:
:

Szerdától Isztambulban a 2026-os női kosárlabda világbajnokság selejtezőjén szerepel válogatottunk. A mieink sorrendben Japánnal, Kanadával, Ausztráliával, Argentínával és végül Törökországgal mérkőznek. A csoportból a már kvalifikációval rendelkező Ausztrália mellől a három legjobb jut tovább. A selejtező előtt állandó szakértőnket, a játékosként hétszeres magyar bajnok, nyolcszoros Magyar Kupa-győztes, kétszeres Euroliga-bronzérmes, edzőként a 3×3-as válogatottal Európa-bajnok, kétszeres világbajnoki ezüstérmes Károlyi Andreát kérdeztük a várakozásairól.
A magyar válogatott formája
„Összességében pozitív előérzetem van a tornával kapcsolatban, de be kell vallanom, ha szigorúan csak a papírra leírt utazó névsort nézem, már kevésbé egyértelmű a helyzet. Amíg az elmúlt években a centerposzt nem jelentett problémát, most úgy látom, hogy bár vannak hatan is, akik bevethetők magas poszton, de igazán palánk alatt brusztoló és terhet rápakolható centerünk egy van. Josepovits Kingától nem várhatjuk, hogy a hátára veszi a csapatot a palánk alatt. Ha mégis megteszi, akkor az óriási plusz lesz. Bár Dorka sokat van a palánk alatt, de ő is inkább olyan, aki szemből dolgozik.
Számomra a nagy kérdés inkább az lesz, hogy ki által fog eljutni a magasokig a labda. Ebben a mezőnyben Lelik Rékának meghatározó szerepet kell vállalnia. Klubszinten hoz egy jó átlagot, de nagy kérdés, hogy válogatottban vezérként ezt mennyire tudja kihozni magából. Valahol ez a kérdés az egész válogatottra igaz.
A 2024-es soproni olimpiai selejtező nagyon hosszú időre megfogott mindenkit. Már a 2023-as Európa-bajnoki negyedik helyünk után is azt mondtam: az a szép eredmény el fogja vinni a gondolkodásmódunkat. Sajnos igazam lett. Talán volt egy olyan érzés mindenkiben, hogy „nekünk innentől nem okozhat gondot semmi”. Most viszont az a benyomásom, hogy ebből a két érzelmi végletből, az Eb-negyedik helyből és a soproni sokkból már kilábalt a társaság, és látszik a fény az alagút végén. Elmúlt a túlzott magabiztosság, ami hosszú távon jót fog tenni. Tudatosult mindenkiben: nagyon keményen kell dolgozni azért, hogy sikerünk legyen.”
Változások a keretben és a honosítás kérdése
„A korábbi alapcsapathoz képest történtek változások. Nem lesz Studer Ági, aki sérülésekkel terhelt szezonokon van túl. Bekerült Dúl Panka a 12 fős keretbe. A TF-es szezonja alapján egyértelműen kerettag, de idén visszafogottabb teljesítményt nyújt. Ugyanakkor a sérülések, a posztelosztás megköveteli, hogy a kapitány is úgy nyúljon bele a keretbe, ami talán szokatlan lehet.
Látni a fiatalítási ívet, és akik ott vannak, azok akik megérdemlik, hogy ott legyenek. Ilyen alapon Rátkai Eszternek is ott lenne helye, de egy VB selejtező nem az a versenysorozat, ahol túlzottan lehet tesztelni a játékosokat.
Jelenleg honosított játékos nélkül már nincs válogatott, ezt a nemzetközi trendet figyelembe kell venni és el kell fogadni. Nagyon komoly taktikai fegyver lett a stábok kezében, hogy azt az egy helyet miként töltik fel. A bő keretben nálunk két honosított volt. Kat Westbeld eredetileg a 3×3 számára lett honosítva és talán a teljesítményével sem szolgált rá arra, hogy bekerüljön a 12-be. Szerintem az irányító poszton látható nehézségeket ismerve nem alaptalan Yvonne Turner felé hajlani a légióskvótával.
