Magyar Kupa után, sorsdöntő alapszakasz meccs előtt a Győr – interjú Bach Boglárkával

Szombaton Szekszárdon az alapszakasz második helyéért játszik a SERCO UNI-Győr. Az óriási téttel bíró bajnoki rangadó előtt Bach Boglárkával, a győriek játékosával tekintettük át a szezon eddigi alakulását, beszélgettünk az aktualitásokról és a tavaszi kihívásokról is.

Négy év után hagytad el a Vasas Akadémiát és igazoltál Győrbe. Hogy értékeled az eddigi teljesítményedet győri színekben?

Összességében kicsit ingadozóként jellemezném. Azzal a részével nem is vagyok elégedett, hogy nem sikerült kiegyensúlyozottan jó teljesítményt nyújtani. Másik oldalról viszont nem lehetek teljesen elégedetlen sem, mert nekem ez egy felfelé váltás volt a pályafutásomban, hiszen erősebb csapathoz kerültem.

Attól függetlenül, hogy voltak időszakok, amikor nem ment a várakozásaim szerint, úgy érzem, hogy hasznos tagja tudtam lenni a csapatnak. Az utóbbi meccseken pedig kezd jobban összeállni a játékom, mint a szezon elején.

Bár a számok nem minden, de amit mondtál, azt a statisztika is megerősíti. Február 18. óta mindössze egy találkozón nem érted el a kétszámjegyű VAL-t. A nehezebb téli időszak után szépen kikerekedtek a számaid és egy jó szinten álltak be.

Az utóbbi négy-öt meccsen valóban sikerült előrébb lépni. Nem kezdtem rosszul a szezont, bár ott sem voltam teljesen elégedett. December-január körül azonban jött egy kifejezetten rosszabb rész, amikor nem tartottam hasznosnak magam a pályán, nem értékeltem jónak a pályán nyújtott teljesítményemet. Örülök, hogy most a szezon legfontosabb részére sikerült visszatalálni magamhoz.

Amikor a Vasasból Győrbe kerültél, kellett valamit változtatni a játékodon?

Nagyon sok mindenen nem kellett. Sőt, én úgy gondoltam, hogy itt Győrben kevesebb szerephez jutok és ez hozni fog magával változásokat. Erre viszont rácáfolt a stáb. Egyértelművé tették, hogy ők nem szeretnének nekem kevesebb szerepet adni: igenis ugyanúgy elvárják tőlem, hogy kivegyem a részem a támadásból, mint a korábbi csapatomnál.

Ha lehet ezt mondani, éppen azzal voltak az elején nehézségeim, hogy ugyanúgy számítanak rám a támadó oldalon, mint korábban. Azt hiszem, mostanra lettem annyira magabiztos, hogy ezeket a lehetőségeket ki is tudom használni. Ha beszéltünk korábban a statisztikáról, akkor a számokon ezt látni jelenleg.

Beszéljünk a bajnokságról és az Európa Kupáról. A miskolci időszak után tértél vissza nemzetközi porondra klubszinten. Te mit emelnél ki a szezon eddigi alakulásából?

Kezdjük a nemzetközivel. Elsőre valóban furcsa volt, hogy újra az Európa Kupában szerepelhettem. Az elmúlt négy évben nem játszottam ebben a sorozatban, Miskolcon pedig még a fiatal szabályba tartoztam, tehát ott nekem nem jutott annyi szerep a nemzetközi mérkőzéseken. Nagyon örültem ennek a lehetőségnek és annak, hogy tevőlegesen pályára is léphettem ezeken a meccseken.

A csapat szempontjából nézve, nem teljesítettünk rosszul, viszont a Kibirkstis elleni két vereséggel rettenetesen megnehezítettük a saját dolgunkat. Emiatt megkaptuk rögtön az első fordulóban az azóta már döntőbe is jutó Galatasaray-t. Nagyon-nagyon erős ellenfélnek bizonyultak. Ha a csoportmeccseken azt a két hibát nem követjük el, akkor reális esély esélyünk lett volna ennél is tovább jutni.

A bajnokságban viszont a saját kezetekben van a sorsotok az alapszakasz második helyét tekintve, ami nagy szó.

Így van! A bajnokságot nézve az alapszakaszban él az esélyünk, hogy a második helyen végezzünk és ez nagyon jó dolog. Az mindenképpen pozitív eddig, hogy a kötelező meccseket úgymond hiba nélkül le tudtuk hozni. Kétszer kaptunk ki a Soprontól. Bár ellenük is szerettünk volna nyerni, de azok elfogadható vereségek.

