Minden tőle telhetőt meg fog tenni a 3×3-as válogatott – interjú Földi Attilával

Csütörtökön elrajtol a debreceni 3×3-as olimpiai selejtező, melyen Böröndy Vivi, Kiss Virág, Papp Dia és Szabó Fanni alkotta magyar válogatottnak szurkolhatunk. A torna előtt Földi Attila szövetségi kapitányt kérdeztük a felkészülés tapasztalatairól.

Már korábban értékelted lapunknak a hongkongi selejtezőt és vázoltad a terveidet Debrecenre. Így rögtön vágjunk a közepébe! Beatrice Mompremier sérülése után Kiss Virág csatlakozott a csapathoz. Mekkora változást jelent a centerposzton bekövetkezett csere?

Virág az első hívó szóra igent mondott, melyet ezúton is köszönünk neki! Több opció nyílhat az érkezésével támadásban és védekezésben. Jobb kinti dobó és mozgékonyabb játékos, mint Beatrice.

Ami Beatrice mellett szólt volna, hogy a februári összetartás és az előző torna tapasztalatára építhetnénk a felkészülés során. Virág még nem játszott 3×3-as kosárlabdát, összesen egy hét munkával érkezik majd a selejtezőre.

Ismerjük Virág minőségét, egy kiváló játékos, aki idén Euroliga Final4-ban és török bajnoki döntőben is szerepelt. Ettől függetlenül nem szabad túlzott terhet pakolni rá, hiszen ebben a szakágban újonc. Meg fog minden tőle telhetőt tenni, ugyanúgy, ahogy a többi játékos és a szakmai stáb tagjai is. Jelen pillanatban ennyit tudunk ígérni!

Milyenek voltak az első benyomásaid a közös munkáról?

Jól mozog Virág és abszolút van érzéke a 3×3-as kosárlabdához. Már U18 óta hívtam és korábban is láttam benne fantáziát, de az 5:5 kötelezettségei mellett eddig nehezen elérhető volt a 3×3 számára.

Az elmúlt egy hét során tisztességesen elvégezte a tervezett munkát, de hogy ez mire lesz elég téthelyzetben, arra senki nem tudja a választ. Edzéseken, illetve a japánokkal vívott felkészülési mérkőzésen jó benyomást tett, egy éles torna azonban más, mint az edzés vagy egy edzőmeccs.

Böröndy Vivi, Papp Dia és Szabó Fanni visszatér a hongkongi gárdából. Mindannyian érzelmekkel teli és igencsak küzdelmes bajnoki rájátszásból kanyarodnak vissza a 3×3-hoz. Milyen formában érkeztek?

Náluk stabilabb a helyzet, hiszen régebb óta a rendszerben lévő játékosokról beszélünk. Esetükben ilyen szempontból nagy kérdések nincsenek, de éppen a centerpozíció az, ami miatt mégis vannak kérdések.

A center az, aki valamilyen formában minden támadásban részt vesz. Összességében tehát mondhatom, hogy jó állapotban érkeztek és tudjuk, hogy mire számíthatunk tőlük, de emiatt nekik is újra adaptálódniuk kell a mostani felálláshoz.

Ahogy a korábbi világversenyeknél sem tettük, úgy ezúttal sem kérlek arra, hogy részletesen elemezzük ki a riválisokat. A csoportban Hollandia, Olaszország és Izrael lesz az ellenfelünk, míg a keresztágunkat Kanada, Litvánia, Csehország és Chile négyese adja. Számodra milyen erőviszonyok rajzolódnak ki?

Bővebb esélylatolgatásokba nem mennék bele. Elsősorban saját magunkkal kell foglalkozni és ez most különösen igaz. Amikor olyan helyzettel találkozunk, hogy támadásban és védekezésben a teljes repertoárt újra kell tanulni egy frissen érkező játékossal, akkor nem az ellenfeleken, hanem saját magunkon van a fókusz. Ez az egyik oldala, a másik pedig, hogy egészen az utolsó napig lehetett módosítani a kereteken, így az elmúlt napokban böngészhető névsorok nem a valós állapotot tükrözték.

Nyilván a hollandokat ismerjük a legjobban, hiszen ők már két olimpiai selejtező-tornát is lejátszottak idén tavasszal. Talán a legkellemetlenebb ellenfél, de általánosságban a csoportunkat a legkiegyenlítettebb és legnehezebb négyesként jellemezném. Nincs olyan csapat, aki ellen esélytelenek lennénk, de fordítva is igaz ez. Nincs olyan válogatott sem, mely a másik háromnál érezhetően kisebb játékerőt képvisel és mindenki jó győzelmi eséllyel lép ellene pályára. Ilyen szereplő a többi csoportban megnevezhető.

Azzal erősíteném meg, amit mondtál, nem lehet elég alkalommal hangsúlyozni: minden pontnak lesz jelentősége. Ezt Hongkongban is megtapasztalhattuk az Egyiptomtól elszenvedett – végül tét nélküli – vereség alkalmával.

Így van, rengeteg forgatókönyv lehetséges. Az első két selejtezőn azt láttuk, hogy nem mentek végig veretlenül a tornagyőztes csapatok. Japánban az ausztrálok Hollandiával szemben botlottak. Hongkongban Azerbajdzsán több nehéz pillanatot is átélt. Többek között ellenünk is.

Tízperces mérkőzésen bármi lehetséges, a szoros mezőnyben egyre kevésbé jellemző, hogy egy-egy válogatott hiba nélkül teljesít nagy tornákat. Jó eséllyel körbeverés és rengeteg matek vár ránk. A helyzetet nehezíti, hogy a keresztágunkon ott van Kanada, akiket a torna legnagyobb esélyesének tartok. Az ilyen nagy versenyeken talán náluk a legkisebb a hullámzás játékban.

Amennyiben Kanadát nem tudjuk elkerülni, nehéz helyzetbe sodródhatunk. Előtte azonban még ki kell harcolni a továbbjutást a csoportból, hogy a keresztjátékról beszélhessünk és ez sem lesz egyszerű feladat.

Zárásul, milyen a hangulat a csapaton belül?

Szerencsére a felhajtás elkerült minket az elmúlt napokban. Nyugodtan, a feladatra koncentrálva készülhettünk.

A mérkőzések előtt már várhatóan nem tudjuk függetleníteni magunkat a hangulattól. Azt kell tudni jól kezelni, de oda tudok visszakanyarodni, ahol elkezdtük. Annyit ígérhetünk jelen pillanatban, hogy mindenki minden tőle telhetőt meg fog tenni az eredményes szereplés érdekében.