Jönnek a Magyar Kupa negyeddöntői

Szerdán rendezik a Tippmix Killik László Női Magyar Kupa negyeddöntőit. A továbbjutás egy mérkőzésen dől el, a találkozókat a magasabban rangsoroltak otthonában bonyolítják le. Az egyik ágon Szekszárd – TFSE és BEAC – Vasas párharcok lesznek, a másikon DVTK – Pécs és Sopron – Csata párosítások vannak. Az összecsapások előtt állandó szakértőnket, a játékosként hétszeres magyar bajnok, nyolcszoros Magyar Kupa-győztes, kétszeres Euroliga-bronzérmes, edzőként a 3×3-as válogatottal Európa-bajnok, kétszeres világbajnoki ezüstérmes Károlyi Andreát kérdeztük a várakozásairól.

Magyar Kupa helyzetértékelés

Immár sok-sok éve él az az elv, hogy a bajnoki alapszakasz első felének nyolc legjobbja vesz részt a Magyar Kupában. Ezt korábban is elmondtam, hogy egyik oldalról értem, hiszen jó eséllyel egyébként is ezek a csapatok versenyeznének a végén a jelentős különbségek miatt, másik oldalról egy nemzeti kupának nem csak ez lenne a szerepe, feladata, hanem sokkal nagyobb merítéssel is dolgozhatna akár több fordulón át.

Ugyanakkor, ha ezen lebonyolítás mellett elkötelezzük magunkat, akkor – ismerve az első nyolc csapaton belül is meglévő tudáskülönbségeket – nem feltétlenül szerencsés a vaksorolás. Ilyenkor ugyanis előállhat az a helyzet, amit most tapasztalunk.

A bajnokság jelenlegi első három helyezettje (Pécs, DVTK, Sopron) közül mindössze egy fog döntőt játszani, egy pedig még a legjobb négy közé sem juthat el. Ez nem tesz jót a Final Four-nak. Nyilván a másik négy csapatnak, akik most nem tartoznak a legerősebbek közé, eközben nagy lehetőséget kínál odakerülni az élre, érem közelébe. A negyeddöntőben a Sopron – Csata párharc kivételével éppen ezért mindenhol szoros küzdelemre számítok.

ÁG 1: Szekszárd – TFSE és BEAC – Vasas

Azzal, hogy a magasabban rangsoroltak otthonában van a negyeddöntő és egy meccsen dől el a továbbjutás, a hazai csapatok előnyben vannak. Hogy miért itt mondom ezt? Éppen itt érzem azt, hogy a TF-nek komoly esélyt adna, ha hazai pályán játszhatna, így – bár nem esélytelenül utazik – a Szekszárd a favorit. Amióta a TF egy légióssal dolgozik, helyrebillentek a percek a keretben, ezt láthattuk az elmúlt meccsek kiemelkedő egyéni teljesítményeim, de nem hiszem, hogy center-erősítés nélkül hosszú távon meg tudná szorongatni az élcsapatokat. A Szekszárdnak ez az ág nagy lehetőség, amihez viszont elengedhetetlen, hogy az elmúlt meccseihez hasonlóan mindenki hozzátegyen a keretből.

A BEAC – Vasas párharcból a Vasasnak már sikerült a bravúr a négy közé jutással ebben a lebonyolítási rendszerben is. A BEAC esetében régebbre kell visszamenni, ha erre példát keresünk, de most jó formában vannak és hazai pályán küzdhetnek. A presztízsét jól mutatja ennek a párnak, hogy az utánpótlás csapatoknak edzésszünetet rendeltek el és mindkét oldalon számítanak a fiatalok szurkolására. A telt ház így garantált. Ahogy mondtam is, a BEAC-ot jobb formában érzem. Azonban egy új játékos érkezésekor mindig kérdés számomra, hogy mennyire sikerül megtalálni a helyét az első fellépésére. A BEAC-hoz pedig most érkezett egy új center. Ez a kérdés még akkor is igaz, ha itt minőségi csere történt.

ÁG 2: DVTK – Pécs és Sopron – Csata

A vasksorsolás, a balszerencse hozta ezt, de nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy mindhárom topcsapatnak a legjobb négy között lenne a helye. Azzal, hogy a DVTK Pécsett játszik, benne van egy diósgyőri négyes döntő a DVTK nélkül. Nem tudom, hogy annak milyen hangulata lenne. Megkockáztatom, hogy ebben az esetben – bár ez szembe menne a versenykiírással -, megfontolnék egy helyszínváltoztatást.

A Pécs – DVTK párharcban szerdán este az egyik klubot biztosan nagy csalódás éri. Az évad előtt nyilván mindkét oldal úgy számolt, hogy ennél tovább fog jutni a kupában. A Pécs a tavalyi alapján joggal bízik egy döntős szereplésben, a DVTK pedig – miután a körforgás alapján lehetett tudni, hogy házigazda lesz – egy hazai pályán megvédett MK-címben. A szezon első felében nemzetközi porondon mindkét fél többet remélhetett. A Pécs nagyon szépen ment az EK csoportkörében és tudom, hogy egy szerencsétlen helyzet (a 0-20-s Sassari-Brno találkozó) rendezte át az erőviszonyokat, de a Gernika elleni első meccs így sem volt indokolt. A DVTK-nak pedig – bár sikerült a továbbjutás az Euroliga alapcsoportjából -, de mégis mindössze egy győzelemmel rendelkezik eddig a főtáblán.

Azt mindig elmondom, hogy szerepelhetnek a csapatok bárhogy nemzetközi porondon, a közönség szemében a hazai bajnokság, illetve kupa elhódítása az, ami leginkább érték, amire szüksége van a lelkeknek. A DVTK-tól azt várom, különösen a magyar válogatott lányoktól, hogy amolyan „most mutassuk meg” attitűddel futnak ki. A Pécsnek erős a hazai pályája idén és amilyen lendülettel mennek a magyar riválisok ellen, az esélyessé teszi őket. Két visszatérője volt a Pécsnek a hétvégén, Nadija Smailbegovic és Lexi Held. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eddig kiosztott játékpercek és szerepek átrendeződnek. Ilyenkor mindig kérdés számomra, hogy ezt a játékosok hogyan viselik és mennyire tudják az egyéni ambícióikat a csapat érdekei alá rendelni. Amikor visszatérőkről beszélünk, akkor a nyilvánvaló erősítésen túl, ezeket a szempontokat mindig szem előtt kell tartani.

A Sopron – Csata párharcot neveztem az egyetlen olyannak, ahol nem számítok szorosabb eredményre. Abban biztos vagyok, hogy a Csata ettől függetlenül mindent meg fog tenni a továbbjutás érdekében. Nincs U20-as szabály, ami mindkét gárda mozgásterét átrendezheti. Talán a Sopronnak lehet ez kisebb előny, de továbbra sincs Jeca és Nika Mühlről sem rendelkezünk információkkal. Látható, hogy hiányukban hullámzóak. A Besiktas párharc megmutatta, hogy óriási lehetőségek vannak bennük, de a ceglédi vereség az ellenkezőjéről is tanúbizonyságot tett. Az egész évad úgy jellemezném a Sopron esetében, hogy kevesebb az olyan meccsük, ami kötelező lehet, de mégis ezt ebbe a kategóriába sorolnám. Arra reális esélyt látok, hogy a Csata az első félidőben – ahogy tette azt a bajnokságban is – meg tudja nehezíteni a Sopron életét, de győzelmi esélyt nem érzek.