Megtartották az MKOSZ éves küldöttgyűlését, átadták az MKOSZ Emlékérmeket és Életműdíjakat

Kedden délelőtt, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének budaörsi székházában megtartották az MKOSZ éves küldöttgyűlését – adta hírül a Hunbasket.

A program az MKOSZ Emlékérem díjak átadásával indult.

Czukorné Hollós Annát annak idején sporttagozatos általános iskolájában egyedül irányították – először még bánatára – kosárlabdázni, ami azért volt számára meglepő, mert addig több sportággal is foglalkoztak az órákon, de a palánkokról szó sem esett. Viszont 14 évesen már 175 centire nőtt, és éppen ezért is „mélyvízbe” dobták az NB II-ben, majd a közeli Pécs klubjába, a PVSK-ba került. Érettségi után a családja beköltözött Pécsre, ő pedig az élsport mellett elkezdte tanulmányait a tanárképzőn földrajz-testnevelés szakon. Már 18 esztendősen bekerült a válogatott keretbe, de amíg 178 centijével a klubcsapatban inkább a palánk alatt centerezett, a nemzeti csapatban még az is felvetődött, hogy irányítson, hiszen a Kiss Lenke-Németh Ágnes kettős mellett túl sok szerepet nem kapott volna. Végül, amolyan köztes megoldásként a bedobó lett az igazi, és talán az alkatának leginkább megfelelő posztja. E pozícióban volt tagja az 1987-ben a spanyolországi Cadizban Eb-bronzérmet szerző válogatottnak, amelyben a következő, a ’89-es várnai Eb-n játszott utoljára. Utána érdekes fordulatot vett az élete, Finnországban töltött hat évet, előbb Lahtiban, majd Helsinkben élt, s dolgozott testnevelőként, aztán a fővárosi Espoo Basket csapatához szerződött, Bence fia is kint született.

Hazatérésük után a PVSK-ban zajlott egyfajta generációváltás, nem tartottak rá igényt, a soproniak viszont lecsaptak a korábbi válogatott bedobóra. Három évet játszott az SVSE csapatában és klubszinten itt ért fel a csúcsra, tagjai volt az 1998-ban Ronchetti Kupát nyerő együttesnek. Ezt követően felhagyott a játékkal, edzősködni kezdett, előbb utánpótlás volnalon, majd lánya, Dalma megszületése után felnőtt szinten előbb Saeed Armaghani, majd Farkas Sándor munkáját segítette. Natalia Hejková érkezése után egy akkor még feltörekvő fiatal edző, Székely Norbert lett a másodedző, ő pedig minden energiáját az utánpótlásra fordította, a játékos korában szerzett tapasztalatok mellett folyamatosan bővítve szaktudását. 2011-ben megalakult a Darazsak Akadémia, amely 2020-ban sportakadémiai minősítést kapott. Czukorné Hollós Anna jelenleg ennek a szakmai vezetője, s nem mellesleg Dalma lánya pedig hasznos tagja volt a 2022-ben Euroligát nyerő Sopron Basket együttesének.

Gulyás Ildikó magyar bajnok, Eb-bronzérmes és olimpiai negyedik helyezett is volt, tehát igen sikeres pályafutást tudhat maga mögött. Ennek ellenére erős túlzás lenne a szerencse kegyeltjének nevezni, sőt különböző okokból duplán balszerencsésnek mondható. Vérbeli centernek alacsony, bedobónak viszont magas volt, de a KSI-ben Bild Katalintól és Bátor Vilmostól remek alapokat kapott. A KSI-ből kiöregedvén több évet töltött a Bp. Spartacus csapatában, amellyel bajnokságot is nyert. Onnan a BSE-be igazolt, ám ahogy akkor az divat volt, nem lehetett csak úgy, minden további nélkül klubot váltani – neki is ki kellett hagyni egy évet. Ez volt az első balszerencse, mert ez éppen az a szezon volt, amelyben a BSE megnyerte a Ronchetti kupát, amiből így kimaradt.