Yvonne érdemeit nem akarom kisebbíteni: az az amerikai légiós, akit sok év szünet után egyik napról a másikra behívnak egy szorult helyzetben, és úgy érkezik meg az edzőtáborba, hogy piros-fehér-zöldre van festve a körme, az előtt le a kalappal. Biztos vagyok benne, hogy a korához képest mindent meg fog tenni a pályán. De azt azért látnunk kell, hogy egy közel 38 éves játékosról van szó. Óriási szükség van olyan emberre a külső sorban, aki bontani és kreálni tud. Erre Yvonne egyértelműen képes, de nyilván nagy kérdés, hogy egy ötmeccses sorozatban miként tud regenerálódni.”
Az ellenfeleink
„Az első meccset Japán ellen vívjuk. Különösen nehéz dolgunk lesz, hiszen ha elkapják a fonalat és elkezdik bedobálni a távoli dobásaikat, szinte lehetetlen megállítani a játékosaikat. Még úgy is, hogy korábban a soproni selejtezőn nagyszerű játékkal megvertük őket. Ráadásul a japánok végtelenül fegyelmezettek, és biztos vagyok benne, hogy a soproni vereségük után most kettőzött erővel fognak ellenünk küzdeni. Ez egy vb-selejtező, senki nem fogja tartalékolni magát.
Érzelmi oldalról rögtön ez az első japán-meccs kulcs lehet. Ha ott sikerélményünk lesz, az a lendület elviheti a lányokat a torna végéig. Ha kikapunk, rögtön beüthet a bizonytalanság. Remélem, utazott a csapattal olyan ember, akinek hatása van, és a pozitív megerősítése célt ér a lányoknál.
Furcsa egy csoport ez. Kialakulhat olyan körbeverés is, ahol ne adj’ Isten két győzelem sem elég a továbbjutáshoz. Alapvetően Japán és Kanada is verhető, még úgy is, hogy a kanadaiaknál visszatért Kia Nurse, aki két éve Sopronban sérülés miatt hiányzott. Viszont ehhez öt meccsen keresztül kell közel tökéletesen játszani. Itt nem teheted meg, hogy csak az első találkozóra teszel fel mindent.
Két dologra hívnám még fel a figyelmet. Sokan készpénznek veszik, hogy Argentína ellen kötelező a győzelem. Egy világeseményen azonban nincs olyan, hogy „kötelező” vagy „papírforma”. A másik tényező Ausztrália. Ők már kijutottak a vb-re, de részt vesznek a selejtezőn is. Nem mindegy, hogy milyen elgondolással állnak a tornához. Ha esetleg „kicsúsznának” a legjobb négyből, az teljesen felborítaná a továbbjutási matekot. Ráadásul az utolsó napon, ha ki-ki meccset kell játszani, azt a házigazda törökökkel vívjuk. Bár nem tudom, hogy egy ilyen tornán mekkora előny a hazai pálya.”
Van ok a bizakodásra
„Klubcsapataink korábban búcsúztak a nemzetközi sorozatoktól és az utolsó bajnoki fordulót előrébb hozták, így közel egy hetet dolgozott a csapat az indulás előtt. Hárman, a korábban kiemelt Juhász Dorka, Takács-Kiss Virág és Yvonne Turner Isztambulban csatlakoztak a lányokhoz. Talán ebben a kis időben, amit itthon nyertünk, a Magyarországon játszók fújtak egyet és tudtak minőségi edzésmunkát végezni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a csapat első számú vezérévé Dorkának kell előlépnie és ezt a csapatnak el kell fogadni, illetve Dorkának is fel kell vállalni. Szerintem itt a legnagyobb kérdés és a legelőrevívőbb állapot az lehet, ha ezt sikerül megtenni. Biztos, hogy Dorka nem kipihent, múlt héten is két meccset játszott még, de így is a legjobb formájában érkezhet.
Óriási lehetőség előtt állunk, 1998-ban a mi voltunk utoljára világbajnokságon Németországban… Most vagyunk azóta a legközelebb ehhez és alapvetően pozitív előérzetem van az idei csapattal kapcsolatban. A megérzéseim az utóbbi időben elég jól szoktak működni. Bízom a lányokban és a sikeres kvalifikációban!”


