Hirdetés
Magyarország

Monika Czinano -“Szeretem Budapestet!”



:

:

Fotó: Borhi Mihály-TFSE

Hirdetés

Monika Czinano érkezése a TFSE-MTK csapatához bejárta a magyar kosárlabda világát. Szerettem volna bemutatni a játékos személyiségét, hogy ne csak a kosárlabda karrierjét ismerjük. Monika örült a megkeresésemnek, és őszintén válaszolt az összes kérdésemre, ami a magánéletével kapcsolatos.

Először kérlek beszélj a családodról és a magyar kötelékedről! Sportos családból származol?

„Apukámat Gyulának hívják, aki Oroszlányban született és ott nevelkedett. Anyukám az Egyesült Államokból származik, és ő angolt tanítani jött Magyarországra. Itt találkoztak, majd édesapámmal együtt kiköltöztek Amerikába. A nagynéném és más rokonaim még mindig Magyarországon élnek. Két húgom van, és mind a ketten egyetemen fognak kosarazni. Egyikük a Minnesotai Egyetemen fog majd játszani. Anyukám sosem volt profi játékos az egyetem alatt, ő csak kedvtelésből kosarazott az iskolában. Apukám sem játszott, szóval ez egy kisebb meglepetés, hogy mindannyian kosárlabdázók lettünk.”

Mikor kezdtél el játszani?

„Az óvodában kezdtem el játszani, de elsőre nem szerettem, mert korán kellett felkelni vasárnap reggelente, hogy edzésre menjünk. Mindig is magasabb voltam mindenkinél. Édesanyám próbált elvinni, hogy kipróbáljak más sportot, de egyedül a kosárlabda illett hozzám. A barátaim is elkezdtek játszani, és így nagyon élveztem.”

Mindenhol olvashatunk az egyetemi kosárlabda karrieredről, azonban nem tudom, hogy milyen diplomát szereztél! Mit tanultál az Iowa egyetemén?

„Biológiából szereztem diplomát. Mindig is érdekelt a tudomány, igazából orvosnak tanulok. Ez nagyon sok munkával jár, főleg így a kosárlabda mellett, de a szabadidőmben tudok tanulni. Több csapattársam is a TF-en tanul. Az egyetemet nagyon élveztem, kiváló oktatást kaptam, és a lehetőségem is megvolt, hogy kosárlabdázhassak a tanulás mellett. Örülök, hogy végig tudtam csinálni, és hogy sikeresen végeztem!”

Mi kell ahhoz, hogy valaki orvos lehessen Amerikában?

„Jelentkeznem kell egy újabb egyetemre, de ehhez előtte óriási vizsgát kell teljesíteni, ami 7 óra hosszú. Ezen a vizsgán az egyetemi évek alatt megszerzett összes tudásról számolunk be. Én most erre tanulok. Amikor vége lesz a szezonnak, akkor hazamegyek az Államokba, hogy átmenjek ezen a teszten.”

Szeretnél még továbbra is Európában játszani vagy vissza szeretnél menni Amerikába a tanulmányaid miatt?

„Természetesen szeretnék még játszani, de valószínű, hogy közben több egyetemre is beadom majd a jelentkezésemet. Egyszer amikor úgy érzem, hogy az én időm lejárt, mint kosárlabdázó, akkor megyek majd vissza az Államokba, hogy tanuljak.”

Fotó: University of Iowa Athletics

Nagyon jó mentalitásod van, hogy a jövődre is tudsz gondolni annak ellenére, hogy profi játékos vagy. Igazi példakép vagy a fiatalabb generációnak!

„Próbáltam az egyetem alatt minél több tudást szerezni, de a végén kiválasztottak a WNBA-be. Az élet úgy tűnik, hogy mindig talál utat arra, hogy elfoglalt legyek, így muszáj egy kis időt szánni magamra. Nehéz, de több szabadidőm van, mint gondolnád. Az edzések után nem csinálok semmit, emiatt egész sok időm van arra, hogy tanuljak.”

Mi volt a fő célod, amikor jelentkeztél az Iowa-i Egyetemre? A tanulás vagy a kosárlabda volt a prioritás?

„Nem igazán tudtam, hogy ilyen jó leszek bármiben is! A tervem az volt, hogy orvos leszek, de nagyon szerencsés voltam a kosárlabdában, mert nagyon jó edzőim és csapattársaim voltak. Egy egész jó játékos lett belőlem, aki előtt megnyíltak a lehetőségek. Azt viszont sose gondoltam volna, hogy egyszer majd Magyarországon játszhatok. Ezekre egyáltalán nem is gondoltam, amikor jelentkeztem az egyetemre. Mindig gondolni kell arra is, hogy milyen karriered lesz, miután már nem fogsz kosárlabdázni, így én emiatt teszek már előre lépéseket.”

Beszéljünk az egyetemi évek alatt szerzett kosárlabda tapasztalatokról! Mindenki láthatta, hogy milyen díjakat nyertél vagy éppen a játékodról készült összefoglaló videót, de kérlek arról mesélj, hogy te hogyan érezted magad ez idő alatt?