Az idegenbeli diósgyőri vereség az egyetlen fájóbb eredmény, mert ha az megvan, most nyugodtan beszélgethetnénk arról, hogy „igen, mi vagyunk a másodikak” és azzal a rájátszás első két körében biztosan pályaelőnyünk lenne. Ettől függetlenül ott a lehetőség és – ahogy mondtad – a mi kezünkben van a sorsunk. Ha ezt elérjük szombaton, akkor elégedettek lehetünk az alapszakaszban nyújtott teljesítményünkkel.

Folytassuk a Magyar Kupával, ami talán a legnehezebb témakör a beszélgetésünkben. Eredményben is elmaradtatok a várakozásoktól és elveszítették Beatrice Mompremier-t.

A Magyar Kupa eredményünk miatt természetesen csalódottak voltunk, ezt nyugodtan ki lehet mondani. Mi úgy érkeztünk Sopronba, hogy valamilyen éremmel szerettünk volna távozni. A negyedik hely önmagában fájó eredmény, de az a fájó igazán, ahogy alakult a négyes döntő. Nem sikerült egyáltalán a jó arcunkat mutatni sem az elődöntőben, sem a bronzmérkőzésen.

Az pedig „hab a tortán” volt, hogy Beatrice Mompremier-t elveszítettük. Nem csak a bronzmeccsre, hanem a szezon hátralévő részére. Elég kemény lesz innentől, hiszen nem csak egy meccsen kell megoldanunk a pótlását, hanem sorozatban. Ez nagyban megváltoztatja a játékunkat, hiszen egy kulcsszereplő volt. Kiemelkedő csapatjátékra lesz szükség, hogy pótolni tudjuk. Ebből mindenkinek ki kell vennie a részét.

Amikor egy ilyen kaliberű magas játékos kiesik, akkor miként változik a játék? Kérlek egy kicsit engedj betekintést a kulisszák mögé.

Nekünk Beatrice volt az egyetlen igazán klasszikus ötös posztos játékosunk testi adottságokban és játékstílusban is. Uralta a munkájával a palánk alatti területet a csapatunkban. Voltak kifejezetten rá játszott játékaink támadásban, amiket most újra kell gondolni. Az sem elhanyagolható védekezésben, ha az ellenfél lát egy közel kétméteres játékost, akkor az igenis számít és befolyásolja a rivális játékosok döntéseit.

Lehet ezt úgy felfogni, hogy Beatrice Mompremier kiválása „csakazártis mutassuk meg” hangulatot szül a csapatban?

Nem így közelíteném meg a kérdést, bár jogos a felvetésed. Nem Beatrice kiválása miatt szeretnénk megmutatni a legjobbunkat a rájátszásban. Az a motiváció amúgy is ott van, hogy mi szeretnénk egy szép sikerrel zárni ezt a szezont. A kiválása abban plusz, hogy nyílik más játékosok előtt lehetőség és más lesz a szereposztás.

Szerintem nem ez a sérülés motivál minket. Az komoly baj lenne, ha eddig nem lettünk volna kellően motiváltak. Vagy vele, vagy nélküle, szeretnénk megoldani ezt a rájátszást – ez így volt egész szezonban. Mindegy, hogy éppen ki van a keretben, ki sérült, ki nem sérült, aki rendelkezésre áll, mindig azok a játékosok szeretnének bizonyítani és a legjobbjukat nyújtani. Ez most sincs másként.

Az alapszakasz második helye szombaton Szekszárdon dől el. Mit vársz a nagy rangadótól?

Biztos, hogy nagyon parázs mérkőzés lesz. Ismerjük a szekszárdi csarnok hangulatát. A szekszárdi keret is átalakult az egymás elleni győri mérkőzésünkhöz képest. Bár az nem változott, hogy továbbra is sok jó képességű játékos alkotja a csapatukat.

Nálunk „csak” Beatrice a hiányzó, de ahogy beszéltük, ő elég nagy hiányzó. Érdekes és szoros meccsre számítok. Bizakodó vagyok, hogy ebből győztesen tudunk kijönni. Nagyon nagy eredmény lenne számunkra az a második hely. Nem lesz könnyű dolgunk szombaton, de a szekszárdiaknak sem lesz könnyű dolguk ellenünk.