Korábban viszont tagja volt női kosárlabda válogatottunk első és eddigi egyetlen olimpián szereplő csapatának, az 1980-as, Moszkvában 4. helyet szerző együttesnek. És ha már olimpia, sokakkal együtt neki is fájó a ’84-es Los Angeles-i játékoktól való távolmaradás. Egy évre rá Eb-bronzéremmel vigasztalódhatott. Két év ausztriai kitérő után visszatért a BSE-be, majd 1993-ban egy zalai településre, Németfaluba költözött férjével, a legendás irányító Gellér Sándorral. Játékosként stabil, megbízható csapatember volt a bedobó és a center poszt között – ma négyesnek mondanánk. Később rekreációs végzettségével vizitornát tartott Zalában, majd a Zala Volán klubjában lett utánpótlás edző. Edzői munkájának az a jó visszajelzése, amikor a nála nevelkedő játékos debütál a felnőtt élvonalban, vagy elkerül egy akadémiára.

Sztojkovics Éva atlétikával kezdte, és volt, hogy lefutotta a vele egykorú fiúkat. Ötödikes iskolásként Szigetváron kezdett kosarazni, és egy ideig együtt űzte a két sportágat. Ebből a mixből aztán maradt a kosárlabda, középiskolásként került a PVSK-ba, ahol többek között idősebb Szittya Imre és Varga Ferenc egyengette útját. 16 esztendősen már bekerült a felnőtt keretbe, a felnőtt debütálás pedig igazán emlékezetes lett: győztes kosarat dobott Szekszárdon. Kialakult egy stabil mag, folyamatosan fejlődött a PVSK és Vertetics István irányításával 1992-ben csúcsra ért, bajnok lett a pécsi vasutascsapat. Pedig nem sokon múlt, hogy még a döntőbe sem jutnak be: a Tungsram elleni elődöntő hárompontos fővárosi vezetésnél a találkozó utolsó pillanataiban saját térfélről próbált triplát dobni, egy játékos szabálytalankodott vele szemben, “Sztoji” értékesítette a büntetőket, a PVSK a hosszabbítást is megnyerte, a fináléban a Diósgyőr sem tudta megállítani.

Végigjárta a korosztályos válogatottakat, és a felnőtt nemzeti csapatba is bekerült. Kétszeres Eb-bronzérmes (1987 Spanyolország, 1991, Izrael), négyszeres bajnok, háromszoros kupagyőztes lett a PVSK-val. A sportolás mellett a jövőjére gondolva a Janus Pannonius Egyetem Közgázdaságtudományi Karán is végzett mesterképzést. Aktív pályafutása befejeztével sportszervezőként dolgozik, különböző feladatokat ellátva, létesítményvezető a pécsi kosárlabda akadémián. Térdét nem kímélte az élsport, de megismerte a vízi kosárlabdát, ami érdekes keveréke a vízilabdának és a kosárlabdának – 2 méteres vízben hagyományos felnőtt magasságban, 305 centi magasan lévő kosárra játsszák.

Hartyáni Zsolt egy olyan szakterület meghatározó alakja évtizedek óta, amely nem tör népszerűségre a szurkolók körében, vagyis a játékvezetésé. Végigjárva a ranglétrát a hazai élvobalbeli működése után a nemzetközi minősítést is megszerezte. Itthon kiismerte a sztárok trükkjeit, csibészségeit, és ha szabálytalannak látta, le is fújta. Emiatt voltak olyan játékosok, akik nem feltétlenül kedvelték, de ha ő vezette a mérkőzésüket, ritkábban éltek a trükkökkel. Hosszú éveken át nemzetközi szinten is bíráskodott, amit befejezve már ellenőrként működik közre a találkozókon. Emellett kiemelkedő szerepe volt abban is, hogy az utána következő hazai játékvezető generációk tagjai közül is jó néhányan elérték a nemzetközi minősítést, azaz a honi játékvezető képzés egyik fő szervezője. Gyakorlati munkája mellett szakkönyveket, szabálymagyarázó köteteket is írt, követve a sportág nemzetközi szabályváltozásait. Szabadidejében maga is szívesen játszik amatőr, hobbi kosaras csoportokban.