„Őszintén, amikor eldöntöttem, hogy az Iowa egyetemén fogok játszani, akkor ők jó csapatnak számítottak, de egyáltalán nem voltak olyan kiemelkedőek, mint most. Minden évben, amikor ott voltam, sokat tanultam az edzőimtől és a csapattársaimtól. Évről évre azt gondoltuk, hogy most vagyunk a legjobbak, és nem lehet, hogy ennél még tudunk tovább fejlődni! És mégis, mert jobbak lettünk szezonról szezonra, és jó volt látni, hogy mekkorára nőttünk. Volt lehetőségem Caitlin Clark-al játszani, aki ma már világszerte ismert. Ő egy hihetetlen jó játékos, mindenki látja, hogy mit tud a pályán alkotni, amivel ő nagyon egyedi. Egyik legjobb barátomként tekintek rá. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kosárlabdán kívül is legyenek kapcsolataim. A volt csapattársaimmal még a mai napig beszélek.”

Fotó: University of Iowa Athletics

Mint gondolsz az NCAA és a magyar első osztály közti különbségekről (nézők száma, légkör, játékosok mentalitása)?

„Amikor eldöntöttem, hogy Európában fogok játszani, akkor már tudtam, hogy nagyon különböző lesz az Iowa-n szerzett tapasztalataimhoz képest. Eddig nagyon jól érzem magam, kiváló létesítmények vannak, és új pályánk van, ami fantasztikus. Úgy gondolom, hogy egész sok szurkolónk van, de az amerikai egyetemi liga meccseire kilátogatók száma semmihez sem hasonlítható. Jó érzés látni, hogy mennyien jönnek ki a meccsekre, hogy támogassák a csapatot. Nyilván kicsit másabb, de teljesen le vagyok nyűgözve attól, amit itt láttam a TF-en. A csapattársaim fantasztikusak, és eddig nagyon jól teljesítünk a bajnokságban.”

Te, mint egy magasan rangsorolt játékos, miért éppen a TFSE-MTK csapatát választottad, amikor egy Euroliga vagy Európa Kupa résztvevő csapat mellett is letehetted volna a voksod?

„Szerettem volna Budapesten lenni, mert nekem fontos, hogy sok ember vegyen körül, akikkel angolul is tudok kommunikálni. A TF, és egy volt amerikai játékosuk is megkeresett, aki mesélt a csapattal való tapasztalatairól, és úgy tűnt, hogy nagyon jól érezte magát itt, és ő segített döntést hozni. Az első külföldön töltött évemben szerettem volna jól dönteni, hiszen messze vagyok a családomtól és a barátaimtól, így biztosra akartam menni, hogy jó emberekkel legyek. Az ügynököm is mondta, hogy jól illene hozzám ez a klub. Tudtuk, hogy hosszú távú terveik vannak, ami az, hogy Euroligában vagy Európa Kupában szerepelhessenek. Nekem ez elég volt, és eddig nagyon jó tapasztalataim vannak.”

Hogy tetszik a város? Megnéztél már valamilyen látványosságot? Szereted a magyar konyhát?

„Szeretem Budapestet. Jó érzés itt lenni, még annak ellenére is, hogy nem beszélek folyékonyan magyarul, mert nagyon sokan tudnak angolul. Ez eddig a legnagyobb város, ahol valaha is éltem. Amikor apukám meglátogat, akkor pórbálunk mindig turistáskodni kicsit, megnéztük már a Mátyás templomot és a Halász Bástyát is, és voltunk termálfürdőben is. A magyar ételek nagyon finomak, nem nagyon tudtam, hogy mire számítsak az elején, de nagyon megszerettem. Budapesten rengeteg lehetőség  van, hogy olyan ételt válassz, amilyet csak akarsz.”

Tanulod a magyar nyelvet?

„A csapattársaim nagyon erősen próbálkoznak, hogy megtanítsanak magyarul, és a Duolingo-n is csinálom a rövid tanfolyamot. Egy kicsit már tudok beszélni, tudok ételt rendelni és egy alap beszélgetésben részt tudok venni. Nagyon igyekszem, de nem ez a legegyszerűbb nyelv, amit tanulni lehet, de remélem, hogy egyre jobban fog menni!”

Fotó: Borhi Mihály-TFSE

Monika Czinano’s arrival to TFSE-MTK was loud in the hungarian basketball world. I wanted to show more about her personality, because we already know a lot about her basketball career. Monika was happy that I reached out to her, and she answered honestly all of my personal questions. 

At first please talk about your family and about your hungarian connection! Are you from a sporty family?

„My father is Gyula, who was born and grew up in Oroszlány. My mom is from the United States, and she went to Hungary to teach english. They met there and moved to America. I have my aunt and some of my relatives still in Hungary. I have two younger sisters, and both of them are going to play basketball in college. One of them plays for University of Minnesota. My mom didn’t play basketball professionally in college, she just played in school where she grew up. My dad never really played, so it’s kind of a suprise we ended up as basketball players.”

