Magyarország

MEFOB FESZT előtt az UNI Győr SZESE csapata – interjú Perl Zsófiával

Szerző: Kuttor Enikő

2022.05.15. 17:51

#F1, #Győr, #Perl Zsófia, #UNI-Győr Szese

Hétvégén rendezik Miskolcon a Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) FESZT. Ezt megelőzően Perl Zsófiával, az UNI Győr SZESE játékosával beszélgettünk az elmúlt időszakról, illetve az egyetemi Final Four-ral kapcsolatos várakozásairól.

Az egyetemi sport legnagyobb fesztiválját, a MEFOB FESZT-et a Miskolci Egyetemen, Miskolc város támogatásával rendezik meg május 19-e és 22-e között. A négynapos rendezvényen Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokságokat rendeznek, melyben a kosárlabda is fontos szerepet kap. Nyolc sportágban huszonöt egyetem képviselteti majd magát, melyek közül az egyik a győri Széchenyi István Egyetem. Az egyetem egyik hallgatója nem más, mint a női elsőosztályban is szereplő, válogatott kosárlabdázó, Török Ági, aki egyben az Egyetemi Sportszövetség (MEFS) új kampányának egyik arca is. Ahogy azt a vele készített interjúból is megtudhatjuk, a MEFOB FESZT elsőszámú célja, hogy az egyetemisták számos sportágban tudják megmérettetni magukat profi és amatőr szinten. Ezzel a rendezvénnyel hagyományt szeretnének teremteni, illetve megmutatni, hogy milyen erő és energia is van az egyetemistákban.

A tavalyi szezon során a győri Széchenyi-egyetem női kosárlabda csapata bronzéremmel zárhatta az évet. A csapat rengeteget fejlődött az évek során, ami számos dolognak köszönhető. Hogy a miskolci rendezésű esemény előtt betekintést nyerhessünk, hogy mi is folyik pontosan a győri egyetemi csapat kulisszái mögött, lapunk Perl Zsófiával készített átfogóbb interjút.

Mesélj egy kicsit a győri egyetemi életről és a győri egyetemi kosárról. Hogy néz ki a munka?

Az egyetemi élettel kezdeném, ami nagyon szuper. Nagyon lehet élvezni, mivel pörgős. Én mostanra azonban már kicsit kivontam magam ebből. Jelenleg ugyanis levelező szakra járok, a mesterdiplomámat végzem műszaki menedzser szakon – alapszakon mechatronikai mérnökin végeztem.

A kosárlabdát tekintve, már a kezdetektől fogva Barthalos István a csapatunk vezetőedzője, aki az elején hetente három edzést tartott az egyetemi csapatnak. Idén változtak meg kissé a dolgok. Mivel az UNI Győr MÉLY-ÚT NB I/B csapata szinte lefedi az egyetemit, így az edzéseink is össze lettek vonva. Ez azt jelenti, hogy mostmár heti öt edzéssel készülünk a mérkőzésekre.

Ennél a témánál azért adódik a kérdés: nem szerettél volna magasabb szinten játszani?

Régebben szerettem volna. Ezért is mentem a mostani Soproni Darazsak Sportakadémiára kosárlabdázni, ahol eltöltöttem pár évet. Az ott töltött évek során viszont rájöttem, hogy elsősorban a tanulásra szeretnék koncentrálni. Ez az elhatározás a gimnáziumi éveim során jött, így inkább arrafele orientálódtam, hogy minél jobb érettségit írjak és felvegyenek arra a helyre, amit elsőnek megjelöltem – a Széchenyi-egyetemre.

De persze ott van érem másik oldala is. A testvéred Perl Zoltán, aki a Falco csapatában kosárlabdázik jelenleg is, és ott húzóember.

Igen. Viszont én azt gondolom, hogy a szakemberek 16-17 év körül már látják a játékosokon, hogy kiből lesz igazán jó kosárlabdázó, aki NB I-es szinten is megállja a helyét. Ebből kifolyólag én szerintem jól döntöttem, amikor a tanulásra helyeztem a hangsúlyt. Hobbi szinten viszont a legjobb a kosárlabda. Szeretek edzésekre járni, és nagyon hiányozna, hogyha nem lenne az életemben. Ezért is vagyok hálás, hogy a győri egyetemen erre is van lehetőség.

Az egyetem és kosárlabda mellett mennyi lehetőséged van hazajárni?

Nagyon fontos számomra a család, eléggé családcentrikus vagyok, így amikor csak tudok – leginkább hétvégente – hazamegyek. Ilyenkor a testvérem mérkőzéseire is ki tudok menni – egy-két izgalmasabb BL, vagy bajnoki meccset szívesen megnézek és szurkolók neki.

Áttérve a MEFOB szezonra. Tavaly bronzérmesek lettetek a csapattal, az elmúlt években pedig rengeteget fejlődtetek. Te miben látod a fejlődésetek kulcsát?

