak van egy esélye kivívni a nyolc közé jutást. Még egy kifejezetten balszerencsésen alakult csoportbeosztás ellenére – ahogy például mi jártunk idén USA-val és Ausztráliával – is van miért küzdeni. A magyar válogatott nem játszott rossz csoportkört, hiszen Dél-Korea legyõzése kulcsfontosságú volt a csoport harmadik helyéhez. Utána Ausztrália ellen tisztesen helyt állt a palánk alatti jelentõs hátránya ellenére Völgyi Péter együttese és akadtak jó momentumok USA ellen, akik természetesen más dimenziót képviselnek.
A nyolc közé jutásért érkezõ ellenfelünkkel, Japánnal tavaly az U17-es Világbajnokságon egy körrel késõbb a negyeddöntõben találkoztunk és vertük õket 74-62-re. Azon az összecsapáson az 56-44-re nyert lepattanócsata, a 18 második esélybõl elért pont és a közel 50%-os triplamutató döntött. Ezek most is fontos erények lesznek, ahogy Dél-Korea legyõzésekor is azok voltak szombaton. Hiába szenvedtünk az ázsiai stílus ellen és született 28 eladott labdánk. Az extra dobóforma és a palánk alatti fölény a mieink javára döntötte el csatát. Teljesen felõrölve ezzel Dél-Korea erõtartalékait. A japánoknál máshogy épül fel a fiatalok versenyeztetése, mint például USA vagy Ausztrália esetében, akikkel szintén találkoztunk tavaly. A japán keretben így mindössze két fõ az átfedés Minszkhez képest, de azt érdemes figyelembe venni, hogy abban a térségben lényegesen több a különbözõ korosztályos megmérettetés.
A japánoknak nincs rossz tornájuk Thaiföldön. A spanyoloktól ugyan kikaptak, mivel nem ízlett nekik riválisuk kemény védekezése (ez nekünk is követendõ példa lehet), illetve a 24-9-es harmadik negyedben kegyetlenül megszórták õket távolról a spanyolok. Kicsit hasonlóan jártak, mint az U17-eseik tavaly ellenünk. A németek és Kolumbia legyõzése során viszont figyelmeztetõ jel, hogy mindkét alkalommal a negyedik negyedben kerültek fölénybe. Ez azt mutatja, hogy kifejezetten jó állóképességgel bírnak. Ebben a mieink is extrák, de vélhetõen most a rivális sem fog elfáradni. A magas posztokról érkezõ kiemelkedõ egyéni teljesítményekkel és jó távoli dobásokkal lehet esély a bravúrra. Sok múlik azon, hogy a riválisnál a Todo, Ohhara kettõst hármas-négyes poszton sikerül-e megfogni, illetve az eladott labdák számának csökkentése mellett magas posztokon tudnak-e dominálni a mieink.