Rátgéber László idehaza mondhatni ismeretlen, 27 esztendős ifjú edzőként került Pécsre, ahol először temperamentumával, a PVSK kispadján ezer fokos izzásban hívta föl magára a figyelmet, majd sorra jöttek a szakmai sikerek. Először hazai bajnoki címek, kupagyőzelmek sorozatban, majd nemzetközi szinten az Euroliga négyes döntők a PVSK csapatával. A rutinos pécsi játékosok és a saját nevelésű tehetségek mellett sikerült a több tehetséges honi fiatalt is Pécsre szerződtetnie, légiósként pedig a szerény, csendes litván Jolanda Vilutyte legendává nemesült vezetése alatt. A pécsi csapatot 9-9 alkalommal vezette bajnoki címig és hazai kupagyőzelemig. A női válogatottat 1997-2004 között, majd 2008-09-ben vezette szövetségi kapitányként.

Sikereire határainkon túl is felfigyeltek, az orosz sztárcsapat Szpartak Moszkva szerződtette, amellyel Euroligát nyert, utána jött egy másik topcsapat, a Fenerbahce. Ezen együtteseknél olyan világsztárokat trenírozhatott, mint a sokszoros olimpiai bajnok Diana Taurasi. Újra hazatérve 2012-ben a férfi válogatottunk élére nevezték ki. Közben Baján elkezdte híres nyári képzőtáborát, valamint 2011-től elindítotra akadémiáját. Ez a munkája a napokban ért a csúcsra, az NKA Universitas Pécs női együttese sérült légiósai nélkül, csak magyar, s jó néhány az akadémián nevelkedett játékosokkal 3-0-ra verte a bajnoki döntőben a Diósgyőrt, a szintén az akadémián pallérozódó Juhász Dorka pedig az Euroliga legértékesebb játékosa lett – díjazottunk a sportág egyik ikonja, színes nagy egyénisége, Dr. Rátgéber László.

Rezák László a kézilabda, a labdarúgás és az atlétika kipróbálása után furcsa módon került kapcsolatba a kosárlabdával: a kecskeméti női csapat edzésén kilencen voltak, s a csapat edzője, egyben hősünk testnevelője, Adamik Ferenc megkérte, álljon be tizediknek. Innen aztán egyenes út vezetett az akkor Guóth Iván irányította férfi gárdához. Az élsport jegyében a TF-re került, majd visszatért Kecskemétre, ahol a tanítási gyakorlata alatt próbálták az edzősködés felé terelni. Egy ideig egyszerre tanított és edzősködött a kecskeméti utánpótlásban. 1981-ben vette át a felnőtt férfi gárda irányítását, emellett a Kertészeti Főiskolán tanított is. 1989-ben az élvonalba feljutó Szolnoki Olajbányászhoz hívták vezetőedzőnek, segítője a később hosszú ideig az MKOSZ elnöki tisztét betöltő Szalay Ferenc lett.

Két évre rá már bajnoki címet ünnepelhetett a Tiszaligetben máig felejthetetlen Abeljanov, Berkics, Horváth I, Judik B., Kmézics Z., Tóth A. és Tóth Z. fémjelezte gárdával. Később a majdani sikeres szövetségi kapitány Sztojan Ivkovics is a játékosa volt. Majd’ egy évtizedig dolgozott Szolnokon, utána Paks és Nyíregyháza következett, a lehetőségekhez mérten szintén sikeres eredményekkel. Mészáros Lajos mellett másodedzőként két időszakban is dolgozott (1986-91, 1996-2000) a férfi válogatottnál. Nyíregyházáról visszatért korábbi sikerei helyszínére, Szolnokra, ahol újra tanított és edzősködött az utánpótlásban egyidejűleg. Egy ideje már mint tapasztalt szakember, akadémiai mentor edzőként segíti a fiatal edzők szakmai fejlődését!

Ezt követte az MKOSZ Életműdíjak átadása.