Az idei zsinórban a harmadik szezon, amikor sikerült bejutnunk a négyesdöntőbe. Ezalatt a három év alatt nem egy változás volt a csapatban. Alapjába véve én azt gondolom, hogy egy nagyon jó maggal rendelkezik a csapatunk. Olyan győri játékosokkal, akik már évek óta együtt játszanak, vagyis jól össze vannak szokva. Szerintem ez lehet az egyik oka annak, hogy eredményesek tudunk lenni. Emellett a szakmai munkát is kiemelném, ami rengeteget fejlődött az elmúlt évek során. Nagyon jó vezetőedzőnk van, aki mögé mostanra bekerült egy kiváló stáb is. A labdás edzéseink mellett elkezdtünk rendszeresen járni edzőterembe is, ami szintén egy előrelépésnek számít. Leegyszerűsítve, azt lehet mondani, hogy egyre profibbak a körülmények a győri egyetemi kosárlabdát illetően. Ha két évvel ezelőttre visszatekintek, akkor még másodedző sem volt a csapatunknál. Tavaly óta már egy ilyen szakember is segíti a munkánkat, Balla Dóra személyében. Mindenképpen tapasztalható előrelépés.

Ha az idei alapszakaszt nézem, akkor kilenc győztes és három vesztes mérkőzés volt a rekordotok. Ez jónak, vagy rossznak mondható?

Az alapszakasz során egy elég nehéz csoportba kerültünk. Pont azzal a két csapattal (ELTE BEAC és TFSE) kerültünk össze, akik szintén ott lesznek a miskolci négyesdöntőn. Ők nagyon erős ellenfelek, ezért is örülünk, hogy végül így is sikerült bejutnunk az egyetemi Final4-ba. Már csak azért is, mert a szezon elején ez volt a kitűzött célunk. Innentől kezdve, úgymond tét nélkül, felszabadultan tudunk kosárlabdázni.

Ha engem kérdeznek, akkor én biztos azt mondanám, hogy pozitívum 9 győzelemmel és 3 vereséggel zárni az alapszakaszt. Szerintem ez egy szép arány, ami büszkeségre adhat okot. Csak úgy, mint a te teljesítményed. Az alapszakasz során ugyanis átlagban 23.1 percet töltöttél a pályán, ezalatt az idő alatt pedig 11 pontot, 2.7 gólpasszt és 4.1 lepattanót jegyeztél. Te ezt hogy értékelnéd?

A saját teljesítményemet én inkább hullámzónak mondanám. Vannak jobb meccsek, amikor remekül megy a játék, de van, amikor kevésbé. A negyeddöntőt például a BME-MAFC csapatával ellen játszottuk, amikor pont sikerült egy szerencsésebb napot kifognom. Nagyon örültem, hogy 26 dobott ponttal tudtam hozzájárulni ahhoz, hogy minél nagyobb előnyből kezdjük a visszavágót. Amikor pedig éppen olyan nap van, hogy nem megy a dobás, akkor próbálok mezőnymunkával – legyen az védekezés, vagy lepattanózás – hozzájárulni a csapat jó teljesítményéhez.

Ha már a BME-MAFC-al játszott mérkőzéseteket említetted. Azt a párharcot hogy értékelnéd?

Nagyon készültünk arra a párharcra, hiszen tudtuk mekkora tétje van. Szerintem szerencsés volt, hogy mi kezdhettünk hazai pályán. Ezáltal egy olyan előnyre tettünk szert, ami végül meghatározta a párharcot. Itthon arattunk 26 pontos győzelmet, ez pedig megnyugtató volt számunkra. Ez persze nem azt jelenti, hogy a második találkozót félvállról vettük, – ezúton is szeretnék gratulálni a BME-nek a győzelméhez – de szerencsére elég volt az a lépéselőny, amit az első meccs sikere adott. Összességében én azt gondolom, hogy egy izgalmas, jó párharc volt.

Zárásul már csak egy kérdésem maradt: mit vársz az egyetemi Final Four-tól?

Azzal kezdeném, hogy biztos vagyok benne, hogy nagyon jó meccseket fogunk játszani. Minden csapat aki bejutott a döntőbe nagyon erős, de megpróbálunk mi is a legjobb tudásunk szerint szerepelni. Az idei szezonra kitűzött célunkat – hogy bejuttunk a négyesdöntőbe – már elértük, de Miskolcon is szeretnénk minél jobb eredményt elérni. Elsősorban most a Debrecen csapatára koncentrálunk. Rájuk készülünk taktikailag, hiszen velük lettünk összepárosítva. Először erre a mérkőzésre koncentrálunk és meglátjuk, hogy a második napon hanyadik helyezésért szállhatunk majd harcba.