Japán ellen kezd válogatottunk Isztambulban

Szerdán 15 óra 30 perctől a magyar válogatott Japánnal mérkőzik az isztambuli világbajnoki selejtezőtorna nyitó napján. Ismerkedjünk meg riválisunkkal.

Japánnal összesen két alkalommal mérkőztünk és mindkettőnek van aktualitása erre a találkozóra. Először az 1998-as világbajnokságon, mindmáig hazánk utolsó világbajnoki részvétele alkalmával. A második meccs pedig a 2024-es soproni olimpiai selejtező – azóta tudjuk – csúcspontja, amikor 81-75-re nyertünk Határ Bernadett 17, Dubei Debóra 16 és Juhász Dorka 11 pontjával.

A soproni meccsen szerepelt japán csapatból négyen vannak itt Isztambulban: Stephanie Mawuli, Maki Takada, Mai Yamamoto és Aika Hirashita. A mieinknél hét visszatérőt emelhetünk ki: Takács-Kiss Virág, Dombai Réka, Dubei Debóra, Aho Nina, Juhász Dorka, Varga Alíz és Lelik Réka.

Japán Sopronból sikeresen kvalifikált a párizsi olimpiára, ahol végül 12. helyen zárt. Válogatottunk pedig 2024 nyarán játszotta le a ruandai világbajnoki előselejtezőt, melynek megnyerésével biztosította isztambuli helyét. A ruandai siker értéke 2025-ben nőtt meg igazán, miután nemzeti csapatunk lemaradt a tavalyi kontinenstornáról. A japánok ezzel szemben az elmúlt nyáron ott voltak saját kontinensük legjobbjai között az Ázsia-bajnokságon, ahol Ausztrália mögött ezüstérmet szereztek. A döntőben 88-79-es vereséget szenvedtek.

A japánok 2025-re kapitányt váltottak, Toru Onzuka helyét a WNBA tapasztalattal rendelkező amerikai Corey Gaines vette át. Alapjaiban a gárda karaktere, jól ismert stílusjegyei nem változtak. Sőt, talán még erősödtek is. Corey Gaines nem titkoltan a generációváltás feladatát is megkapta és ennek a tavalyi kontinenstornán már egyértelmű jelei mutatkoztak.

A csapat egyik legjobbja a 2006-os születésű Kokora Tanaka lett. Átlagosan 14.8 pontot dobott mérkőzésenként. Ő töltötte a legtöbb időt a pályán (meccsenként átlagosan 25 percet), ráadásul kiváló, 48%-os hatékonysággal dobta a hárompontosokat (31 kísérletből 15 sikeres) és 83%-kal büntetőzött. Tanaka még az U19-es Vb-n is ott lehetett volna, sőt kifejezetten nagy szereppel, de a stáb bevállalta, hogy a felnőttek között versenyeztette.

Mellette a 2025-ös Ázsia bajnokságról Yuki Miyazawa és Maki Takada nevét kell kiemelni. Miyazawa volt a második legjobb pontszerző. Átlagosan 10.8 pontot jegyzett mérkőzésenként. Rendkívül hatékonyan játszott: mezőnyből 52%-kal (44/23), a triplavonalon túlról 50%-kal (26/13) célzott, a büntetőket pedig hibátlanul (6/6, 100%) értékesítette.  A veterán magasember Maki Takada átlagosan 9.2 pontot tett a közösbe meccsenként. Külön kiemelendő, hogy center létére kiváló, 50%-os (18/9) mutatóval dobta a hárompontosokat. Érdekesség, hogy a kontinenstornán még Maki Takada volt a csapatkapitány és tőle éppen Yuki Miyazawa vette át ezt a posztot.

Azt írtuk, hogy a kapitányváltás ellenére a japánok stílusa nem változott. Ezt a tavalyi kontinenstorna számai is megerősítik. A mezőnykísérleteik 44%-át (384-ből 168-at) értékesítették. A kétpontosokat 51%-os, a hárompontosokat pedig 37%-os (201-ből 75 sikeres) hatékonysággal dobták. Átlagosan 28 sikeres mezőnykosarat jegyeztek meccsenként. Látványos különbség volt a távoli dobásoknál: míg Japán átlagosan 12.5 hárompontost értékesített, addig az ellenfelek csupán 6.2-t.

A japánok ereje abban áll, hogy a játék rendkívüli intenzitását a padról érkezők is képesek szinten tartani. Árulkodó, hogy az Ázsia-bajnokságon a cserejátékosok rendkívül sokat tettek hozzá a padról, átlagosan 32.2 pontot szereztek meccsenként, míg az üldözők 23.7-et.

A japánoknak hagyományosan a nagy tornák első fele az erős. Kifejezetten nehéz helyzet ellenük nyitómeccset játszani, de az előnye, hogy volt idő felkészülni a stílusokra. Ráadásul még a mieinknél is frissebbek a lábak. Arról nem beszélve, hogy mindenki tudja: egy bravúrgyőzelem az első napon kiváló alapokat adna a folytatásra.