Juhász Sándor a magyar kosárlabdázás talán első polihisztora, aki szinte minden hangszeren játszott a sportágban. Pesti kisfiúként természetesen játékosként kezdte, a JOSI nevű (Józsefvárosi Sportiskola) egyesületben. A legnevesebb gárda, amelyben szerepelt, a Ganz MÁVAG volt, ahol a legendás Zsíros Tibor keze alatt fejlődött. Zsizsi bácsi maga mellé vette másodedzőnek, tőle rengeteget tanult. Amellett, hogy edzősködött, eleinte női vonalon szakfelügyelőként az utánpótlás válogatottaknál a játékosok kiválasztásában működött közre. Rövid ideig, tíz mérkőzés erejéig egy átmeneti időszakban a férfi válogatott szövetségi kapitánya is volt, ám e tisztségről lemondott, mert úgy érezte, a szakfelügyelőség mellett ezt nem tudta volna teljes értékkel ellátni.

Bárhol is edzősködött, kiemelt feladatának tekintette a keze alatt dolgozó játékosok egyéni fejlesztését. Zalaegerszegen és Pakson is trénerkedett, Gulyás Róbert egyik elindítója volt a nemzetközi karrier, a válogatottság felé vezető úton. Az ezredforduló környékén bő másfél évtizeden át volt az ASE ügyvezetője. Emellett nemzetközi minősítésű játékvezető is volt. Az utóbbi bő két évtizedben már egy jóval kisebb labda, a golf köti le figyelmét, autodidakta módon megtanulva a játékot a senior válogatottságig vitte, az év senior golfozója címet is kiérdemelve.

Tursics Sándor régi vágású, közismerten keménykezű edzőként saját módszereivel évtizedek óta neveli a jobbnál jobb játékosokat a magyar kosárlabda számára. A 60 év fölöttiektől a tinédzsereken, huszonéveseken át rengeteg élvonalbeli, válogatott, sőt nemzetközi szinten is magasan jegyzett játékos indult el a sportágban Sinya becenéven közismert szakember valamelyik műhelyéből. A mester felnőttben is nyert bajnokságokat a Tungsram és a Ferencváros női együttesével, de az igazi terepe a fiatalokkal való foglalkozás volt. Ebben persze közrejátszott a honi professzionális kosárlabda nemzetközi trendekkel együtt járó elüzletiesedése, a minőséget tekintve elég vegyes tudású külföldi kosarasok nagyszámú beáramlása, ami nem igazán tetszett neki. Nemzetközi szinten sok magyar szülő és szurkoló előtt 2004-ben Eb-bronzéremig vezette Pozsonyban az U18-as lány válogatottat, amelyben a keret jó részét az ő műhelyében nevelkedett játékosok alkották.

Ez a társaság egy évre rá az U19-es világbajnokságon is helytállt, két évvel később Sopronban pedig – már Székely Norbert irányításával – ezüstérmes lett az U20-as Eb-n. Megvan egy jól felépített rendszere, a mozgáskészség fejlesztésétől a technikai képzésen át a játékrendszer, a taktika kidolgozásáig. Hogy ez a konstrukció mindmáig mennyire hatékony, azt jól mutatja, hogy az általa és családja által vezetett Csata Diáksport Egyesület sorra nyeri a korosztályos lány bajnokságokat, nem ritkán nagy különbséggel verve az összehasonlíthatatlanul jobb lehetőségek mellett dolgozó csapatokat is. Alighanem ez szívfájdalma is a markáns véleményét véka alá sosem rejtő szakembernek, aki szokta mondani, harminc-negyven éve jóval nagyobb küzdelem folyt, sokkal több szoros, kiélezett mérkőzést kellett játszani egy-egy utánpótlás bajnoki címért. A szakember amúgy nem csinál titkon sikeres módszeréből, szakkönyveket írva tett közzé hatalmas tudását.

Az MKOSZ Küldöttgyűlése ezt követően elfogadta a szövetség 2025-ös évről szóló szakmai és pénzügyi beszámolóját, a 2026-os évre szóló szakmai és pénzügyi tervet, illetve a sporttörvény változásai miatt indokolttá váló alapszabály-módosításokat.