When did you start to play?

„I started when I was in the kindergarden, but I used to not like it at first, because we had to wake up early on Saturday mornings to go to practise. I was always taller than everybody else. My mom tried to put me in other sports, but basketball was the only one which make sense. All of my friends started to play too, so it was fun for me.”

We can read about your basketball career during the university, but I don’t know what is your degree? What did you learn in Iowa?

„I graduated with a dipolma in biology. I’ve always been very interested in science, I am actually studying to be a doctor. It’s a lot of work right now next to basketball, but in my freetime I am studying. Lot of my teammates are studying on TF too. I had a lot of fun in college, I got a really good education and I had an opportunity to play basketball at the same time. I am happy I did it and it’s done for now!”

What does it take to be a doctor in America?

„I should apply for an other university, but before you have to take a huge exam, which is 7 hours long. This exam is about all the science what you have learnt in college. I am studying for this exam now. When I am done with the season here, I will go back tot he States to pass this exam.”

Do you want to play more in Europe, or do you want to move back to the States because of your studies?

„I want to play more of course, but probably I will apply for different schools in the same time. Once I feel like my time for playing basketball is over, then I am going back to the States and go to school.”

Fotó: University of Iowa Athletics

You have a really good mentality, because you can think about your future despite the fact that you are a professional player. You are a role model for the younger generations!

„I’ve tried to study in the college but I ended up getting drafted to the WNBA. My life seems to keep finding ways to keep me busy, so I have to make the time for myself. It is hard, but I have more freetime than you would think, after the practises I am not doing anything, so I have a suprisingly good amount of time to study.”

What was your main goal when you applied to the university in Iowa? Studying or basketball was the priority?

I didn’t really know, how good i would end up being! My plan was always to become a doctor, and I was lucky with basketball because I had really good coaches and great teammates. I’ve became a pretty good player so these opportunities opened up for me. But I’ve never expected to be able to come play basketball in Hungary. I wasn’t thinking any of this, when I applied for the university. You always have to think about what is your career gonna be after you are done playing basketball, so I am just trying to take some steps and be on top of that.”

Let’s just talk about the basketball experience during the university years! We all saw the awards and the games and all the highlights of your play, but please talk about how did you feel yourself during these years?

„Honestly, this is really crazy, because when I decided to play for Iowa they were a good team, but they were not amazing like now. Every single year I was there, I learned so much from my coaches and my teammates. Every year I tought this is the best year, no way we can be any better, than this! And the next year we were better and better, and it was amazing how we could grow. I got the chance to play with Caitlin Clark, who is a worldwide name now. She is fenomenal, everybody can see it what she does on the basketball court, it is so uniqe. I consider her as one of my best friends. Super important to me to have connections outside of basketball and I still talk with everybody on that team.”

Fotó: University of Iowa Athletics

What do you think about the differencies between the NCAA and the hungarian first league (numbers of fans, atmosphere, mentality of the players)?

„I definetely kind of knew, when I decided to play in Europe that it was gonna be very different from my experience in Iowa. I’ve had such a good time so far, we have amazing facilities, we have a brand new court which is gorgeous. I feel like we have a good amount of fans, but it’s not anything compared how many people came to NCAA games. It feels good to see people are coming to our games for supporting our team, of course it’s different, but I am imperessed with everything what I’ve already seen in TF. My teammates are amazing, and we are doing an amazing job so far in the league.”

As a highly ranked player why did you choose TFSE-MTK, when you could have choose a team who is playing in Euroleague or Eurocup?

„I wanted to be in Budapest, because for me it is important to have a lot of people around me and to be able to communicate in english with everyone. Then TF and one of their old american player reached out to me. She told me about her experience with the team and she sounded like she had a really good time and she helped me in this decision. In my first abroad year I wanted to make a good choice, because I am far from my family and my friends so I wanted to make sure to be surrounded by good people. My agent told me too that this club is a really good fit for me, and I knew they have a long distance goal with Eurocup or Euroleague and it was enough for me and I have a really good experience with them so far.”

How do you like the city? Did you go for a sightseeing? Do you like hungarian food?

„I love Budapest. It’s really nice to be in the city, because I am not speaking hungarian fluently but a lot of people is talking english. It’s the biggest city that I’ve ever lived in my life. When my dad comes to visit we are trying to go together for sightseeing, we visited the Mathias Church and the Fisherman’s Bastion and we went to check some thermal baths. Hungarian food is so good, I didn’t really know what to expect, but I ended up loving it. In Budapest you have so many options to get any kind of food, you can choose what you want.”

Are you studying the hungarian language?

„My teammates are trying so hard to teach me and I’ve been doing Duolingo. I can speak a little bit, like I can order food and make a basic conversation. I am trying really hard, it is not the easiest language to learn but hopefully I will pick it up here!”

Fotó: Borhi Mihály-TFSE

 

 

Hirdetés