:
:
Vasárnap este 21 órától rendezik Udinében az U19-es nõi kosárlabda Világbajnokság döntõjét, melyen az Egyesült Államok és Oroszország méri össze az erejét. Az oroszoknak lehet esélyük a bravúrra.
Amióta U19-es Világbajnokságot rendez a FIBA, a finálét követõen mindig az Egyesült Államok válogatottja ünnepelhetett gyõzelmet. Ez 2005 óta sorozatban hat aranyérmet jelent. Utoljára az amerikaiak még 2001-ben buktak junior világbajnoki döntõt. Sors fintora, hogy éppen a Diana Taurasi nevével fémjelzett aranygenerációt tréfálta meg az európai porondon szintén aranygenerációnak nevezett cseh válogatott. Azóta egy kicsit változtak a korcsoportok és a lebonyolítási rendszer is. Ez pedig, ha lehet, még inkább kidomborította az amerikai fölényt. Alig van válasza a mezõny többi tagjának arra, hogy az egyetemi meccsrutinnal felvértezett, kiváló fizikális állapotban lévõ játékosokat mivel lehetne megfogni.
Az amerikaiak a saját szintjükön egy átlagos világversenyt teljesítenek. Különösebben nincsenek kiemelkedõ egyéniségeik, egy jó képességû, de a fizikai adottságok terén extra csapatot hoztak. Két játékos, a 16,1 pontot átlagoló Chennedy Carter és az irányító, az 5,7 gólpasszt jegyzõ Ty Harris azok, akik a vártnál többet tettek hozzá teljesítményben. Az amerikaiak számára ugyanaz a veszély itt, mint az összes nõi kosaras világversenyen, hogy ezt a csapatot eddig még senki nem tette igazán próbára. Gyakorlatilag úgy telt el az egész torna, hogy klasszikus értelemben vett szoros végjátékuk, egylabdás meccsük nem volt. Ez mentálisan – különösen ilyen fiataloknál – akaratlanul is elkényelmesít egy csapatot, ráadásul nem is tudtak ilyen szituációkat gyakorolni. A másik oldalról viszont az is igaz, hogy a kulcsembereiknek nem kellett sok idõt a pályán tölteniük. Teljesen frissek lehetnek a fináléban, míg az oroszoknál jóval nagyobbak a meghatározó játékosok percei.
Két éve Oroszországnak nem sikerült a bravúr, de a Maria Vadeeva, Raisa Musina – féle csapatukban benne van egy szoros döntõ. Örök igazság, hogy az amerikaiakat akkor lehet megszorongatni, ha egy csapat belsõ posztokon extrát hoz és kiemelkedõen dob kintrõl. A palánk alatt Musina és Vadeeva gondoskodik az oroszok versenyképességérõl. Itt az lehet az igazán érdekes kérdés, hogy kívülrõl mit tudnak hozzátenni a társak. Az oroszok a leghatékonyabbak a triplák tekintetében a mezõnyben, átlagban több, mint hatot értékesítenek a mezõnybõl. Emellett a mezõnymutatójuk is nekik a leghatékonyabb, 42,9% és a legtöbb gólpasszt is õk osztották ki a finálét megelõzõ hat meccsen. Ha minden területen a maximumot hozzák, akkor nem esélytelenek.
